Már a telek kiválasztásán is elbukhatunk
Egy ház építése során nemcsak a szerkezeteket és azok megvalósítását kell megtervezni, hanem azt is, hogy ezek hogyan kapcsolódnak egymáshoz. A terek, a szobák hogyan illeszkednek a házba, a környezethez, hogyan néz ki kívülről-belülről, mi hogyan érezzük magunkat benne. Ezek mind építészeti szempontok, így ez a munka egy komplex rálátást igényel.
– Az, hogy ez mennyire komplex folyamat, függ attól, hogy melyik fázisban keresik meg az építészt. Ez lehet akár az első pillanat, amikor valakiben megfogalmazódik, hogy saját házat szeretne egészen addig a percig, amíg az utolsó fűszálat elveti a kertben. Az építész már akár a telek kiválasztásában is tud segíteni: a tulajdoni lapon vagy a szabályozási terven lehetnek feljegyezve olyan korlátozások, melyek mind befolyásolják a tervezést. Ilyen lehet például a vasút, közút vagy természetvédelmi terület védőtávolsága, közmű vagy egyéb szolgalmi jogok, esetleg kötelező szabályozási elemek. Azzal is tisztában kell lenni, hogy milyen országos és helyi szabályozások vonatkoznak rá. Az ideális pont az építész felkérésére egész biztosan a telek kiválasztása előtti pillanat lenne, hiszen a tulajdonosnak előre kellene tudnia, hogy a telek pontosan alkalmas lesz arra, amit szeretne. –
Az építész nem csak tervez
Az építész felkérhető csupán tervezésre, vagy akár művezetésre is. Nagyon sok építész rendelkezik már műszaki ellenőri jogosultsággal is, ami segíthet a kivitelezés folyamatában. A többi résztvevővel együttműködve akár a kulcsrakész állapotig végig tudja követni a ház építését a belsőépítészeti munkákat és a kert megtervezését is beleértve.
– Ez kicsit olyan, mint amikor a séfek kapnak egy kosárnyi hozzávalót és mindenkinek főzni kell belőle valamit. Valószínűleg mindenki egy kicsit mást fog főzni belőle. Valahogy így van ez az építészeti tervezéssel is: a megrendelő hoz egy kosár mindenfélét, amiben egyaránt vannak érzések, hangulatok, anyagok, részletek, képek más házakról. Aki olyan beállítottságú, az sokszor már műszaki megoldásokkal is készül. Az építésznek ebből kell kihoznia azt, ami a megrendelőt elégedetté teszi. –
Az első találkozásra érdemes jól felkészülni!
– Gondoljuk ki előre, hogy nagyjából mekkora házat szeretnénk. Ebben sokat segít, hogy a jelenlegi otthonunkat szűkösnek, elégségesnek vagy épp túl tágasnak érezzük.
– A méret belövésekor próbáljuk meg ne csak a kényelmi szempontokat figyelembe venni, de figyeljünk a fenntarthatóságra és a funkcionalitásra.
– Érdemes előre összegyűjteni, hogy milyen helységeket szeretnénk, és azok nagyjából mekkorák legyenek. Döntsük el előre, szeretnénk-e kamrát, vagy garázst a házzal egyben. Vágyunk-e gardróbra, a fürdőszobák a szobákhoz kapcsolódjanak vagy külön nyíljanak.
– Rendeljünk négyzetméter értéket a szobákhoz. Persze a tervezés első szakaszában mindössze annyit kell eldönteni, hogy húsz vagy hatvan négyzetméteres nappalit szeretnénk-e.
– Gondolkodjunk legalább tíz évre előre! Sok kis hálószobát szeretnénk? Olyan gyerekszobára vágyunk, ami most még nagy, de később több részre lehet majd osztani? Ne csak abban gondolkodjunk, hogy most hogy élünk.
– Érdemes egy kicsit „szörfölni” az interneten, és vizuálisan is megfogalmazni azt, ami számukra fontos lehet. Mutassuk meg képeken keresztül, amilyen anyag és hangulat közel áll hozzánk.
– Muszáj reálisan, előre átgondolnunk a pénzügyi adottságainkat. Ebben is tud segíteni az építész: meg tudja határozni, mi fog beleférni a keretünkbe, és segít az ütemezésben is azzal, hogy a projektünket részekre bontja. Legyünk őszinték!
– Azt is tudnia kell az építésznek, hogy ő maga milyen árkategóriában dolgozik. Nem mindegy, hogy egy épület felépítése létszükséglet, vagy arra is több millió forintot áldozhat, hogy megfelelő tájolással befogja a tökéletes panorámát.
