A Mini Cooper S és a Ford StreetKa

Ennek következménye, hogy “elméletileg” alsó kategóriás, tehát kis méretű autóból származnak. Korábban már volt a Ford európai modelljei között is kabrió, ám a Focus megjelenésével az Escort Cabrio eltűnt. Most újra vehetnek nyitható tetejű kocsit a Ford hívei, mivel megjelent a StreetKa. Az új kabriónak a Ka az alapja, ami a Ford legkisebb modellje.

Csakúgy mint a Ka-nál a StreetKa-n is megmaradtak a hangsúlyos sárvédő ívek, amik igazán szélesnek láttatják az autót. Továbbra is szépen gömbölyödik az autó eleje és hátulja, talán emiatt is választották Kylie Minogue-ot a reklámkampányhoz. Az új első lámpák és az egyedi hátsó lámpatestek a Ford mai divatjának megfelelőek és igazán frissnek mutatják az StreetKa-t. Csukott állapotban sem rossz a Ka, ám igazi formáját lenyitott tetővel hozza a kocsi.





Az ülések oldaltartása jó, és még szépek is. A tető nyitása csak elsőre tűnik bonyolultnak, de a második után már könnyen megy. Azért, hogy senki ne próbálja menet közben kinyitni, több “bolondbiztos” megoldást is bevetettek a Fordnál. Az egyik, hogy csak a gyújtáskulcs egyes állásában nyitható a rekesz teteje, tehát járó motornál nem. A másik, hogy a gombot csak akkor érjük el, ha kinyitjuk a bal első ajtót.

A tető fölcsukásának sorrendje: gomb be, fedőrész nyílik, tetőt kihajt, fedőrész vissza, tető hátsó része lehajt, tető első része lehajt, két zár a szélvédőnél reteszel. Olvasva bonyolultnak tűnhet a művelet, pedig a valóságban mindössze néhány másodpercig tart.





Hogy szép-e a StreetKa, azt döntse el mindenki maga, de hogy tetszik-e a közönségnek, az nem kétséges. A StreetKával autózva szinte mindennapos eset az előzés közben magukról megfeledkező autóstársak. Egy alkalommal az M0-áson autóztam 80-nal, betartva az előírt sebességet, amikor is egy kis fekete autó kezdett megelőzni, majd az előzés közepén nagyot fékezve mellém lassított. A kisautó négy hölgy utasa a jobb oldalhoz tapadva fülig érő mosollyal bámult felém. Pechemre nem én voltam örömük tárgya, hanem fekete mini roadsterem.

Belül sajnos már nem olyan szép a StreetKa, mint kívül. Amorf műszerfala nem igazán illik az autó külső extravagáns megjelenéséhez. Az autó kesztyűtartója leginkább egy szemüvegtokra emlékeztet, mind méretében, mind alakjában. A csomagtartó legalább egész méretes, 215 literes. E számnál beszédesebb, hogy egy alkalommal forgatásra ezzel az autóval szállítottuk a kamerát, a statívot, a szett-táskát és plusz két hátizsákot. Csukott tetővel további cucc dömpingnek jut hely, mivel a vászontető üres helye is kitölthető.





Az ülések kényelmesek, keményre tömték őket, és oldaltartásuk is remek. Hely hiányában nem tolhatóak túlzottan hátra de én 178 centis magasságommal kényelmesen elfértem. A kormány bár nem állítható, fix helyzete is közel ideális. Fogása viszont kritizálható, sportosnak semmi esetre sem nevezhető.

Ha én lennék egy StreetKa új tulajdonosa, mindenképpen lefotóznám a váltókart és elküldeném a barátaimnak, hagy tanakodjanak, milyen autót van a képen. Szerintem a legtöbben egy korosabb Ferrarira tippelnének, nem hiába a Pininfarina kapcsolat. Nagyon vagányul néz a vékony rúd tetején alumínium golyóval. Ami még jobb, hogy a gomb készre simul, a kar pedig könnyen kapcsolható.

Csak 95 lóerőt termel a motor, de ez is elég az élményhez
Sajnálatos tény, hogy a StreetKa formájával inkább a nőket veszi célba, mint a férfiakat. Ez azért kár, mert így sok férfi el sem jut a próbakörig, miközben az élvezetes vezethetőség inkább nekik szól.





Ebben az egész autó partner, kezdve a motortól a futóműig. 1,6 literes motor jár a StreetKához, 95 lóerős teljesítménnyel. Ennek ellenére kiegyensúlyozott a motor, nem tűnik erőtlennek, szépen elforog és a hangja is kellően sportos, amihez jó aláfestést ad a kipufogó sportos dörmögése. A kormányzás direkt, kanyarokban keveset kell fordítani a volánon. Ám a csúcs a váltó, ez überel mindent. Ez lenne minden gyártó számára követendő példa: gyors, pontos és rövid úton kapcsolható.

Olyan rövidek a fokozatok, hogy 100-nál már 3000 fölött pörög a motor ötödikben. Ennek ellenére nem vészes az autó fogyasztása, vegyes használatban 8 liter körül alakult. A pedálok kissé közel kerültek egymáshoz, érdemes keskeny cipőt hordani vezetéskor, akkor nem fogunk két pedált egyszerre lenyomni.

Akik az autó futóművét tervezték illetve hangolták, soha nem jártak Magyarországon. Ez tuti, mert a StreetKa jó úton kezes bárány, remekül autózható sportkocsi, ám rossz úton érezzük ezek hátulütőjét is. A keményre hangolt futómű még a felfestéseket is megérzi, hát még az úthibákat. Ez egyrészt betudható annak is, hogy 195/45 R16-os gumikon gurul a StreetKa. Rossz úton a karosszéria csavarodása is jelentkezik.





De térjünk vissza a jó útra, ahol élményautózásban lehet részünk, főleg ha szűk fordítókkal tarkított útszakaszt választunk. Ekkor még a csomagtérajtón lévő szárny sem segít, hogy ne mozduljon ki az autó fara. Mivel az autó billenésre nem hajlamos, így inkább csúszkál. Gokartra emlékeztetően könnyen fordul, hála a sarkokba kitolt kerekeknek. Annak ellenére, hogy hátul csak dob fék van, az autó remekül lassul.

Nyitott tetővel maximum 120 km/óráig elviselhető a szél, e fölött már viharos a légmozgás. Egy esetleges viharhálóval kiküszöbölhető lehetne ez, de lehet hogy ennél az autónál nem a kényelmes autókázás volt a cél, hanem a nyitott érzés maximális átadása. Zárt állapotban is körülbelül ez a tempó a javasolt, mert ennél nagyobb tempónál már megőrülünk a zajtól. Ekkor a tolatásra is érdemes jobban odafigyelni, mert igen keveset lehet hátralátni bentről. A hátsó ablak kicsi és a külső tükrök is alig mutatnak valamit.





Sportosságban és kabriózásban nagyon ott van a Streetka. A külseje tetszetős, de belső rész kissé lehangoló. Használat közben azonban a váltó és a nyitott tető elég élményt ad, hogy utunkat mindig meghosszabbítsuk.

Továbbra sem mérik azonban olcsón a kabriózás élményét, az általunk vezetet igazán jól felszerelt autót majdnem hatmillióért adják. Ezért viszont már bőrborítású üléseket, a 16 colos felnit, négy légzsákot, légkondicionálót és hatlemezes CD váltót is kapunk.