nlc.hu
Otthon

Kerítésfusi a Balatonnál

Pőre nőalak és halacska a napfényben: a balatoni kerítések fusis világa

A színes, fantáziadúsan összehegesztett nyaralókerítések hozzátartoznak a balatoni nyár fogalmához. Ha becsukjuk a szemünket, látjuk magunk előtt a napocskás vagy vitorláshajós fémremekeket, amikre most a veszprémi Európa Kulturális Fővárosa is rárepült.
Kerítés: Területet körülvevő, elhatároló építmény. 
(Magyar Értelmező Kéziszótár / Akadémiai Kiadó, 1972)

Bizonyos tárgyak képesek egész életvilágok megidézésére, így van ez alábbi példánk – a balatoni nyaralókerítések és kapuk – esetében is. Ötletes, játékos formáikkal, remekül eltalált színeikkel a felhőtlen nyarakat juttatják eszünkbe, ám ennél többről is mesélnek. Ha mögéjük nézünk, felvillan a hatvanas-hetvenes évek társadalmi miliője, amiben megszülettek. Az állandó lakosság és a nyaralók közt kibontakozó kapcsolódási pontok – bár konfliktusokkal terhelve – sokkal inkább az együttműködésről szóltak. A korszak népszerű jövedelemkiegészítő formájának számított a gyári-üzemi munkások, iparosok saját „zsebre” történő munkavégzése, a „fusizás”, aminek révén számos nyaralókerítés is elkészülhetett.

Nyaralósok vs. őslakosok

A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum a 2023-ban esedékes, de már bőven az alapozás fázisában járó veszprémi Európa Kulturális Fővárosa (EKF) csapatával együttműködve vágott bele abba a nyitott végű, Formákon túl becenevű projektbe, ami bemutathatja, hogy mégis

milyen az olyan kerítés, ami elválasztás helyett összehoz.

A projekt szellemi atyjával, Törő Balázs néprajzossal, a Laczkó Dezső Múzeum munkatársával beszélgettünk, aki irányba is helyezett minket a témában. Mielőtt továbbgördülnénk, érdemes megemlíteni, hogy Törő tősgyökeres balatonakali, az északi parton nőtt fel, szemtanúja volt a helyi őslakosok és a nyaralók zárt világának lassú egymásra találásának. Így eleve egy különleges perspektívából vizsgálja jó ideje Akali üdülőtelepeinek miliőjét.

Pőre nőalak és halacska a napfényben: a balatoni kerítések fusis világa
Megnézem
Összes kép (3)

A faluban két telep jött létre, az ősi falumag két, keleti és nyugati szélén. Ezek most már összenőttek az ófaluval, de azért kezdetben önálló kis mikrokozmoszok voltak. Egy erősen összetartó nyaralóközösség jelent meg a telepeken (zömmel fővárosiak, székesfehérváriak és győriek vettek itt telkeket anno), ami sokáig alig érintkezett a helyiekkel. Persze a Törő korabeli srácok-lányok már többet találkoztak, a gyerekek évekig-évtizedekig rúgták a focibőrt az utcákban, a nagy labdázások pedig életre szóló barátságokat hoztak össze.

Törő mindenesetre már a szakdolgozatában is részben azt vizsgálta, miféle kalákaszerű munkamegosztásban épültek fel ezek a kis lapostetős nyaralók a hatvanas évek végétől. „Otthonról hozod a családot, a haverokat, a gyárból meg a munkatársakat, és persze az utca népe is segít, kölcsönös jelleggel: te adsz egy talicska sódert, a másik ad három liter vizet meg munkaerőt” – vázolta a korabeli építkezések zajlását a kutató. Fusiban ment minden, a saját büszke két kezükkel építkeztek a városiak. A helyiek csak akkor jöttek a képbe, ha volt egy-egy nyitottabb mesterember. Ekkor még szó sem volt kerítésekről, hagyták a gyerekeket is szabadon szaladgálni, idegen úgyse járt erre. Korábban Törő így írt erről a világról:

Vonzó lehetett számukra az is, hogy nem egy már meglévő település szerves részébe kellett beilleszkedniük, hanem attól egy térbelileg elkülönülő területet kellett „belakniuk”. Ezért egyfajta pionírokként saját maguk alkothatták, teremthették meg „üdülőfalujaikat”.

