Hiába, kellemetlen, ha valaki nem bírja a kritikát.
Az évtizedes rivalizálások és nyílt utálkozások egyáltalán nem ritkák a divat világában sem. Kritikusok, dizájnerek és milliárdos befektetők is egymásnak estek már, elég ehhez csak a divattörténet elmúlt pár évtizedére visszatekinteni. A szócsaták és a gyerekes viselkedés pedig a legnagyobb nevektől sem állnak távol, elég ha csak arra gondolunk, hogy Coco Chanel egy alkalommal „véletlenségből” felgyújtotta legnagyobb riválisát.
Karl Lagerfeld és Yves Saint Laurent
Stílusosan egy versenyen ismerték meg egymást: az akkor még névtelen ifjoncok 1954-ben ugyanazon a divattervezői pályázaton indultak, és mindketten győztek is, Karl Lagerfeld a kabát kategóriában, Yves Saint-Laurent pedig a női ruha kategóriában. A történelem e pontján ők ketten akár szoros barátságot is köthettek volna, és pár évig pedig valóban úgy is tűnt, hogy elég tágas hely számukra a párizsi haute couture világa: ugyanoda jártak szórakozni, baráti társaságuk is részben fedte egymást, és az sem okozott Lagerfeldnek problémát, hogy a nyolcvanas évekig Saint-Laurent jóval sikeresebb volt nála.
Yves Saint-Laurent 1963-ban és Karl Lagerfeld 1954-ben (Fotók: Keystone/Getty Images; Keystone/Hulton Archive/Getty Images)
Az érzelmek azonban végül maguk alá temették a békés egymás mellett élés lehetőségét. Jacques de Bascher, Lagerfeld nagy szerelme a hetvenes években viszonyt kezdett Saint-Laurent-nal, ami felett Lagerfeld ugyan szemet tudott hunyni, ám Saint-Laurent élettársa, Pierre Bergé már nem volt ilyen nagyvonalú. Féltékeny volt és sértett, Lagerfeldről pedig azt feltételezte, ő kavarta az egészet, hogy ily módon ássa alá az Yves Saint-Laurent divatház stabilitását, amiben Bergé a névadó üzlettársa is volt.
A nyolcvanas évek eseményei aztán végleg kiöltek minden baráti jelleget a kapcsolatukból: Lagerfeldet kinevezték a Chanel divatház élére, és ezzel behozta lemaradását az addigra már a Diort megjárt, saját divatháza sikereit egyengető Saint-Laurent-hoz képest, közben pedig Coco Chanel ugyan állítólag felfigyelt Saint-Laurent-ra, mint méltó utódjára, de mint tudjuk, végül más döntés született. A többi pedig mára már történelem.
Giorgio Armani, Hedi Slimane, Oscar De La Renta, Carolina Herrera és Cathy Horyn
Nem valószínű, hogy Cathy Horyn neve itthon sokat mond, de 1998-tól csaknem húsz éven át ő volt a New York Times divatkritikusa, így cikkei komplett kollekciók és tervezők sorsát befolyásolták. Horyn pedig már akkor sem arról volt híres, hogy „az elvárásoknak megfelelő kedvességgel” és a jól felfogott anyagi érdekeknek megfelelően írjon a divatról – épp ellenkezőleg. Válogatás nélkül megírta mindenkiről a véleményét, néha talán túlságosan is személyeskedő hangnemben, bár ez nézőpont kérdésre.
Tommy Hilfiger és Cathy Horyn divatkritikus (Fotó: Craig Barritt/Getty Images for New York Magazine)
Giorgio Armani, Hedi Slimane, Carolina Herrera és Oscar de la Renta mindenesetre feketelistára rakták, és kitiltották a bemutatóikról is. De La Renta például azt követően, hogy 2012-ben Horyn „az amerikai divat hot dogjának” nevezte, a neves amerikai divatlap, a WWD hasábjain egész oldalas hirdetésként tette közzé nyílt levelét, amelyben hangot adott felháborodásának, amiért divatházát becsmérelték.
Horyn egyébként még Anna Wintourt sem kíméli, számos alkalommal publikált már írásokat, amelyekben megkérdőjelezte a Vogue vezetőjének főszerkesztői alkalmasságát. 2002-ben még szakmai elismerést is kapott az egyik ilyen bátor tényfeltáró írásáért a Eugenia Sheppard Award képében – igaz, sem azután, sem 2009-ben, a gazdasági világválság idején közzétett kritikái után nem változott meg a főszerkesztő neve a Vogue-nál.
