Mondok példákat: nincs közgyűlési jegyzőkönyv aláírva, nincs tavalyi – nem viccelek – költségvetés, amihez kedve van, arra költi a pénzt, a ház karbantartásával és a biztonsággal viszont egyáltalán nem foglalkozik. Persze, tudom, hogy vannak rendes, a munkájukat jól ellátó közös képviselők, de sajnos a miénk nem ilyen.
De nézzük a társasházi törvény fényében, hogy mit és hogyan tehetünk. Nos, a mi kedves közös képviselőnk éppen a napokban világosított fel minket, hogy ő egy személyben a döntéshozó a házban, mi ebben egyáltalán nem akadályozhatjuk, és csak az számvevő bizottság elnökével hajlandó beszélni. Ez rögtön igencsak problémás gondolatmenet, ugyanis:
- 27. § (1) A közösség legfőbb szerve a tulajdonostársakból álló közgyűlés, amelyen valamennyi tulajdonostárs részt vehet.
Napok óta kutatunk, és ráleltünk a Kúria egy társasházi perben hozott döntésére, ami ezt nagyon határozottan megerősíti.
- „A Testület hangsúlyozta, hogy a társasház közös képviselőjének képviseleti jogköre nem korlátlan: csak azokban az ügyekben járhat el a társasház közösség nevében, amelyeknek intézésére jogszabály rendelkezése, vagy a közgyűlés határozata feljogosítja. A közös képviselő a Tht. 43. § (1) bekezdése alapján nem döntéshozó, hanem döntés-előkészítő és végrehajtó szerv, önálló, harmadik személyek felé korlátlan intézkedési jogköre csak a társasház működtetésével és az épület fenntartásával kapcsolatban van.”
Szóval ebben az univerzumban nem cserélheti le a ház összes folyosójának összes zárát csak úgy, vagy éppen nem kezdhet bele a közös lakás felújításába, és nem adhatja ki csak azért, mert neki olyan kedve van. Ezekről kizárólag a közgyűlés határozhat. A közös képviselő csak a napi ügyeket intézheti, mint számlák befizetése, karbantartás vagy amire felhatalmaztuk. Természetesen ha csőtörés van, akkor nem kell összehívni a tulajdonosokat, hogy megjavíttatjuk-e, vagy medencévé alakulunk, de például egy kapu lelakatolása nem minősül sürgős feladatnak.
A legnagyobb kérdés, hogy mit tehetünk, ha a közös képviselővel nem vagyunk megelégedve.
És esetünkben a nem vagyunk megelégedve egy nagyon enyhe kifejezés. Először is el kell döntenünk, hogy nem szeretnénk vele a továbbiakban „együttműködni”. Mondjuk, ez nem egyszerű, mert vannak, akik bármit bevetnek a hatalomért, például megfélemlítik az idősebb lakókat, fenyegetik, aki ellentmond, hazudnak, csalnak, akár zsarolnak is arra alkalmasokat. Na de ha ezzel elbírunk, akkor két lehetőségünk van.
Bejelenthetjük a kerületi jegyzőnek, aki vizsgálatot indíthat, ha szabálytalanságot lát. Amennyiben a működés törvénytelen, és felszólítás után sem oldódik meg ez a helyzet, akkor bírósághoz fordulhat.
- 27/A. § (1) A társasház működésének, a társasház szerveinek és e szervek működésének törvényességi felügyeletét a jegyző látja el. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyre, amelyben bírósági, hatósági eljárásnak van helye.
- (2) A törvényességi felügyeletet gyakorló jegyző hivatalból ellenőrzi, hogy a társasház
- a) alapító okirata, szervezeti-működési és azok módosítása megfelel-e a jogszabályoknak,
- b) működése, közgyűlési határozata megfelel-e a jogszabályoknak, az alapító okiratnak és szervezeti-működési szabályzatnak, és
- c) működése megfelel-e a közgyűlési határozatokban foglaltaknak.
Ezzel az a gond, hogy a pert a társasház ellen indítják meg. Tehát hiába a közös képviselő okozta a problémát, az egész ház benne van. Ez pedig évekig húzódhat.
A másik lehetőség, ha házon belül intézzük a dolgot. Jó, hát ez is időigényes, de csak hetek, nem évek kellenek hozzá. Első lépésként írásban fel kell szólítani a közös képviselőt, hogy hívjon össze közgyűlést. Persze nem ám akárhogy. A levélben szerepelnie kell a napirendi pontoknak, az összehívás okának és a javasolt határozatoknak, valamint megfelelő számú tulajdonosnak alá kell írnia.
