A férfi rutinos mozdulatokkal pakolta körbe kocsiját vizesflakonokkal, miután beállt az udvarra. „Nyestek ellen kell” – vetette oda foghegyről érdeklődésemre, mielőtt eltűnt a bejárati ajtó mögött. Egy bogaras öregúr hóbortja – gondoltam, aztán egyre több palackkal körbebástyázott autót vettem észre városszerte. Hatásos vajon a praktika?
Gárdonyban, ahová másfél éve költöztem Budapestről, több autókereskedés is van, a murván leparkolt autók előtt szintén ott strázsálnak a vizespalackok. „Az első hetekben valóban működik, a nyestek elkerülik a kocsit, de aztán megszokják. Annyi értelme van, hogy a motortérbe többnyire nem másznak bele” – mondja kérdésemre az autókereskedő. Párja csak mosolyog: „nagyon szeretjük őket, mókás kis állatok”.
A nyestek tényleg cukik szürke bundájukban, fehér mellénykéjükkel és lompos farkukkal. A mozgásuk is valami elképesztő, ahogyan áthullámzanak az úttesten. Kifejezetten vonzódnak az üregekhez és a lyukakhoz, márpedig egy autó – lássuk be – csupa felfedezésre váró üreg és lyuk. Jobb esetben csak a kocsi tetején hagynak nyomot – apró magokkal telített ürülék, sáros mancsnyomok – rosszabb esetben bemásznak a motortérbe, és ott kezdnek ámokfutásba.
Spájznak használja a nyest az autó motorterét
Volt szomszédom háztartási kekszet talált a ’69-es Ford Capri motorterében, más csak akkor fedezte fel az akkumulátor mögé rejtett halfejet, amikor már az utastér is szaglott tőle. Hallani történeteket olyan autókról is, amiknek szellőzőrostélyát kukoricával vagy épp kutyakajával töltötte fel a nyest.
Bár ragadozók, nem rágcsálók, nagyon szeretik a vákuumcsöveket, a gyújtáskábeleket és a vezetékek szigetelését, sőt a motor zajszigetelését is, akár több százezer forintos kárt is okozva ezzel a kocsiban. Az enyémből csak a motortér szigetelését rágta ki egy ínyenc, majd harapott néhányat a szélvédőmosó tömlőjéből is.
Éva és András négy éve nyitották meg a gárdonyi autókereskedést, ahol mindennapos vendégek a nyestek. András szerint régebben nem voltak ilyen sokan, az autók köré állított vizespalackok látványával viszont már a nyolcvanas évek végén találkozott nyugat-európai útjai alkalmával, amikor Svájcból és Németországból hozta a kocsikat. Szerinte elképzelhető, hogy a kis jószágok egy-egy autó motorterében elbújva juthattak be az országba és terjedtek el. Elmélete akár igaz is lehet, bár Budapesten a Millenium évében lőtték az első nyesteket.
András azután kezdett palackokat alkalmazni a telepen, miután egy autó vákuumcsövét rágta el a kis bundás. Egy hétig tartott kideríteni, melyiket. És hogy használnak-e a palackok? Egy másik helyi autókereskedés alkalmazottja, István szerint érhetnek valamit, mert nem szoktak nyestnyomokat találni a telepen álló kocsikban. „Olyan volt már, hogy a behozott autó motorterében chipset vagy egy fél madarat találtunk” – mondja, sőt saját autójának gyújtáskábelét is elrágta korábban egy nyest.
Megcsillan a fény
Igyekszem megtudni, hogy a folyadék típusa, mennyisége, a palack formája, színe számít-e a nyesteknek, de István csak a fejét rázza – szerinte a vízen megcsillanó fény űzi el a nyesteket. A nyest viszont többnyire szürkülettől, éjszaka aktív, így legfeljebb a holdfény csillanhat meg a PET-palackok tartalmán.
Mások szerint a palackok láttán a nyest azt hiszi, hogy ember áll a kocsi mellett, ezért kerüli el.
Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője szerint a nyestek urbanizációja már tíz–húsz éve elkezdődött, amikor az ember elkezdte kiszorítani természetes élőhelyéről a fajt. A nyestek remekül alkalmazkodtak a városi környezethez, jól érzik magukat elhagyott épületekben, pincékben, padlásokon és autók motorházában is.
„A nyestek jártukban-keltükben a mindenütt parkoló autókat egyszerűen a terep sajátosságainak tekintik, és kellően mozgékonyak ahhoz, hogy nekik mindegy legyen, hogy az autók alatt, felett, vagy mellett közlekednek-e. Ha az autókon keresztül visz a rövidebb út, miért kerülgetnék?”
Hanga szerint a vizespalackok nyestriasztó képessége hiedelem, vagy városi legenda, az alkalmazás tapasztalatain alapuló beszámolók pedig megoszlanak.
„Ha egyáltalán van ilyen hatás, én azt tudnám elképzelni, hogy egyszerűen gyanús nekik, hogy a többi kocsinál nincsenek palackok, annál az adott egy kocsinál meg vannak. Ez azért okot ad a nyestnek némi óvatosságra. De amint rájönnek, hogy nincs mitől tartani (márpedig elég hamar rájönnek), már ez a hatás sem érvényesül. Főleg, ha több kocsinál is ott a palack.”
„Hetven százalékban a palack, harminc százalékban a kutyaszőr tartja távol a kocsitól a nyesteket” – ezt már a nyugdíjas lódoktor, Lajos mondja nekem, amikor a háza előtt álló, körbepalackozott kocsijáról kérdezem, amiről két kutyaszőrrel töltött harisnyagombóc is lógott. „Pár éve egy döglött vakondot találtam a motortérben, azóta alkalmazom a módszert” – teszi hozzá. Szerinte a legjobb védekezés egy tacskó lenne, de mivel a kocsival nem tud beállni az udvarra, így dakszlija sincs.
Alternatívák
A fentiek alapján elmondható, hogy a vizespalackos trükk csak az első pár napban válik be, aztán a nyestek megszokják. Szerencsére léteznek hatásos megoldások. Sokak megelégedéssel használják az ultrahangos nyestriasztót, amit a kocsi motorterében lehet elhelyezni, akárcsak a mini villanypásztort, ami megcsípi a nyestet, ha bemerészkedik a kábelek és csatlakozók közé.
Létezik nyestriasztó spray, ami nemcsak a nyest, hanem az emberi orr számára is büdös. Vannak, akik naphosszat kisrádiót bömböltetnek a kocsi mellett, a nyest pedig egy idő után felhagy a zajos terület látogatásával. Ausztriában és Németországban keretre feszített csirkehálót tesznek a kocsi alá, amit a nyest azért kerül el, mert nem szeret átlépkedni a lyukacsos felületen, így a motortérbe sem fog bemászni. Hatásos még az élve fogó csapda is, a megfogott nyestet a lakott területtől két-három kilométerre érdemes elengedni.
A nyest – a nyuszttal ellentétben – nem védett állat, de ahogy András fogalmaz, együtt kell velük élnünk, nem irthatunk ki mindent magunk körül.