Amikor először fedezi fel az ember, hogy a jégkockatartó valójában mennyi mindenre jó, szabályosan rá lehet kattanni, és egy ideig mindent kis kockákban le akarunk fagyasztani. Aztán jön a kijózanodás, és mint minden, ez is a helyére kerül az életben. No de mi mindent is érdemes jégkocka formájában tartósítani?
A receptek legidegesítőbb fordulatainak egyike, hogy „adjunk hozzá egy kis húsleves alaplevet”. Vagyis órákon át főzzünk egy húslevest azért, hogy egy krémleveshez vagy burgundi marhához hozzáadhassunk néhány kanálnyi vagy egy deciliternyi alaplevet hozzávalóként? Ez a sci-fi kategória nagyjából, ugyanakkor mégis megoldható, hogy kis porciókban hosszan rendelkezésünkre álljon az ételek tucatjaihoz ideális alaplé.
Milyen élelmiszereket érdemes jégkockányi adagokban lefagyasztani?
A válasz egyszerű: azokat, amelyekből csak nagyobb adagokat tudunk vásárolni-elkészíteni, de egyszerre csak kisebb adagokra van szükségünk. Kinek ne penészedett volna már meg félbevágott citrom a hűtőjében vagy hervadozott volna a konyhájában cserepes fűszernövény? Vannak különösen fájó búcsúk, például az ezer forint körüli literenkénti áron vásárolt mandulatej tej megsavanyodása a hűtőben, miután egy-két decit használtunk csak fel belőle.
A merev, műanyag jégkockatartók és a szilikonosak egyaránt alkalmasak a kis porciókban való fagyasztáshoz. Felhasználásuk pedig annyira hálás: csak kipattintunk belőlük annyit, amennyire épp szükségünk van.
Praktikus tippek
Ha a merev tartóból nem akarna kijönni a kocka, fordítsuk meg, folyassunk rá meleg vizet, és ki fog esni belőle. Ha elfogyott volna a rendelkezésünkre álló jégkockatartó otthon, az elkészült kockákat ki is vehetjük belőlük, és egy zacskóban tovább fagyaszthatjuk a tartalmukat. Ilyenkor, ha a kockák a fagyasztóban összeragadnak, kézzel szét tudjuk törni őket.
Íme, 8 ötlet, mi kerülhet vízen kívül a jégkockatartókba!
1. A házi „kockavegeta”
Minél koncentráltabb, minél esszenciálisabb az alaplevünk, annál értékesebb ízpluszt ad majd kocka formában az ételbe, amihez hozzáadjuk. A leveskockák mesterséges ízfokozói (E621: mononátrium-glutamát, E627: dinátrium-guanilát, E631: dinátrium-inozinát), nem természetes színezék (E101: riboflavin), maltodextrin, pálmaolaj, kukoricakeményítő és cukor nélkül. Ezeket tartalmazzák ugyanis a kommersz leveskockák és vegetaporok, miközben a valós zöldségszárítmány-tartalmuk csupán 10-15 százalék körül alakul. A kifőzött alapleveket leszűrjük, a tetejét zsírtalanítjuk, és mehet is a jégkockatartóba, vagy kisebb űrtartalmú dobozokba.
Alaplé-variációk: zöldségekből, csontokból, húsokból és tengeri herkentyűkből
Az alaplékészítés nem csak a húsevők eszköze arra, hogy házi készítésű, természetes ízfokozóval tuningolják az ételeiket. Egy zöldségekkel dugig pakolt leves is esszenciális ízű, értékes alaplevet ad. Izgalmas, ha sült zöldségekből főzünk alaplevet: a megpirított zöldségek adta lé karakteresebb ugyanis, mártások kiváló alapja.
A húsos verziók között értelemszerűen más ízvilágot kapunk, ha csontokkal – így kollagénnel! – teli a levünk, mintha színhússal. A csirke- és tyúkhúslevek íze és színe kevésbé mély, mint egy kacsalevesé vagy marhahúslevesé, a szikárabb ízvilágú csontlé pedig egy külön kategóriát képez. Ha belsőségeket is belefőzünk a levesbe, mint szív, máj és zúza, szintén ad egyfajta ízmélységet a levesnek. Mindegyik esetben érvényesül a minél több, annál jobb elve, hiszen a szárnytő, a csontos, porcos húsokból kifövő esszenciák és a színhúsok is gazdag leveket adnak.
Akárcsak a halak esetében. Ha tengeri halakból készítenénk alaplevet, az egyébként eldobandó halcsontok, halfej és -farok mind kincset érnek a hallében. Úgyszintén a páncélok és ollók, a tengeri herkentyűk egyébként ehetetlen alkatrészei, amelyek igazi értékek a tengeri hallevekben.
Európai klasszisok a franciák hallevese, a marseille-i bouillabaisse; valamint a spanyol zarzuela és a portugál caldeirada. Ez utóbbiba az említett halrészeken és rákokon kívül a halak kopoltyúja, bőre és kagyló héja is belefő. Bár ezek nem éppen gusztusos alapanyagoknak számítanak, a hosszan főzött levek íze magáért beszél.
2. Friss zöldfűszerek: nem szárítva, fagyasztva
Ha túlburjánzott a snidlingünk vagy bazsalikomunk, túl nagy a kapor- vagy petrezselyemcsokor, vagy csak egyszerűen gondolnánk a holnapra is, fagyasszuk le a friss zöldeket. Mélyhűtésre alkalmas még: majoranna, rozmaring, zsálya, oregánó, borsikafű, turbolya, tárkony, citromfű, menta, koriander, édeskömény és szagos müge.
Miért jobb, mint a szárított fűszerek?