Ne tervezzük túl!
Nagyon sok megrendelő valóban a kockás papírral érkezik az első találkozásra. Otthon előveszik a milliméterpapírt, és vonalzóval kockáról kockára megszerkesztik a leendő házukat. Kialakul bennük egy kép, amit szeretnének. Ez az építész szerint azért teremthet nehéz helyzetet, mert ebből már nagyon nehezen tudnak engedni.
– Bár pontos képet ad nekünk, hogy mire vágynak, de rengeteg hibalehetőség van benne. Az emberek a helyigényeket általában úgy mérik fel, hogy nem gondolnak a részletekre: például a műszaki szerkezetekre, pillérekre és fesztávokra, vagy hogy bizonyos szerkezeti elemeknek egyszerűen nem nulla a helyigénye. Érdemes tehát felkészülni, de nem érdemes túlgondolni! –
Hallgassunk a jó szakemberre!
Nem csak új ház építésekor kérhetünk fel építészt: főleg olyan esetekben lesz rá szükségünk, amikor szerkezeti átalakításokat vagy elemi szerkezeti hibák kijavítását kell elvégezni egy már meglévő otthonban. Sokan csak azért igényelnek építészt, mert egyszerűen a jogszabályi környezet megköveteli, pedig ennél sokkal több előnnyel jár egy szakember jelenléte.
– A tervezés arról szól, hogy az építész megtalálja a közös nevezőt a megbízó és a műszaki illetve vizuális lehetőségek között. Ha a megbízó elképzelése nem megvalósítható vagy nem javasolt megoldásokat tartalmaz, az építész elmondja az egyéb lehetőségeket, melyek közül még mindig tudnak olyat választani, ami számukra megfelelő és megvalósítható. Volt olyan megrendelőm, aki ragaszkodott hozzá, hogy egy nagyon erős lejtésű telken a garázst a lejtő tetejére tegyük a ház mellé, mert nem akart lépcsőzni, még a házon belül sem. A kezdetektől javasoltam neki, hogy a garázst a ház alatt helyezzük el és elmondtam a várhatóan elég meredek rámpa nehézségeit pl. télen, de az építtető kérésére minden lehetőséget megvizsgáltunk a különálló elhelyezésre. Végül a telek adottságai csak az általam javasolt pinceszinti garázst tették lehetővé, de így a megrendelő is azonosulni tudott a döntéssel. Mindig vannak ellentétek, de mindig meg kell születnie valami értelmes kompromisszumnak. A jó építészeti tervezés egyik kulcsmomentuma, hogy valami olyat tudjunk kihozni a körülményekből, mellyel mindenki elégedett lehet. –
Megbízóként is van jogunk váltani
Ugyan nagyon nehéz jó szakembert találni, így az emberek többsége még akkor is ragaszkodik a kiválasztott építészhez, amikor nincs meg vele a „kémia”, azaz az összhang. Építészünk úgy fogalmaz: ő olyan ügyfelekkel élvezi a munkát, akikkel már az első beszélgetés során is látszik, hogy fel tudják venni egymás ritmusát. A megbízónak és az építésznek egyenrangú félként kell részt vennie a folyamatban: olyan emberrel együtt dolgozni, akivel folyamatosan elbeszélünk egymás mellett, nagyon nehéz. Ha ezt érzi a megbízó, akár már az első találkozás során, akkor váltani kell.
Nem minden ízlés kérdése
Bár mindenkinek más tetszik és ehhez mindenkinek joga van, szakértőnk szerint azért mégis van egy általános arányrendszer és esztétikai modell, amiből a szakember nem engedhet. Ez egy óriási felelősség, főleg itthon, ahol mára már nagyon erősen begyűrűztek a nem Magyarországra jellemző építészeti vonások, mint a mediterrán épületek divatja, ami töretlenül tartja magát.
– Sokszor az emberek egyszerűen nem tudnak elképzelni mást, hiszen annyira erősen összekapcsolódik az új építésű ingatlan és a mediterrán ház típusa. Az én felelősségem építészként hatalmas ebben: hogy a házak ne nyomják el az egyébként borzasztóan gazdag és nagyon régre visszanyúló építészeti kultúránkat. Sokszor magának az építésznek érdemes bejárnia a helyet, kicsit magába szívnia a miliőt, hogy mi jellemző rá, milyen hangulatot áraszt. Az elképzelések felvázolása után jöhetnek a mikrohangolások, amikor közös nevezőre kerülünk. –