Ragaszkodunk a lakókörnyezetünkhöz, ennek tudható be az is, hogy ha költözésre adjuk a fejünket, akkor sem megyünk túl messzire. Új otthonunk jellemzően az előző közelében található, olyannyira, hogy az esetek csaknem 20 százalékában egy kilométeren belül „verünk sátrat” – derül ki a Miutcank.hu költözési adatainak vizsgálatából.
Jellemzően nem jutunk messzire, amikor elköltözünk korábbi otthonunkból: az oldal a több mint 50.000 felhasználó által 5 év alatt regisztrált, 5700 költözést vizsgálta, s ebből kiderült, itthon ez még mindig nem azt jelenti, hogy nekiindulunk a nagyvilágnak,vagy az országnak.
Az esetek csaknem háromnegyedénél (72 százalék) ugyanis csupán a városon belül tesszük át székhelyüket. Sőt, 15 százalékban mindössze egy kilométeren belüli költözésről volt szó. Csupán a fennmaradó 28 százalékról mondható el, hogy másik település volt a cél. Az adatokat tovább bontva kiderül, hogy utóbbiak esetében sem feltétlenül távoli helyeken lesz az új otthon. A költözések alig ötödéről (18 százalék) mondható el ugyanis, hogy 50 kilométernél távolabb van a célállomás.
Az átlagos magyarok legfeljebb 20 évente hajlandóak költözni (Fotó: Profimedia)
„Az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy jellemzően városokon, településeken belül történnek a költözések – fogalmazott Horváth Gáspár, a cég egyik alapítója. – A magyarok még mindig ragaszkodnak megszokott helyeikhez. A mobilitás azonban javulóban van, hiszen ma már összességében az esetek közel 30 százalékában az emberek másik településen választanak otthont maguknak. Ez például kedvező változás a munkaerőpiac szempontjából; korábban éppen a nehezen mozduló munkaerő volt a legnagyobb problémák egyike.”
„A mobilitás területén Magyarországon mindenképpen látható előrelépés – tette hozzá Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. – A kilencvenes években tapasztalható viszonyokhoz képest jobb a helyzet. Ma már, ha másik városban vagy megyében található egy kecsegtető és elérhető munkalehetőség, a korábbiaknál jóval könnyebben adják költözésre a fejüket az emberek.”
Balogh László az előzőekhez hozzátette, hogy a teljes hazai lakosságra vetítve egy emberre egy élet alatt csupán 4-5 költözés jut, ami nem mondható magas számnak. Mindez egyben azt jelenti, hogy egy magyar állampolgár átlagosan körülbelül 20 évente költözik új helyre. A szakember az adatokkal kapcsolatban kifejtette, hogy az utóbbi időben a lakhatás is átalakulóban van. Egyre többen élnek ugyanis albérletben. A fővárosban például ez az arány már a lakosság 20 százaléka körül mozog. Márpedig minél magasabb ez a mutató, annál nagyobb a költözések aránya az adott populációra vetítve.