A nedvesség- és illóolajtartalmát így megtartja a növény. A tartását, állagát már kevésbé a felolvasztás után, de annyi baj legyen.
Lényeges, hogy a zöldfűszereket mosás után hagyjuk teljesen megszáradni, vizesen ne kerüljön a fagyasztóba. Érdemes tudni, hogy még egyszerűbb fagyasztva tartósítani a zöldfűszereket, ha csak zárható zacskóba tesszük őket (a felhasználni kívánt mennyiséget akár letörve a fagyasztott fűszerekből). Jégkockatartóba is adagolhatjuk persze a felvágott növénykéket, de van egy még jobb ötletünk a kis zöld kockákhoz.
Jégkockatartós zöldfűszerek alaprecept
- Mossuk meg a növény szárát és leveleit, és hagyjuk megszáradni.
- Vágjuk fel akkora darabokra, ahogyan szívesen használnánk a későbbiekben. Érdemes minél kisebbre, hiszen a tartása nem lesz a régi.
- 1:5 arányban keverjük össze olívaolajjal. Egy rész olajhoz adjunk 5 rész zöldfűszert, és keverjük el. Így porciózzuk szépen a tartóba.
- Így gyakorlatilag egy könnyed zöldfűszerkrémet kapunk, ami kiolvasztva kerülhet sült húsok és sült zöldségek tetejére, ízesíthetünk vele főtt ételeket, csorgathatjuk a krémleves tetejére, de akár egy friss pirítósra is kenhetjük a bazsalikomot vagy snidlinget.
3. Vaj a köbön: fűszervaj
Nem túlzunk, a fűszervajak friss kenyéren vagy pirítóson tényleg fantasztikusak. Nem véletlenül kínálnak a fine dining éttermekben étvágymeghozó fogásokként fűszervajas kovászos kenyeret. Margarin természetesen szóba sem jöhet, jó minőségű vajat vegyünk – minél zsírosabb, annál jobb! –, és engedjük szabadjára a fantáziánkat. Világbajnok a fokhagymás és a medvehagymás, jól áll neki gyakorlatilag bármilyen zöldfűszer, de tényleg bármi jöhet bele a reszelt sajttól a sült hagymán vagy az aprított szalonnán át a chiliig, de megsúgjuk, hogy nagyon finom a citrom-fokhagyma-rozmaring trióval is. Szobahőmérsékletű vajban villával keverjük el az ízesítőket, vagy robotgéppel dolgozzuk el benne.
4. Tej, tejszín, növényi tejek – kivéve a tejföl
Ne hagyjuk megromlani a felbontott dobozokban, még időben fagyasszuk le őket. Ha hidegen szeretnénk használni őket, egyszerűen csak engedjük magától kiolvadni. Siettetve a folyamatot ne melegítsük őket, mert akkor elveszítik a konzisztenciájukat, és darabossá válnak, úszkáló zsírszigetekkel. A legegyszerűbb, ha főtt ételbe szánjuk őket, így nem kell bajlódni a kiolvasztásukkal, egyszerűen csak adjuk a levesbe, mártásba, raguhoz és a többi. A tejföl viszont nem szereti a fagyasztást, darabos lesz.
5. Falatnyi joghurtdesszertek
A hűs joghurtdesszertek külön említést érdemelnek. A natúr joghurthoz ugyanis igen sokféle fűszer és gyümölcs jól áll, és persze a méz is. A recept egyszerű, mint a fakocka, csak keverjük össze. Turmixoljuk vagy hagyhatunk benne gyümölcsdarabokat is – csak a fahéjjal óvatosan, mert bebarnítja a falatkákat.
6. Hervadás helyett: ehető virágok
Ha nem is az örökkévalóságnak, de néhány hónapra tartósíthatjuk az ehető virágokat, amelyek évek óta divatban vannak a koktélok, egészséges reggelik és desszertek világában. Nagy szerepe van ebben az Instagramnak, ahol mint tudjuk, minden a szemé. Megmosolyogtató kis mellékszál, hogy egy időben problémát jelentett, hogy olyannyira eltolódott a látvány irányában a hangsúly, hogy menő Insta-oldalak gasztrotartalom-gyártói mérgező virágokkal díszítették a kreációikat. Ez ugyebár a nem ehető virág – és a teljes hülyeség – kategória.
Ha volna felhasználatlan virágunk, ne végezze a kukában, fagyasszuk le rózsavízzel vagy vízzel, később koktélokat, smoothie-kat szebbé tehetünk általuk.
7. Azok a szépen olvadó kávékockák
Lefőtt a kávé, de később csak úgyis kiöntenénk. Mehet a frigóba, később pedig italokat dobhatunk fel vele. Akár egy pohár tejben olvaszthatunk fel kávékockákat (nagyon szépen olvad ki), akár alkoholos kávékoktélokba tehetjük, akárcsak kávés krémekbe, desszertekbe. Ugyancsak nagyon jól tud jönni számos receptben, ha nem kell külön kávét főznünk ehhez a komponenshez.
8. Borkockák
A vörösboros vaddisznópörköltek, kakas- és marharaguk készítésekor jól tud jönni, ha nem kell megnyitnunk egy üveg bort (persze az is jól tud jönni, ha megnyitunk egy üveg bort). A megbontott, hűtőbe rakott borok minősége azonnal romlani kezd, veszít az aromáiból, és néhány napig áll el.
Mind a fehérbort, rosét és vörösbort, sőt sangríát is érdemes fagyasztani. A fehérbor elsősorban levesekben és fehér szószokban, a vörösbor vörös húsokhoz, ragukhoz tesz jó szolgálatot. A rosé és a sangría hűs kockák formájában kiváló koktélalapanyag.