Magyarországon 4,58 millió lakás található, ám ennek több mint 12 százalékában nem él senki. Így nagyjából 4 milllió lakás mondható lakottnak, ebből 362 ezerben bérlők élnek, a többiben pedig tulajdonosok – derül ki a 2022-es népszámlálás adataiból, amelynek részleteit a napokban tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal.
Száz háztartásra 235 személy jutott 2022-ben, ez az a szám 2011-ben 236, 2001-ben pedig 257 volt. A háztartások aprózódásának üteme lelassult, az egyszemélyes háztartások száma azonban tovább nőtt, 2022-ben minden harmadik háztartásban csak egy személy élt.
A lakott lakások túlnyomó többségében elérhetők az alapvető közüzemi szolgáltatások,
bár több mint 100 ezer otthonban még mindig nincs meleg víz, 90 ezer háztartásban pedig a vízöblítéses vécé hiányzik.
A legnagyobb elmaradás a szennyvízelvezetés terén jelentkezik az országban, több mint 436 ezer lakás nincs rákötve a közüzemi szennyvízhálózatra. Ebből 356 ezer háztartás a telken lévő zárt szennyvíztárolóba, emésztőbe vagy más helyre vezeti a szennyvizet.
Az internetet ma már simán közműnek tekintjük, de a vezetékes internet-hozzáférésben nagy különbségek vannak az ország egyes részei között. Míg Budapesten 81 százalék az arány, addig Bács-Kiskunban, Szabolcsban és Somogyban a 65 százalékot sem éri a netre kötött háztartások hányada.
A fűtési módokat nézve a 4 millió lakott lakás 60 százalékában (2,2 millió otthon) egy vagy több lakást fűtő, központi vagy cirkókazán biztosítja a meleget. 30 százalék az egyedi helyiségfűtés aránya – ez többnyire a konvektoros vagy kályhás fűtést takarja. Csaknem 620 ezer lakásban (15 százalék) távhővel fűtenek.