Ápol és nem takar el

Később aztán csak megjelentek a kerítések, de ezek se takartak sokat, maximum a telekhatár kijelölését erősítették meg, vagy épp a gyereküket jobban féltő szülők lelkiismerete lelt nyugalomra általuk. A kerítések nem is akarták a nyaralót leválasztani az utcáról, ami egyfajta „játéktér”, közösségi tér volt, itt zajlottak nyaranta a nagy focik, tollasozások vagy épp kvázi utcabálok. Közben az építkezések is dübörögtek; a típustervektől nyilván mindenki ott tért el, ahol tudott – megúszva minimális hatósági „ejnyebejnyével vagy büntetéssel” –, így nem is lett uniformizált a telep. Arra is jó volt, hogy mindenki úgy belakja a nyaralóját, hogy az egyfajta második otthonként működjön.

Pőre nőalak és halacska a napfényben: a balatoni kerítések fusis világa

Fotó: Varga Marietta és Schmal Fülöp

Az a múlt ködébe vész, ki kezdte el a színes, érdekes formákba hegesztett kerítések divatját (ami valószínűleg nem pont Akaliból indult, hisz mindegyik Balaton-parton sok példánnyal találkozhatunk). Az északi part ezen fertályán valószínűleg a nagy gyárak szakijai, mesterei jöttek el fusizni. A füredi hajógyárban vagy épp a fűzfői Nitrokémiában is simán akadt egy-két ezermester, aki a gyárban eltöltött pár óra lötyögést követően (ld. a lenti videót, főleg 0:52-től) intenzív maszekolásba kezdett. Ebből sok minden kisülhetett, akár egy frappáns kerítés is, ami napsugarat, halacskát, vitorlás hajót vagy épp pőrén napfürdőző női alakot ábrázol. Ennek megfelelően Törő szerint biztos rajta hagyták az alkotók kezük nyomát a kerítéseken, akár egyes szimbólumokra specializálódva. Persze egyéni kérésre is készítettek személyre szabott kerítést, benne pl. a monogrammal, évszámmal.

Mint minden a korban, a menő kerítéseket készítő lakatosok neve szájról szájra terjedt – ahogy az is korábban, hol parcelláznak fel éppen telket. Az még bővebb kutatásokat igényelne, kik lehettek a legnagyobb kerítésmesterek, és honnan indulhatott a színes őrület.

Kapu Fűzfőre

Törő Balázsnak egy kaput is sikerült a múzeum gyűjteményébe szereznie. Ez a klasszikus napsugaras megoldásra épül, a középső körben egy habokat szelő vitorlással. Az ilyen tárgyakat nem egyszerű megszerezni, egy 21. századi megoldással sikerült erre is szert tenni. Törő szerint olykor a Google Street View-n végigjárják az utcákat, hátha látnak valami érdekeset. Ha igen, akkor kimennek terepszemlézni, megkérdezni az adott tulajokat, odaadnak-e, eladnak-e ezt-azt. Most a 23. órában vannak, csomó pár évtizedes kincs mostanság tűnik el a süllyesztőben a nagy balatoni átépítések következtében.

Pőre nőalak és halacska a napfényben: a balatoni kerítések fusis világa

Fotó: Varga Marietta és Schmal Fülöp

A konkrét kaput Balatonfűzfőn szerezték, egy 2011-es Street View-képen szúrták ki, a helyszínre érve azonban már nem lelték nyomát. Az elmúlt tíz évben ugyanis leszerelte a tulajdonos a helyéről. Némi utánajárást követően megtaláltak egy idős hölgyet, aki megmutatta a kert végében, egy ólhóz támasztva a régi kaput, majd megegyeztek vele egy szimbolikus vételárban. Közben beindult a beszélgetés, kiderült, hogy a nő férje hegesztette a portált annak idején, sőt a múzeum munkatársai egy archív fotót is kölcsönkaptak, amin az idős nő és akkor még kicsi lánya állnak a kapuban. A tárgyat egyébként nem tervezik rozsdamentesíteni és újrafesteni, ez Törő szerint „történelemhamisítás lenne”. Egyszerűen konzerválják így, ahogy van, hisz a mostani állapota is hozzátartozik annak történetéhez.

