Az, hogy a legismertebb modelleket több tízmillióan követik online, nem új hír. Az azonban már aktuális téma, miként válnak korábbi munkaadóik, a divatmagazinok legfőbb vetélytársaivá.
Nem csak arcok
Az 1990-es évek szupermodelljei voltak az elsők, akik valódi, önálló értékkel bíró márkaneveket faragtak magukból. Naomi Campbell, Cindy Crawford, Claudia Schiffer vagy Kate Moss nevével bármit el lehetett adni, épp csak megfelelő hirdetési felületeket kellett foglalni hozzá a divatlapokban vagy a televízióban.
Az internet, majd a közösségi média elterjedése azonban felforgatta a jól bejáratott rendszert, a márkák tulajdonosai pedig azt vették észre, hogy marketing büdzséjük jelentős részét immár ajánlatos egyből a reklámarcok bankszámlájára utalni, ha hatékonyan szeretnék elkölteni dollármillióikat. A jelenlegi topmodellek, mint Gigi Hadid, Kendall Jenner vagy Adriana Lima, ugyanis nem csak pusztán nagykövetei lehetnek a márkáknak, de közösségi média csatornáikon keresztül értékes hirdetési felületnek is számítanak.
A szép arc persze kell, de sokkal fontosabb, hogy hangjuk messzire elérjen. Jó példa erre Liu Wen, a legsikeresebb kínai modell, akinek instás oldalán keresztül bő 3 millió embert lehet megszólítani bármikor (és ez még egészen szolid szám Kendall Jenner 83,2 milliós táborához viszonyítva). Sok más modellhez hasonlóan Wennek is már nem csak azért fizetnek a divatházak, hogy a kifutókon grasszáljanak, hanem azért, hogy az első sorból figyeljék az eseményeket, majd posztoljanak magukról néhány jól beállított szelfit még a helyszínről. A személyes élménybe csomagolt marketing üzenet ugyanis így sokkal szívhez szólóbban ér el célközönségükhöz.
Cara Delevingne
A változást a legutóbb épp kopaszra nyírt Cara Delevingne hozta magával, aki először használta fel tudatosan közösségi média oldalait imázsépítésre, majd rövid időn belül fizetett hirdetések elhelyezésére. Felületesen szemlélve mindez nem jelentett többet, mint hogy életének kisebb nagyobb eseményeiről osztott meg fotókat, épp úgy, mint rajta kívül több millióan. Míg azonban a többség maximum a szomszédos kávézó teraszán fotózott sütiről tud filtertuningos képet posztolni, addig ő Párizs, London vagy épp New Yorkban lőtt magáról pár képet, hol egy fotózáson, hol egy divatbemutatón, hol épp Lagerfelddel pózolva.
A módszer bevált, azóta pedig modellek szerződéseinek keményen kialkudott tétele, hogy megbízóik részére mennyi és milyen posztot készítsenek. Közösségi média oldalaik által önálló tartalomszolgáltatókká váltak, követőik száma többszöröse a legnagyobb magazinkiadó vállalatok előfizetőinek számánál, napi posztjaikra pedig százezres, sokszor milliós nagyságrendben reagálnak.
Megosztásaik “fogyasztása” ráadásul azonnali, sokkal gyorsabb és pláne ingyenesebb, mint megvásárolni egy divatlapot, ami egy hónapban csak egyszer jelenik meg. Követőiket pedig láthatóan nem zavarják a fizetett tartalmak, hiszen minden nagyon finoman van megkomponálva, hitelesen, az adott személyhez illő hangvételben.
Irányított őszinteség
Jól is teszi mindenki, ha ügyel a hitelességére, pár átgondolatlan poszt ugyanis azonnali népszerűségvesztést és akár a karrier végét okozhatja. Nem mindegy mikor, hol és mennyit posztolnak, mint ahogyan a fotók stílusa, hangulata is jó, ha illeszkedik a felépített imázshoz. Mindezzel persze zsonglőrködni is lehet. Bella Hadid senkit nem fog elkápráztatni süti sütési képességeivel még akkor sem, ha elsőrangú szakács – ez ugyanis nem illik a róla kialakított képbe. Karlie Kloss azonban simán vevő erre ha kell, hiszen más módon, máshová pozicionálta magát és közösségi csatornáját.
Bár a modellügynökségek napi szinten segítenek a közösségi média felületek menedzselésében, és tudható, hogy ezeket sokszor nem is maguk a hírességek kezelik, egy ponton túl az adott személyen múlik, mennyit hajlandó magánéletéből kiadni a szebb jövő érdekében és mennyire képes rá, hogy karriercéljai alapján megválogassa a kiadott tartalmakat.
Mentés
Mentés
Mentés
Mentés
