A gyerekrajzok egyszerűségével bíró vigyori fej mára digitális íráskészletünk központi eleme, emojitársaival több érzelmet fejeznek ki lassan, mint az írásrendszerek betűi. De miért épp a sárga fejecske lett népszerű? És miért pont sárga?
Mosolygós fejet rajzolni nem nagy kunszt, az emberábrázolást nagyjából mindenki egy karikával, két pöttyel és egy vonallal kezdi kisgyerekként. Nincs min csodálkozni, ha a régmúlt időkből is maradtak fenn történelmi emlékek arról, hogy valaki smiley-val díszítette aláírását vagy épp az edényét.
Az első smiley-k
Egy hettita keramikus például Kr. e. 1700 körül biztosan élt a mosolygó rajz kedélyjavító erejével, erről tanúskodik a mai Törökország területén végzett ásatás során előkerült kerámiakancsó, amelynek oldalát készítője egy hangulatjellel díszítette.
Mosolygós fejjel dekorált hettita kancsó Kr. e. 1700 környékéről
Pár száz évvel később egy cseh apát, bizonyos Bernard Hennet is mosolygós fejet kanyarított aláírása mellé egy 1741-ben íródott levelén, igaz, ennek jelentését még kutatják. Könnyen lehet ugyanis, hogy a ma smiley-ként ismert jel egyszerűen csak a viaszpecsét helyét volt hivatott jelölni, vagy valaki ily módon hagyta jóvá a levél tartalmát.
Kereskedelmi célzattal először egy buffalói, gőzhengereket forgalmazó cég használta 1919-ben, amely állítólag a kiállított számlákra tett mosolygós fejeket ábrázoló matricákat a „Köszönjük” felirat mellé. Bár erről képi emléket sajnos nem sikerült találni, a leírások rendre úgy jellemzik, hogy a mainál jóval kidolgozottabb, részletgazdagabb fejecske volt.
Bernard Hennet apát levele 1741-ből, amelyen a smiley látható
Ingmar Bergman 1948-as, Kikötőváros című filmjében azonban bárki megnézheti ma is, amint a főhősnő szomorkodó smiley-t rajzol rúzzsal a tükörre, de a Gábor Zsazsa szereplésével készült 1953-as Lili mozifilm plakátjai fennmaradtak az utókornak, amelyeken szintén smiley-kkal erősítették az üzenetet, hogy szuper kis filmnek néz elébe a mozilátogató.
A Kikötőváros című film jelenete, amelyben a szomorkodó smiley felbukkan, és a Lili című film plakátja 1953-ból
Mérföldkő volt a smiley életében egy 1962-es rádióműsor is, amelynek akciójához kapcsolódóan sárga pulcsikra firkálták rá a fejeket. A New York-i WMCA rádióállomás adta le a grafikusnak a rendelést, hogy „WMCA good guys” kampányához tervezze meg a reklámpulóvereket, amelyeket azon hallgatók között osztottak ki, akik visszahívásukkor a „WMCA good guys” szlogennel vették fel a telefont. Több ezer sárga pulcsi lelt így gazdára, amelyekre a grafikus egy elnagyolt karikafejet tervezett, két pöttyel és egy hanyag ívelt vonallal.
Mick Jagger a WMCA smiley-s pulóverében
Unalmasan indult a siker
Bár a történelem számos ismert és ismeretlen pontján rajzoltak már az emberek mosolygós fejeket, a nagy áttörés a smiley-k karrierjében egy váratlanul unalmas szektor felől érkezett. Harvey Ross Ball grafikus 1963-ban a worcesteri State Mutual Life Assurance biztosítótársaságtól kapta a megbízást, hogy tervezzen valamilyen kedves, barátságos designt, a biztosítónál ugyanis nem volt túl vidám akkoriban a munkahelyi légkör, a vezetőség pedig érezte, ide valami nagyon pozitív üzenet kell, hogy alkalmazottaik jól érezzék magukat a bőrükben, és így a munka is jobban menjen.
Ball nagyjából tíz perc alatt hozta össze az egyszerű rajzot, amiért mondjuk nem is kapott több fizetséget, mint 45 dollárt, ráadásul alkotását még csak le sem védette, aminek köszönhetően egy egész iparág virágzott fel (és gazdagodott meg) a smiley-nyomatos ajándéktárgyakból. A grafikus állítólag sohasem bánta meg, hogy nem formált jogot a smiley kizárólagosságára, amint fia nyilatkozta, apja sohasem volt pénzközpontú, mindig azt mondta, „Egyszerre csak egy stake-et tudok megenni, egyszerre csak egy autót tudok vezetni.”
Harvey Ross Ball (Fotók: Wikipedia)
Bár 1963 óta a smiley tucatnyi variációban jelent már meg, az eredeti Ball-féle rajznak konkrét ismertetőjelei vannak. A szemek minden esetben oválisak, és a jobb egy picivel nagyobb, mint a bal. A száj nem tökéletesen ívelt, két végén az orca kis vonalkáival határolt, és egészen méretes.
