Nem biztos, hogy minden madárfióka megmentésre szorul, és van, amikor többet árthatsz a mentéssel, mint ha nem tennél semmit. Elmondjuk, mire figyelj.
Ne játsszunk mindenhatót!
Még akkor is, ha néha fájdalmas, a természetes szelekcióba nem szerencsés beleszólni. A szelekcióba beletartoznak a balesetek és a betegségek is, de pont ezt ellensúlyozva költ a legtöbb madár évente kétszer. Természetesen nem azt mondjuk, hogy ne segíts, de azzal jó, ha tisztában vagy, hogy a madárpopuláció akkor is megmaradna, ha mi, emberek nem avatkoznánk közbe.
Nem minden madár szorul megmentésre! (Fotó: Getty Images)
Melyik fiókát kell megmenteni?
Léteznek úgynevezett korai fészekelhagyó madarak, akik azért hagyják el korán a fészket, hogy a ragadozók (akár a macskánk) ne találjon rájuk a fészekben. A fák, bokrok ágai között várják ki azt az időt, amíg tudnak repülni, és habár még nem képesek az önellátásra, a szüleik ezt megteszik helyettük – ezért is hallhatsz éles, csipogó hangot a bokrok mélyéről.
Biztos lehetsz benne, hogy ha olyan fiókát találsz, amelyik már repülőtollakkal fedett, gyorsan szalad és bár repülni még nem tud (vagy csak kicsit), de a szárnyával verdes, akkor nem szorul megmentésre, sőt, jó eséllyel a szülei a közelben vannak. Ez alól kivételek lehetnek a nagy testű madarak – például a gólya – fiókái, amiket akkor is vissza kell tenni a fészekbe, ha már tollasak, de nem tud repülni – ilyenkor a tűzoltókat kell hívnod. Ha viszont a fióka szemei még nem nyíltak ki, csupasz vagy csak pehelytollai vannak, járni sem tud, akkor segítségre szorul, hiszen néhány órás, napos lehet még csak.
Ha eleven és gyors, jó eséllyel korai fészekelhagyó madarat találtál (Fotó: Getty Images)
Hova tegyük, mivel etessük a madárfiókát?
A csupasz fiókát papír zsebkendővel, száraz fűvel vagy macskaszőrrel kibélelt dobozba tedd. Ha a fióka már tollas, akkor egy cipősdoboz is jó, de készíts rá sok szellőzőlyukat, és az ürülék felfogására szintén száraz füvet vagy újságpapírt tegyél bele.
Ha nagyobb a fióka, akkor ülőrudakkal rendelkező madárkalitkára lesz szükséged, ülőrudakkal, amit ki is akaszthatsz – ilyenkor van arra esély, hogy érte jön az anyja, vagy egy felnőtt veszi gondozásba a csipogást hallva.
Az, hogy mivel eteted a madárfiókát, nem mindegy, ehhez azonban meg kell állapítanod, milyen madarat találtál. Általános szabályként elmondható, hogy ha a csőre egyenes, laposabb, akkor rovarevő, ha kúp alakú, akkor magevő, a kampós végű csőr pedig ragadozó madárra utal.
Hova viheted a madárfiókát?
Ha biztonságba helyezted a madarat, és enni is adtál neki, keress egy szervezetet, ahová elviheted, és szakszerű ellátást kaphat a fióka. Tudnod kell, hogy az esetek nagy részében neked kell bevinned a fiókát, nem tudnak kimenni érte. Hívd fel a legközelebbi madármentő állomást, állatkertet, és vidd be, ugyanis laikusként ez a legtöbb, amit tehetsz. Fontos, hogy tudd, hogy egy fióka folyamatos jelenlétet igényel, és az egészen kicsik felnevelése 2-3 hétbe is telhet.
A madárfiókáknak a macskaeledel tökéletes megoldás, de a főtt tojás, a túró is jó, valamint az állateledelboltokban kapható lisztkukac forrázva. A falatokat picire formázd, mártsd vízbe, hogy könnyebb legyen lenyelnie, és egy csipesszel adagold. A falat mindig legyen kisebb, mint a csőr átmérője. Az, hogy milyen gyakran kell etetni a madárfiókát, függ attól is, mekkora. Az egészen kicsiket óránként kell etetni, de ha hangosan csipog, az is figyelmeztető jel, olyankor mindenképpen adj neki enni.
Fontos, hogy ha a madárfióka nem akar enni még a megtalálása utáni 1-2 órában sem, ha gubbaszt, a tollait felborzolja és remeg, akkor jó eséllyel beteg. Ilyenkor ne várj, irány az állatorvos, vagy egy madármentő egyesület, vagy az állatkert! Arról azonban tudj, hogy ha állatorvoshoz viszed, a költségeket neked kell fedezned.