Kultfővárosi projekt

Szerencsés találkozásnak nevezte kérdésünkre Hamza Gergely, az EKF 2023 marketing és kommunikációs menedzsere, hogy megismerte Törőt és projektjét. Pont kapóra jött ez az EKF-nek, ahol több mint fél éve dédelgetnek egy olyan kampányt, ami bemutatja a kultfőváros hatásterületeit: színházat, irodalmat, könnyű- és komolyzenét, plusz a kevésbé ismert területeket, mint az építészetet, tájhasználatot, gasztronómiát. E területek alapvető fogalmait és környékbeli fontos szereplőit akarják a következő években bemutatni. 

Az építészetnek bérelt helye van ebben a kampányban, különösen az épített környezetnek, tájhasználatnak, közösségi tereknek. „Egy közérthető témán keresztül lehetőséget biztosítunk EKF-s építészpartnereknek, hogy definiáljanak valamit” – mondta Hamza hozzátéve, hogy a kerítés pont ilyen közérthető téma. Ezzel tehát Törő kereste meg őket, és rögtön értő szemekre talált: „Azonnal rácsaptam, ez olyan téma, amit régóta nézegetek már.” Hamza szerint Törő Balázs teremtett ennek egy kiváló néprajzi megközelítésű koncepciót, ez a nyaralóövezetek tematikája és az itt nyaralók és itt élők kapcsolata. Hamza szerint ráadásul nevelő célzata is lehet a projektnek:

Neked van egy házad, de nincs kerítésed, építenél egyet, milyet választasz? Ez is tájhasználat. Felhívhatjuk az emberek figyelmét arra, hogy ha te választasz egy kerítést, annak van hatása a mostra és a jövőre is.

Mi sül ki ebből?

Törő Balázs szeretne még több tárgyat gyűjteni (így is parádés néprajzi gyűjteménye van a Laczkó Múzeumnak), és természetesen kerítéseket is akár. Úgy véli, a projekt végkimenetele még nem kristályosodott ki, és annyira új az egész, hogy egyelőre egyeztetnek az EKF-fel, hogy miként folytassák. Benne van a pakliban egy fotókiállítás (Varga Marietta siófoki kötődésű fotós már befotózott az északi parton több kapcsolódó kaput), amit Törő valamelyik hangulatos, a hatvanas évekbe passzoló vasútállomáson tudna elképzelni, például Fövenyesen vagy Révfülöpön.

Pőre nőalak és halacska a napfényben: a balatoni kerítések fusis világa

Fotó: Varga Marietta és Schmal Fülöp

Hamza Gergő is Varga Marietta és Schmal Fülöp fotósok fényképeit említette, mint amivel elindul az egész projekt. Tervei szerint lesz majd egy csomó videointerjú építészekkel, és persze Törő Balázzsal a témában. Várják a közönség képeit és történeteit, valamint újabb művészeket terveznek bevonni a folyamatba (fotósok, grafikusok stb.). Akár egy irodalmi kispályázat, kerekasztal-beszélgetések és kiállítások is kijöhetnek az egészből, de biztosat mondani a mindent borító pandémia miatt sajnos nehéz. Hamza Gergely szerint a projekt aktív része pár hónapig tart majd, aztán a projektnek lesznek felületei, amik tovább is megmaradnak (Pinterest, Instagram, Facebook stb.). Így innentől mindannyian értő szemmel sétálhatunk végig egy random zamárdi vagy zánkai utcán, lesve a vitorlásos, napocskás, napozó alakos kerítéseket.

(Felhasznált forrás a cikkhez: Törő Balázs: Második otthonok a Balaton partján. Kiadta: Szegedi Tudományegyetem Móra Ferenc Szakkollégium (Szakkollégiumi Füzetek 3.), Szeged, 2016.)

Kinek a Balaton, annak: 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top