Eredeti smiley-s kitűző a biztosítótársaságtól
A smiley-k sikerének következő ugrása 1970-re datálható, amikor két philadelphiai üzletember, Bernard és Murray Spain az eredeti dizájnt megtoldották a „Have a Happy Day” szlogennel (ami nem kizárt, hogy egy magyar szövegíró műve volt, ugyanis kitalálását Gyula Bogar nevéhez kötik), majd egy évvel később levédették, és immár mint saját tulajdonukat nyomtatták ajándéktárgyak millióira.
A smiley-s cuccokat pedig vitték, mint a cukrot, a vietnámi háború okozta traumák közepette jót tett az amerikaiak lelkének a derű és vidámság, nem beszélve a hippimozgalmak szabadságvágy fűtötte hedonista világképéről, amelynek Szeretkezz, ne háborúzz szlogenje mellé tökélesen passzoltak a vigyori arcok.
Fotó: Wikipedia
Az igazi és az eredeti smiley
Európába 1972-ben érkezett meg a smiley, sőt elnevezését is akkor kapta Frenchman Franklin Loufranitól, aki a francia France Soir lap számára védette le a rajzot ezen a néven. A The Smiley Companyt is ő hozta létre, amely a mai napig őrködik száz országban a mosolygós fej jogtiszta felhasználásán. A cég egyébként az egyértelmű hasonlóságok ellenére nem Harvey Ball örökségének tartja az általuk levédetett rajzot, az ugyanis véleményük szerint épp egyszerűsége folytán már jóval régebben is létezett, mint hogy Ball papírra vetette volna.
Nyerészkedés ide vagy oda, tény, hogy a smiley az elmúlt 55 évben világsikerre tett szert, magáévá tette az acid house zenei stílus, és számos divatmárka emelte már be kollekciók tucatjaiba, hogy a sárga fejek el nem kopó népszerűségéből hasznot húzzon. A Watchmen: Az őrzők képregény szimbólumrendszerében is helyet kapott, itt épp véres smiley-ként tűnt fel a bűntudat, a kudarc és a megalománia szimbólumaként, és a Nirvana is elkészítette a kilencvenes években saját változatát a „Corporate Rock Whores”-pólói számára.
Beépítették a Forrest Gump történetébe, és mára már világnapja is van, amit épp nemrég ünnepelhettünk. A World Smile Day, vagyis a smiley világnapja minden évben október első péntekjére esik, amikor az 1999-ben Ball által megalapított The World Smile Corporation a Harvey Ball World Smile Foundation alapítvány számára gyűjt pénzt, mindig valamilyen gyerekekkel kapcsolatos jó ügy érdekében.
GIF
Kitűzőből emoji
A smiley története nem lenne kerek, ha nem emlékeznénk meg arról a dicső napról, mikor a sárga fejből a digitális világ legtöbbet használt karaktersorozata lett. Írott formában, vagyis 🙂 módon Robert Herrick költő 1648-as A szerencséhez című verséhez is kötik korai felbukkanását, de vélhető, hogy a smiley belemagyarázása a versbe már csak a későbbi korok vívmánya, és a költő szimplán csak egy kettőspontot helyezett el a verssor végén.
Történelmibb ennél Scott Fahlman, a Carnegie Mellon Egyetem számítástechnikai professzorának tette, aki 1982. szeptember 19-én az alábbi javaslattal állt elő:
A következő karaktersorozatot javaslom a viccek jelölésére: ”:-)” . Oldalra döntve olvasd. Valójában lehetséges, hogy gazdaságosabb azokat a dolgokat megjelölni, amik nem viccesek, az aktuális trendek fényében. Erre a célra használd ezt: ”:-(”
Sárgára és rajzosra a Yahoo!-nak köszönhetően változott át digitálisan is, amely a Messenger alkalmazásába építette bele 1998-ban. 2001-ben megjelent az első smiley-szótár, vagyis annak gyűjteménye, hogy milyen ASCII-kódokkal jeleníthetők meg a sárga hangulatjelek, vagyis emotikonok, amelyekből egyre több és több érhető el. A múlt évi World Emoji Day alkalmával megvizsgálták, hogy a több száz karakter közül melyeket használják a legtöbben, és mint kiderült, a sírva nevetős variánsa volt a legmenőbb, amelyet négy másik smiley követett a TOP10-ben, de egyik sem volt az eredeti. Bezzeg a kaki emoji bejutott a listára.
A legnépszerűbb emojik 2017-ben (Forrás: blog.emojipedia.org)
A smiley népszerűsége tehát töretlen, nem is csoda. Alapjáraton is pozitív üzenetet hordoz, a vidámságot hirdeti, egyszerű, mégsem igényel semmilyen kiegészítést, és túlgondolni is felesleges. Pont, amire a rohanó világ emberének szüksége van egy kis instant boldogsághoz.