- 35. § … (2) Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérték. Ha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a kérés kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra a közgyűlést nem hívja össze, azt a harmincadik napot követő 15 napon belüli időpontra a számvizsgáló bizottság, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk írásban megbízott bármely tulajdonostárs jogosult összehívni.
Ha ez megvan, akkor jön a várakozás. Ugyanis, ha tudja, mi lehet a levélben, szinte biztos, hogy nem fogja átvenni, vagy maximum az utolsó napon. Így csak ezután kezdődik a kötelező 30 nap. Ami semmit nem jelent. Ha időhúzásra megy, akkor nem fogja összehívni, és a harmincadik napon átszáll a lehetőség a számvevő bizottságra. Esetleg előfordulhat, mondom, előfordulhat, hogy ők inkább a közös képviselő felé húznak, az okokba inkább most ne menjünk bele, és ők sem hívják össze a közgyűlést a meghatározott időn belül. Akkor viszont rajtunk a sor. Nem árt bebiztosítani magunkat, és begyűjteni meghatalmazásokat, esetleg egy listát aláírásokkal, hogy kik támogatják a leváltást, nehogy valaki valamivel befolyásolja a lakókat. Ha új közös képviselőt kell választanunk, nem árt, ha alaposan körbejárjuk a témát és a beérkező pályázatokat. Ha még nem estetek ilyen csapdába, akkor legyetek nagyon óvatosak.
Én most Molnárné Hóbor Mária közös képviselőt kértem meg, hogy segítsen, mire figyeljünk, hogy minimálisra csökkentsük az esélyét a rossz választásnak.
Mit kell tudnia egy jó közös képviselőnek? Mik a feladatai?
A közös képviselő feladatait a társasházi törvény és az adott ház szervezeti és működési szabályzata pontosítja. Amennyiben nem a lakók közül látja el a feladatot valaki, hanem megbízási szerződéssel egy erre szakosodott cég/vállalkozó stb., akkor kell, hogy rendelkezzen erkölcsi bizonyítvánnyal és a végzettségét igazoló bizonyítvánnyal. Én, amikor pályázok általában, elküldöm a cégkivonatot, aláírási címpéldányt, bizonyítványomat, egy friss erkölcsit és a bemutatkozómat, ami egy rövid összefoglalása a feladatoknak.
Mik lehetnek azok a dolgok, amikre érdemes rákérdezni a jelentkezőknél?
Amikor több képviselőt hallgattok meg, nem fog különösebb, eltérő dolgot mondani, hogy miért őt válasszátok, de azért azt érdemes megkérdezni, hogy pl. a kintlévőségeket milyen módon hajtja be, vagy hogy milyen szakemberekkel dolgozik. De a legfontosabb, hogy akik kiválasztják, milyen emberismerők. Ami fontos lehet egy bemutatkozóban az ár, a reakció idő (általában 48 órát kérnek válaszra, ha nem s.o.s. feladat van) érdemes megkérdezni, hogy nyert-e már pályázatot, milyen programmal dolgozik (a könyvelőprogram lehet ügyfélkapus is, amikor a tulajdonosok látják a saját befizetéseiket, a számvizsgálók pedig szinte mindent). Ha három jelentkezőt akartok meghallgatni, érdemes félórás időközökkel hívni őket.
Az például jó lehet, ha készítünk egy szempontrendszert, és abban vezetjük, melyik jelölt mit tud? Ha neked kéne választanod, milyen szempontokat írnál össze?
A szempontrendszer szerintem jó ötlet, én ezeket venném figyelembe: végzettség, büntetlen előélet, ár, elérhetőségek, iroda közelsége, a reakcióidő, könyvelés, ügyvédi háttér, szakemberek, vállalkozói kapcsolatok, nyertes társasházi pályázatok, felelősségbiztosítás és persze a legfontosabb, hogy mindenkinek szimpatikus legyen.
A közös képviselők felügyeleti szerve a jegyző, bár nem sokat tehet. Van valamilyen nyilvántartás vagy hivatalos hely, ahol utána lehet nézni a jelölteknek?
Valóban, a felügyeleti szerv a kerületi jegyző, van lehetőség nyilvántartásba vételre is, de szerintem nem sok értelme van. Olyan egységes rendszer, amelyből meg lehetne tudni, hogy az illető mennyi házat és hogyan kezel, nincs. Erre tudtok kérni referenciákat is, de én ezt sem tartom megbízhatónak, mert ha elmész az adott házba, olyat nem találsz, hogy mindenki elégedett legyen a képviselővel, lehet, hogy pont olyan tulajdonoshoz csöngetsz be, akit a képviselő folyamatosan zargat az elmaradása miatt, és ezért csak rosszat mond róla.
