A felfagyás igazából nem télen, hanem már nyáron elkezdődik azoknál a kültéri felületeknél – például teraszoknál, erkélyeknél – amelyeknél nem megfelelő minőségű anyagokkal vagy rossz technológiával rakták le a burkolatokat. A nagy hőmozgás következtében ilyenkor elmozdulnak egymás mellől az egyes elemek, és a réseken beszivárgó csapadék elkezdi a romboló munkát. Késő ősszel és télen, amikor éjjel mínusz fokok is lehetnek a fagy tovább folytatja ezt, és látványosan szétfeszíti, felemeli a burkoló elemeket, tavaszra pedig felpúposodott járófelületet, eltört, és a lépteink alatt üregesen kongó járólapokat találunk a teraszon.
Érdemes tehát a rosszul lerakott burkolatokat még ősszel felszedetni és újra rakatni, így a drága elemek nem repedeznek meg a téli hidegben. Van még erre egy-két heted, addig talán még nem köszöntenek be a fagyos éjszakák.
Tipikus hibák erkélyburkoláskor
1. Az aljzatbetont nem látják el dilatációs vonalakkal, amelyet kültéri burkolatok esetében 15 négyzetméterenként kell kialakítani, illetve illetve ha hosszúkás a felület, akkor 1/3 arányban. Ha a felület meglévő vasalt aljzatbeton, akkor arra célszerű egy új betonréteget helyezni a meglévőtől elválasztva (bitumenes lemezzel, vagy PE fóliával) és a felső betonrétegbe kialakítani a dilatációt. A dilatáció hiánya miatt a hőhatások következtében fellépő ellentétes mozgások a leggyengébb pontok mentén megrepesztik a felületet.
2. Már száradó „bebőrösödött” ragasztóanyagra helyezik a burkolatot, így annak ragasztóereje nem kielégítő. (A „bőrös” ragasztót egyébként onnan ismerhetjük fel, hogy az ujjunk alatt benyomódik ugyan, de már nem tapad rá a a ragasztó a bőrünkre)
3. Kevés, csak egy-két pogácsányi ragasztóanyagot raknak a burkolólap hátoldalára, illetve nem alakítanak ki üregmentes ágyazatot, aminek következtében víz gyűlhet össze a burkolólap alatt és mögött. (Az üregmentes ragasztás azt jelenti, hogy a burkolólap alatt teljes felületen összefüggő a ragasztóágy, nincsenek benne üregek, melyekben összegyűlhet a víz. Kültéri burkolatok esetén egyébként előírás a két oldali kenés a minimum 90%-os ragasztótelítettség eléréséhez. Ez azt jelenti, hogy a felületet és a lap hátoldalát is el kell látni ragasztóval fogas glettvassal felhordva.
4. Még friss, kellően meg nem érett betonalapra kerül a burkolat, ami alatt a beton még tovább mozog, zsugorodik, és eközben a lerakott burkolaton repedések keletkeznek.
5. Kifelejtik vagy költségtakarékosság miatt kihagyják a vízszigetelést a burkolat alatt. Ez kültéri felületeknél elengedhetetlen eleme a burkolatnak, enélkül garantált, hogy felfagyás miatt tönkremegy a drágán elkészített felület. Gyakran előfordul az is, hogy olyan szigetelést alkalmaznak, amely nem a magyarországi telekre van méretezve. A kültéri felhasználásra javasolt kenhető szigetelések -5 és -20 Celsius fok közötti tartományban lehetnek minősítve. Az adott szigetelés minősítése csomagoláson szerepel is. Ügyeljünk rá, hogy kültéren ne használjunk -5 C-os szigetelést, mert a hazai telek ennél jóval hidegebbek lehetnek!
6. Nem megfelelő mértékű vagy irányú lejtést alakítanak ki a terasz készítésekor, így a víz megáll a burkolaton vagy befolyik a fal mellé és ott okoz felázást. Mindkét esetben már az első télen felfagyás következhet be, és felemelkedhetnek, eltöredezhetnek a burkolóelemek. A burkoló szakmában régóta dolgozó szakemberek rossz beidegződése, hogy 1 %-os lejtést alakítanak ki, holott egyöntetű a 2 %-os lejtés javasolt, mert ez esetben a fugákban sem áll meg a víz.
Szponzorált tartalom
