nlc.hu
Otthon
Tavasz van, ültess pestónak valót!

Tavasz van, ültess pestónak valót!

Zöld levélből mindig friss kell a pestóhoz: ültess otthon, és mindig lesz utánpótlás. A fokhagymáról se feledkezz meg!

Március van, zsong a természet, zsongunk mi is, és akinek rendelkezésre áll akár egy cserépnyi föld, ez idő tájt magokat akar beledugdosni evolúciósan. A kertészkedés sajnos nem jár olyan instant eredménnyel, mint mondjuk a főzés vagy a takarítás, a termésre jócskán várni kell hónapokat is, határozottan állíthatom ugyanakkor, hogy amikor kidugja a fejét a földből az első, általunk ültetett kis magonc, arra legalább olyan büszkék vagyunk, és úgy tudunk neki örülni, mintha a saját gyerekünk lenne. Azzal a különbséggel, hogy a saját gyerekét semmilyen körülmények között nem eszi meg az ember, bezzeg a fokhagymáját!

Végre tehát eljött az idő, mehetünk ültetni. Én a magam részéről szeretem a szépet, a cserjéket meg a virágokat, de messze nem érdekelnek annyira, mint az ehető növények, más néven: zöldségek és gyümölcsök. A kiskert lényege meggyőződésem szerint az, hogy lehessen belőle főzni, és még nem sikerült eldöntenem, hogy azért érezzük-e finomabbnak a saját termésből főzött ételt, mert az tényleg jobb (erre hajlok), vagy azért, mert a miénk, és megdolgoztunk érte, de az biztos, hogy mindig jobban esik, amit magam húzok ki a földből, sőt én is tettem oda.

Így kell fokhagymát duggatni (Fotó: Getty Images)

Így kell fokhagymát duggatni (Fotó: Getty Images)

Így kora tavasszal természetesen még nem gondolkozunk paradicsomban meg dinnyében, a pestónak valóról viszont éppen mostanság kell elkezdeni gondoskodni. Tisztítsuk meg az elménket, felejtsünk el mindent, amit eddig a pestóról gondoltunk, hogy helyet csináljunk az új és szélesebb körű ismereteknek!

Pestót nemcsak bazsalikomból és fenyőmagból lehet készíteni.

Habár bazsalikomból is lehet. A valóság az, hogy a legtöbb ehető zöld levél megfelel a célnak, és szerencsére vannak is bőven. Maradjunk abban, hogy pesto az, amiben van valamiféle zöld levél, valamiféle mag, ezen kívül fokhagyma, olívaolaj és parmezán. Pépesítjük, kész is a tésztára vagy húsra való. Nézzük is először a zöld levél variációkat!

Bazsalikom, rukkola, reteklevél, medvehagyma, petrezselyem

A szűk keresztmetszet pesto készítéskor a zöld levél – a magot, olívaolajat, parmezánt jó sokáig el lehet tárolni, levélből ezzel szemben mindig friss kell. A legjobban akkor járunk tehát, ha megtermeljük magunknak, így áprilistól novemberig mindig lesz valami, amihez nyúlhatunk, ha hirtelen kedvünk támadna rá.

Bőségesen burjánzó bazsalikomhoz (bocs, Babits Mihály) kétféleképpen juthatunk hozzá. Az egyik lehetőség, hogy leveszünk egy cseréppel a szupermarket polcáról. Ez az egyszerűbb megoldás, de ezzel is van tennivalónk: ha nem szeretnénk rögtön megkopasztás általi halálra ítélni, ültessük át egy nagyobb cserépbe, (vagy többe, ha sok egyed nő a cserépben), majd az idő múlásával még és még nagyobba – vagy egyenesen ki a kertbe.

Ha van helye és jó sok napfény éri, a bazsalikom félméteres, fás szárú cserjévé képes nőni, amiről az év folyamán többször is szüretelhetünk egy-két adag pestóra valót.

Ha magról szeretnénk bazsalikomot ültetni, arra vigyázzunk, hogy ne temessük be a magokat, azok ugyanis fényre csíráznak, csak szórjuk rá a földre. Egy zacskóból nagyon sok növény lesz, úgyhogy elajándékozhatjuk a felesleget vagy kiegyelhetjük, szétültethetjük a magoncokat, lényeg, hogy legyen helyük megerősödni.

A másik sikertermény a rukkola lehet. Ma már nagyjából bárhol lehet magot kapni és jó hír, hogy szintén nem kell vele sokat foglalkozni, nagyon igénytelen növény. Csak szórjuk le a magokat a virágládába vagy a kertbe, tessék-lássék takarjuk be földdel, locsoljuk meg és várjunk. A rukkola az egyik legkorábbi növény és igen szapora – tudtam meg, amikor a komposzt felé vezető út mellett egy rukkolasövény nőtt a véletlenül kihulló magokból. Rukkolát én már nem vetek, az nekem csak úgy van.