Naomi Campbell és Tyra Banks
A kilencvenes években a két szupermodell nem feltétlenül személyes ellenszenvből rivalizált egymással, sokkal inkább a körülmények csináltak ellenségeket belőlük – bár azért Naomi Campbell (mondjuk úgy) versenyszelleme sem tett jót a dolognak. Akkoriban a divat világától még fényévekre állt a diverzitás eszméje, bőven elegendő volt, ha egy színes bőrű modell végiglépkedett a kifutón, a fekete modellek között a befutott névnek pedig Naomi Campbell számított. Csakhogy jött Tyra Banks, a friss hús, mondhatni Campbell új kiadása, a divatházak pedig felkapták a fejüket.
Campbell nehezen viselte, hogy néhányan kispadra akarják küldeni, így minden lehetséges módon keresztbe tett Banksnek, a fiatal lány számára pedig nemcsak szakmailag, de lelkileg is nehéz volt, hogy a sok visszautasítást követő, hirtelen jött érdeklődést helyén kezelje, és még első számú példaképe, Naomi Campbell áskálódásával is megbirkózzon. Az ellenséges hangulatot ráadásul a sajtó is csak szította, izgalmas téma volt a két fekete modell csatározásán csámcsogni. Versengésük bő egy évtizedig kitartott, Naomi Campbell végül épp Banks talkshow-jában kért elnézést egykori viselkedése miatt:
Coco Chanel és Elsa Schiaparelli
Az 1930-as években még nem volt annyira egyértelmű, hogy Coco Chanel lesz az, akire a világ majd úgy emlékszik, mint aki megreformálta, kényelmesebbé és egyenlőbbé tette a divatot a nők számára. Ott volt ugyanis Elsa Schiaparelli, aki culotte-nadrágjával és szintén formabontó fazonjaival új, sportosabb alternatívát kínált a nők számára.
Mivel egyikük sem rejtette véka alá véleményét, a két világháború közötti időszakban Párizs számos pikírt megjegyzésnek lehetett fültanúja, köztük annak is, mikor Chanel simán csak úgy nevezte Schiaparellit: „az olasz tervező, aki ruhákat készít”. Sőt, a második világháború kitörése előtti utolsó álarcosbál alkalmával a Mademoiselle nem elégedett meg a beszólogatással: „véletlenül” fel is lökte Schiaparellit, ő pedig nekiesett egy gyertyatartónak, amitől lángra kapott a ruhája. A vendégek gyors reagálásának és a rálocsolt szódavíznek hála komolyabb baja nem történt Schiaparellinek, estéje azonban vélhetően e ponton véget ért, és porig alázva mehetett haza átöltözni.
Coco Chanel és Elsa Schiaparelli (Fotók: FPG/Hulton Archive/Getty Images; Peter North/Getty Images)
Donatella Versace és Giorgio Armani
Kettőjük csatája nem olyan régi: Giorgio Armani egy 2014-es nyilatkozatával húzta ki a gyufát a divattervező asszonynál. A brit Sunday Times Magazine negyvenéves divattervezői karrierjéről kérdezgette Armanit, amikor az felidézte a néhai Gianni Versacéval egy divatbemutató előtt folytatott állítólagos beszélgetését, és elmesélte, hogy Versace a modelleken végignézve azt mondta neki: „Én kurvákat öltöztetek. Te jó kislányokat.”
Donatella Versace teljesen kiakadt az anekdotán (naná, ki szeretné, ha pénzes kuncsaftjai megtudnák, hogy épp a márka névadója ribancozza le őket), és szintén a sajtón keresztül üzente meg Armaninak, milyen kegyetlen és ízléstelen tett volt a részéről, hogy ilyen szavakat adott a bátyja szájába most, hogy ő már nem tud rá reagálni, és nem tudja megvédeni magát. Aztán pedig hozzátette: „Ha a bátyám a divatról beszélt, az egyetlen szó, ami mindig a szájára jött, az a glamúr volt.”
Giorgio Armani és Donatella Versace 2003-ban egy londoni eseményen (Fotó: Dave Benett/Getty Images)
