A koronavírus-járvány terjedésével kapcsolatos globális adatok szerint a gyerekek és a fiatalok körében sokkal kisebb a valószínűsége a súlyos koronavírus-megbetegedésnek, mint a felnőtteknél, míg a fertőzés okozta gyermekkori halálozás rendkívül ritka. Ettől függetlenül jobb félni, mint megijedni, ezért a MedKids Gyermekorvosi Központ szakemberével, Dr. Nagy Ilonával összegyűjtöttük, mire figyeljünk, mi a teendő, ha a korona pont a mi otthonunkban üt be.
Hasmenése van a gyereknek? Gyanús…
Ugyan a hivatalos ajánlás szerint az alapszimptómák a gyerekeknél hasonlóak, mint a felnőttek esetében, ám az újabb felmérések szerint akadnak olyan tünetek is, amelyek inkább a gyerekekre jellemzők. Sőt, akár hangsúlyosabbak lehetnek, mint a jól ismert panaszok; tehát a láz, a köhögés, vagy a szag és ízlelés elvesztése. A belfasti Queen’s Egyetem kutatói a legújabb tanulmányukban legalábbis arra jutottak, hogy gyerekeknél a gyomorrontás a fontos jele annak, hogy koronavírus-fertőzöttek. Hasonló eredményekről számolt be a King’s College korábbi kutatása is, amelyben 250 ezer gyerek vett részt: az ő tüneteik is széles skálán mozogtak, és az derült ki, hogy a gyerekeknél a köhögés nem olyan gyakori, mint a felnőtteknél. Ezzel egyetért Ilona is, ő úgy tapasztalja, gyakoribb, hogy a gyerekeknél a köhögéssel ellentétben a hányás és hasmenés a fő tünet.
Mit tegyen a szülő, ha gyanakszik?
Mindenekelőtt ne essünk pánikba, és ne rohanjunk fejvesztve egy rendelőbe, ugyanis gyerekek körében – a legtöbb esetben – könnyű lefolyású a betegség. Helyette vegyük fel a kapcsolatot a gyermek orvosával, a diagnózis telefonon keresztül is felállítható, és egyúttal megbeszélhető az otthoni ápolással kapcsolatos teendők. „Már egy sor olyan lehetőség a rendelkezésükre áll, ami lehetővé teszi a távdiagnosztikát: kérhetünk például képet a gyerek torkáról, videófelvételt a légzéséről, így a személyes találkozó könnyen kiküszöbölhető” – magyarázza Ilona. Amennyiben az orvos arra jut, hogy fennáll a COVID-19 fertőzés gyanúja, intézkedhet a térítésmentes COVID-19 teszt elvégzéséről, ami a gyermek otthonában történik, és a mentőszolgálat kapacitásától függően általában 48 órán belül elvégzik. Dr. Nagy Ilona itt hozzáfűzi, fontos volna járványügyi szempontból, hogy az összes gyanús esetet teszteljék, ahogy az is, hogy a tesztelési folyamat gördülékenyen, gyorsan menjen, ám az egyre több mintavétel miatt jelenleg nagyon leterhelt a rendszer, ezért akár 4-5 napot is várni kell egy eredményre. A helyzetet az is bonyolítja, és valószínűleg növelheti is a fertőzöttek számát, hogy amennyiben a gyerek COVID-19 fertőzésre gyanús, de ez pozitív PCR-teszttel nem igazolt, akkor a tünetmentes családtagjai nem minősülnek kontaktszemélynek, azaz nem kötelező karanténban maradniuk. Ilyen esetben az orvos nem utasíthatja, csak kérheti a szülőket, hogy a biztonság kedvéért ne menjenek dolgozni. „Az a tapasztalat, hogy a második hullám alatt a szülők jelentős része szorong, aggódik amiatt, hogy kiesik a munkából, ezért ha nem muszáj, nem maradnak otthon. Ráadásul a COVID-19 az idősebb korosztályra különösen veszélyes, így sok családnak nehézkessé vált megoldani a gyerekek otthoni felügyeletét, mivel a nagyszülők a saját egészségük védelmében nem vonhatók be a koronavírussal fertőzött felügyeletébe.”
Képünk illusztráció / Fotó: Profimedia
Mi a teendő otthon?
A szakember szerint, amennyiben fennáll a COVID-gyanú vagy a fertőzést egy PCR-teszt is igazolja, a gyereket el kell otthon különíteni (ennek hiányában nagy eséllyel meg fog fertőzni másokat), és az orvosi ajánlásokat is be kell tartani. Amik általában ezek:
- Fokozottan figyeljünk a higiéniára, mossunk gyakran és alaposan kezet.
- Ne nyúljunk az arcunkhoz, a szánkhoz, a szemünkhöz.
- A gyermek ellátásában résztvevők hordjanak maszkot, gumikesztyűt.
- Ha a beteg a szobájából kimegy a többiek közé, ő is viseljen maszkot. A doktornő kiemeli, hogy szelepes FFP2 maszkok nem védenek a vírus átadása ellen, mert azokból kilégzésnél akadálymentesen, szűretlenül távozik a levegő, ezért a legnagyobb biztonságot ebben az esetben is a sima FFP2 maszkok jelentik.
- A betegnek legyen külön pohara, tányérja, evőeszköze, amiket használat után alaposan el kell mosogatni és törölni egy külön, mások által nem használt konyharuhával.
- A mosogatógép használata még biztonságosabb, a mosás és a szárítás szempontjából is.
- Minden szennyes ruhaneműt legalább 60°C-on, más szennyesétől elkülönítetten kell kimosni.
- Minden olyan hulladékot vagy szemetet, beleértve a használt papírzsebkendőt vagy orr-szájmaszkot, amellyel a beteg gyerek érintkezett, műanyag szemeteszsákba kell dobni, majd lezárni, amikor megtelt. A biztonság kedvéért ezt a műanyag szemeteszsákot tegyük egy másikba, majd azt is zárjuk le. A művelet után ne felejtsünk el kezet mosni.
- A gyermekkel itassunk minél több folyadékot, láz, fájdalom esetén biztosítsunk számára lázcsillapítót.
- Mivel egy vírusról van szó, amit az immunrendszernek kell semlegesíteni, ezért érdemes D és C-vitaminnal erősíteni a gyerek természetes védekezőrendszerét.
- A háziorvossal folyamatosan maradjunk kapcsolatban, egyéb, vagy súlyosbodó tünetek (pl. szapora szívverés, ziháló légzés, zavartság,) esetén azonnal értesítsük.
Mikor engedhető vissza a gyerek a közösségbe?
„Ha a tünetek kezdete óta legalább 10 nap eltelt, a gyermek több mint 3 napja (72 órája) láztalan, és több mint 3 napja nincsenek légúti tünetei, és nem hány, akkor újra közösségbe engedhető” – mondja a doktornő, hozzátéve, hogyha a gyereknek egyéb panaszok miatt kellett otthon maradnia, és a COVID-19 fertőzés gyanúja nem merült fel, 24-48 órás teljes tünetmentesség esetén szintén visszaengedhető a közösségbe. Igazolást kizárólag csak a kezelőorvos adhat, ezt e-mailen keresztül is eljuttathatja a szülőknek, emiatt nem kell a rendelőbe menniük, vagy a gyógyult gyereket a rendelésre vinni. És mit tehetünk a megelőzés érdekében? „Az egyéni felelősség jelenleg a legfontosabb, használjunk maszkot, mossunk alaposan, gyakran kezet, és ne küldjük a gyereket közösségbe, ha beteg, vagy tüneteket produkál.”