Szintén mostanában lehet ültetni már a spenótot is, de pár sor madársaláta is mindig jól jön, és mindkettő alkalmas pestónak. Az új-zélandi spenót is roppant hasznos növény, szintén egyszer kell elültetni, utána elszórja a magját és gondoskodik magának az utánpótlásról.

Sőt, pestót akár csalánlevélből is lehet készíteni, és azt még termeszteni sem kell (Fotó: Getty Images)

Még csalánlevélből is lehet pestót készíteni, még termeszteni sem kell (Fotó: Getty Images)

Reteklevélből is lehet pestót készíteni, de én senkinek sem ajánlom, hogy a piros hónapos retek levelét használja. Egyrészt van jobb is, ami nem szőrös, másrészt pedig retket termelni sokkal nehezebb, mint amilyennek tűnik, főleg, ha óvakodsz a vegyszeres talajfertőtlenítéstől. Legjobb, ha erre a célra elkéred a zöldségestől a már eladott sörretek lecsavart levelét – kereskedelmi értéke nincs, legtöbbször úgyis a kukába dobnák, a balgák.

Kissé nehezebb ügy a petrezselyemzöld, pedig micsoda finom pestót lehet készíteni belőle! Hobbikertészként nem javaslom, hogy petrezselyemgyökér-termeléssel frusztráld magad, az még a profiknak sem mindig sikerül, lehet viszont kapni kimondottan zöldnek való petrezselyemmagot – metélőpetrezselyem néven – amivel szinte biztos a siker. Ráadásul szintén önfenntartóvá tehető: a petrezselyem ugyebár kétnyári növény, az első évben szárat hajt, a másodikban magot hoz: megvárjuk, míg kiszárad a magszár, megpöcköljük, hogy a magok kiszóródjanak, és voilá, máris megvan a jövő évi utánpótlás.

További jó hír így a tavasz kezdetén, hogy nyugodtan elvonatkoztathatunk az aranyárban kapható fenyőmagtól, és tehetünk a pestónkba napraforgómagot, tökmagot, mogyorót, diót, mandulát is, vagy amit akarunk és kéznél van.

A fokhagyma szintén nélkülözhetetlen a pestóhoz, legyen mindig otthon!

Fokhagymát nemcsak gasztronómiai céllal érdemes ültetni, bár kétségtelenül bizsergető érzés saját termésből főzni, hanem növényvédelmi szempontból is nagy hasznát vesszük. A hobbikertész nyilván bio vagy ahhoz hasonló, vegyszermentes kertet képzel el magának, de lássuk be, ezt az elképzelésünket nehezen tudjuk sikerre vinni tárgyalásos úton a lisztharmattal, moníliával, fonalférgekkel, tetűvel szemben. A fokhagyma azonban igen hatékony ezek ellen is, éppen ezért kimondottan javasolt szamóca, répa, retek, spenót mellé ültetni, a fokhagymafőzet pedig a gombás megbetegedések ellenszere. És még a pestóba is elengedhetetlen.

Mostanában épp időszerű elduggatni a fokhagymát, ha ősszel nem történt volna meg, de sebaj, mert az őszi vetésű fokhagyma ugyan nagyobbra nő, a tavaszi viszont tovább eláll – már ha vannak ilyen szempontjaink. Szintén rendkívül igénytelen növényről van szó, jó eséllyel még akkor is ki fog kelni, ha fejjel lefelé dugjuk a gerezdeket a földbe – azért ne próbáljuk ki, a gyökérrész nézzen lefelé, a csírázó csúcsa meg fölfelé, 3-4 centi mélyre elég eldugni és jól nyomkodjuk rá a földet minden oldalról.

Az a jó egyébként a saját termésű fokhagymában, hogy nem kell megvárni, amíg akkorára nő, hogy gerezdjei legyenek, a zsenge szára és hagymája szintén finom, fokhagyma ízű. Ráadásul egészen biztos, hogy az utolsó gerezdig el fog fogyni.

Univerzális pesto recept

Hozzávalók

  • 2 marék zöld levél
  • 1 marék mag
  • 2 gerezd fokhagyma
  • kb. 1 dl olívaolaj
  • 5 dkg parmezán

Elkészítés

Mindent beteszünk az aprítógépbe és pépesre aprítjuk. A magot előtte száraz serpenyőben megpiríthatjuk, úgy finomabb lesz.

Kupáld ki magad ültetésből, délután pedig irány a kert!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top