Tíz évvel ezelőtt az akkor 86 éves Huang Yung-fu nagy dilemmában volt. A tajvani kormány le akarta dózeroltatni a faluját, és helyén modern lakóházakat épített volna. Mivel ő volt az egyedüli lakó, aki a faluban maradt, pénzt ajánlottak neki, de a bácsi nem tudta elviselni a gondolatot, hogy elhagyja az otthonát.
Ekkor kezdett el festeni. A „szivárványnagypapa” Kínában született, és Mao Ce-tung uralma elől kényszerült Tajvanra menekülni. Ami egyszer átmeneti megoldásnak tűnt, végül az otthona lett – ezért is sokkolta a hír, hogy le akarják rombolni.
„Amikor idejöttem, 1200 család élt a faluban, és úgy működtünk, mint egy nagy család. Aztán mindenki elköltözött vagy meghalt, és én nagyon magányos lettem” – meséli.
Először egy kismadarat festett a kunyhójára, aztán madarakkal, macskákkal, emberalakokkal folytatta.
Egy egyetemista találta meg a csodás munkát, és úgy döntött, segít: készített néhány fotót, és petíciót indított a falu megmentéséért.
A „Szivárványfalu” hatalmas vonzerő lett a turisták számára, évente több mint egymillióan látogatnak ide.
