Bár idén valamivel később keltek ki a szúnyogok, ami késik, nem múlik: mostanra tömegesen megjelentek a kellemetlen vérszívók főleg a vízparti településeken. A rengeteg májusi eső után berobbant a nyár, a gyors felmelegedés miatt pedig hirtelen nagy számban keltek ki a szúnyoglárvák.
„A Tiszánál rendkívül sok, a Dunánál sok, a Balatonnál a sok biológiai gyérítésnek köszönhetően pedig elfogadható mennyiségű a szúnyog. Budapesten a Duna mentén és a hegyvidéki részeken az ilyenkor megszokottnál több, már zavaróan sok a vérszívó” – összegezte a helyzetet az nlc-nek Sáringer-Kenyeres Tamás növényvédelmi és agrokémiai szakmérnök, aki évtizedek óta foglalkozik a csípőszúnyogok kutatásával (de volt KDNP-s országgyűlési képviselő is 2010 és 2014 között). Most az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal konzorciumi tagként szerződésben lévő Pannónia Központ Kft.-vel végez szúnyogirtáshoz kapcsolódó szakértői munkát. Például ők mérik fel egyes területeken a szúnyogok és a lárvák számát, hogy kiderüljön, szükség van-e gyérítésre.
Mivel a gyérítés területe és gyakorisága a szúnyogok számától függ, csak egy-másfél héttel korábban lehet meghatározni, hol van szükség irtásra. A szúnyogok számát, egy esetleges invázió létrejöttét előre nem lehet megjósolni, hiszen a szúnyogok egyedszámának alakulása az időjárástól függ. Ha esős és meleg az időjárás, sok szúnyogra kell számítani, ha szárazabb lesz a nyár, akkor mérsékeltebb számban lesznek jelen a vérszívók. A heti program a katasztrófavédelem honlapján érhető el. Idén eddig összesen 599 településen volt autóról végzett kémiai szúnyoggyérítés.
Ezen a héten 11 megyében és Budapesten dolgoznak a szakemberek összesen 404 településen, ami 81 ezer hektárnyi területet jelent.
A Balatonnál 40 csípés/fő/óra után már irtanak
A tudományos igényű szúnyogszámlálás a lehető legegyszerűbb módszerrel zajlik: valaki kimegy a területre, és várja, hogy rászálljanak a szúnyogok a csupasz alkarjára. A csípést persze nem kötelező megvárni, ha jó reflexei vannak a számlálónak, akkor egy szívócsővel idejében be tudja gyűjteni a vérszívókat. Tíz percen keresztül szokták így gyűjtögetni a szúnyogokat, majd az eredményt felszorozva kijön az egy főre eső óránkénti csípésszám. Vannak ennél modernebb mérőeszközök is, például a szén-dioxidot kibocsátó automata csapda, de Sáringer-Kenyeres Tamás szerint ebbe nem repül bele minden szúnyog, így még mindig az emberrel mért csípésszámlálás a legmegbízhatóbb.
A kiemelt üdülőövezetekben jobban irtják a szúnyogokat (Fotó: Pixabay/FRANCO PATRIZIA)
Kiemelt turisztikai területen, például a Balatonnál, a Dunakanyarban, a Velencei-tónál vagy a Tisza-tónál jobban odafigyelnek a szúnyogokra, hiszen aki oda megy nyaralni, azt csípés- és viszketésmentesen szeretne pihenni. Ezeken a területeken már 40 csípés/óra/fő értéknél elrendelik a gyérítést, mert mire valóban megkezdik az irtást, addig a csípésszám 60-80-ra is felmegy.
De van, ahol sokkal durvább a helyzet – ismerte el Sáringer-Kenyeres Tamás – egyes Tisza menti településeken élőknek 100 és 500 közötti óránkénti csípésszámot is el kellett viselniük. Mint mondta, vannak olyan helyek, ahol csak egy-két napig érezhető az irtás hatása, mert utána máshonnan betelepül a vérszívók utánpótlása. A Magyar Narancs is arról ír, hogy elképesztően sok a szúnyog szinte egész Jász-Nagykun-Szolnok megyében a Tisza mentén, illetve a vizes élőhelyek közelében. Több település saját pénzből rendel plusz irtást, de az eredmény többnyire csak átmeneti. Szolnokon pedig olyan durva volt a szúnyoginvázió, hogy június elején külön engedélyezték a légi kémiai védekezést is.
Valahol akkora baj, hogy visszahozták a légi kémiai irtást
A légi kémiai szúnyoggyérítés nem tilos, de Magyarországon nincs engedélyezve erre alkalmas légi úton kijuttatható készítmény. Ezért ezt úgy oldják meg, hogy az országos tisztifőorvos – ideiglenes jelleggel – egyes földi úton kijuttatható szerek engedélyét kiterjesztette légi felhasználásra – tudtuk meg Mukics Dánieltől, a katasztrófavédelem szóvivőjétől. Idén is megtörtént a kiterjesztés, aminek nincs területi korlátja, és a teljes szezonra érvényes. A légi kémiai kezelésekre viszont csak indokolt esetben, jelentős szúnyogártalom esetén kerülhet sor a már kifejlett rovarok ellen.
