Nyakig járunk a spárgaszezonban, sőt, lassan vége is lesz, mégsem hajlandó a spárga ára bekukkantani 1600 forint alá kilónként, de az sem ritka, hogy bőven ezer forint fölött tudunk csak megvásárolni egy fél kilós csomaggal. Jó étel a spárga, készséggel elismerjük, de ennyiért soha nem fogunk rá étel-alapanyagként tekinteni, sokkal inkább kuriózumként kezeljük, amit csak kivételes alkalmakkor vagyunk hajlandók a villánk hegyére tűzni.
De mitől ilyen átkozottul drága ez az egyszerű kis hajtás? A válaszért Marosi Ritához fordultam, aki éveken át termelt spárgát kertészmérnök férjével a csemői homokon, háromezer négyzetméteren.
Így nő a spárga (Fotó: Getty Images)
Kezdjük az alapoknál! A spárga évelő növény, ami a telepítés utáni harmadik évben fordul termőre. Addig csak a helyet foglalja és a munka van vele, bevétel nincs. Azonban, ez alatt az idő alatt is szervestrágyázni kell a földet, mivel a spárga roppant nitrogén-igényes növény, és évente legalább négyszer meg kell lazítani körülötte a talajt.
Nagy befektetés és sok szerencse kell a spárga termeléséhez
Termés tehát három év múlva lesz először, de még ilyenkor sem lehet hátra dőlni és számolni a bevételt, mert a spárgasípok eléggé érzékenyek a hőmérsékletre és a csapadékra is. Ez azt jelenti, hogy amikor terem, tehát a szeszélyes áprilisban és májusban, legalább 3-4 fokosnak kell lennie a talajnak reggel is, és ha nincs eső (mint idén tavasszal), öntözést is igényel, ami szintén költséges. Ezt némileg bonyolítja, hogy a spárgát szabadföldön szokás termelni, tehát a hőmérsékletet nemigen tudja befolyásolni a termelő: ha jön egy fagy, a sípok megsérülnek, ki lehet dobni az aznapi szedést. Cserében legalább kártevője nincs sok a spárgának, de azért így is meg kell időnként permetezni – szerencsére korántsem olyan gyakran, mint a szamócát, viszont ilyenkor, a meghatározott várakozási idő alatt szintén nem lehet szedni és eladni a termést – sorolta Rita a nehézségeket.
Értékesítési nehézségek
Tegyük fel, hogy sikerrel termett a spárga, le is szedték – ez után következik az értékesítés, de mivel sérülékeny növényről beszélünk, hűtővel kell rendelkezni a tárolásához. Mivel a spárga Magyarországon még viszonylag új, nem olyan elterjedt növény, az értékesítési utak sincsenek úgy bejáratva, mint más zöldségeknél, gyümölcsöknél. Korábban az első tavaszi zöldség a zöldborsó volt, ma már a spárga, de még mindig nem épült be teljesen a családi konyhaművészetbe, és nincs is olyan flottul megszervezett értékesítési útvonala sem, mint például a borsónak vagy az epernek.
Ráadásul, a borsóval ellentétben, amikor vége a termésnek, nem lehet kiszedni a földből, hogy átadja a helyét például a paradicsompalántáknak: a spárgaföldön 12-15 évig csak spárga terem, semmi más. A néhány hetes szedésidő után persze bevétel már nincs azon a földön a következő tavaszig, munka viszont van: a földet lazítani, öntözni, trágyázni kell továbbra is.
Mindent egybevetve tehát három ok miatt ilyen drága a spárga:
- hosszú évek elköteleződését kívánja
- a termelés rendkívül kitett az elemeknek
- és végül nem épült még be teljesen a kultúránkba.
Mindezeket tudva, talán legközelebb már más érzéssel tesszük a kosarunkba a spárgasípokat és fizetünk ki értük egy kisebb vagyont.