A Magyar Tudományos Akadémia tavalyi szakvéleménye szerint ugyanakkor a légi kémiai szúnyogirtás „ismételt engedélyezése ökológiai és tudományos alapokon nem indokolt”. Az sem mellékes, hogy az irtáshoz leggyakrabban használt hatóanyag (deltametrin) közismerten mérgező számos más (sokszor hasznos) repülő rovarfajra, és felhalmozódik vízi gerincesekben is, ezzel akár tömeges halpusztulást is okozhat.
Persze az ideiglenes engedély ellenére tavaly óta jóval kevesebb szúnyogirtó repülőt látni, mivel a szabályozás miatt a kifejlett rovarok gyérítése leginkább a földi úton történik. Platós terepjáróra vagy kisteherautóra szerelt berendezésekkel juttatják ki a szert az érintett települések belterületén.
Kémiai szúnyogirtás hidegködös eljárással Nagykanizsán 2021. június 22-én (Fotó: MTI/Varga György)
A földi kémiai módszernek két változata van:
- A melegködképzés, amelynek során az apró cseppekre bontott irtószer elosztását motor keltette hővel segítik. Ezt a módszert főként növényzettel erősebben borított környezetben célszerű használni. A keletkezett köd rövid időre korlátozhatja a látási viszonyokat, ezért forgalmas helyeken nem alkalmazzák.
- A ULV (ultra low volume) nevű, finomcseppes eljárás. Ennek alkalmazása során szintén apró cseppekben, permetként juttatják ki az irtószert, de hő hozzáadása nélkül. A permetfelhő csak kismértékben észlelhető, a közlekedést nem zavarja, forgalmasabb területeken ezt a módszert használják.
Ezek a szerek is veszélyesek lehetnek más rovarokra, de az alacsony dózis miatt kiterjedt rovarpusztulástól nem kell tartani a katasztrófavédelem szerint. Tájékoztatásuk szerint nem jelent kockázatot, ha nyitva hagyjuk az ablakot a gyérítés idején, de a szer zárt térben lassabban bomlik le, ezért érdemes bezárnak az ablakokat, ajtókat. Főleg a melegködös védekezésnél fordulhat elő, hogy a gyerekek játszani akarnak a ködben, ezt ne engedjük!
A lárvákat pusztítják a biológiai módszerrel
A biológiai szúnyoggyérítést a lárvák ellen, a tenyészhelyeken lehet bevetni. Lényege, hogy egy baktérium (Bacillus thuringiensis israelensis, Bti) egy olyan méreganyagot termel, amely kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítja el. Minden más élőlényre teljesen ártalmatlan, sőt a kijuttatott mennyiségben még a nem vérszívó szúnyogok lárváit sem pusztítja el. Ezt a toxint folyadék formájában a szárazföldről vagy a levegőből permetezik azokra a helyekre, ahol a szúnyoglárvák fejlődnek. Ha már sűrű a növények lombozata, akkor repülőről granulátumot szórnak, mert a folyadék nem jutna le a talajig.
Biológiai szúnyogirtás az egyetemvárosi tónál Miskolcon 2019. május 25-én (Fotó: MTI/Vajda János)
A környezetvédelmi szempontok mellett az is az előnye, hogy kisebb területet kell kezelni, hiszen célzottan ott irtják a lárvákat, ahol milliószámra növekednek. Az élőhelyeik kiterjedése kisebb, mint amekkora területen a kifejlett szúnyogok kellemetlenséget okoznak. Bár a két különböző eljárás miatt az adatok nem hasonlíthatók össze,
idén biológiai gyérítés eddig 16 950 hektáron, kémiai gyérítés pedig 104 778 hektáron volt Magyarországon.
A biológiai szúnyogirtáshoz használt anyag jóval drágább – főleg a granulátum – és az irtás is körülményesebb. A nagy melegben nagyon gyorsan fejlődnek a lárvák, egy-másfél hét után kirajzanak, elég rövid az idő a biológiai irtásra. Másrészt a tenyészőhelyekről térképet kell készíteni, hogy tudni lehessen, hová kell az irtószert kihelyezni.
A feltérképezési program tavaly indult, és a tervek szerint három év alatt 15 szúnyog-tenyészőhelyekben gazdag, de eddig nem kellően feltárt régióban végeznek térképezési munkákat. A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint az eredmények birtokában sokkal hatékonyabb lesz a fellépés a vérszívó rovarok ellen.
Az elmúlt évben a Duna felső és középső szakaszán végezték el a munkát a szakemberek. Idén a Szekszárd környéki, majd a bajai és a mohácsi folyószakaszok felmérésére kerül sor, illetve megkezdődik a munka a Dráva mentén, a Velencei-tónál és a Tisza északkeleti vízgyűjtő területén is (a Balatonnál már korábban elkészült a térkép). A legfontosabb tenyészőhelyek felmérése várhatóan 2022-re valósul meg, így remélhetőleg nagyobb arányban lesz biológiai az irtás.
Te is tehetsz a szúnyogok ellen!
A szúnyogok élőhelyeinek jelentős része a magántelkeken található. A ház körüli, vízzel teli vödrökben, esővíztározókban, hordókban, kaspókban, madáritatókban, gumiabroncsokban ezerszámra fejlődhetnek szúnyogok. Öntsük ki, vagy fedjük le ezeket és máris sokat tettünk a szúnyogok ellen.
