nlc.hu
Szabadidő
Ezer nap Toszkánában

Ezer nap Toszkánában

Az Ezer nap Velencében szerzõje újabb gasztronómiai kalandozásra invitál bennünket - ezúttal a napfényes Toszkánába.

Az utóbbi évek világjelensége, hogy divatba jöttek azok a művek, amelyek az elvágyódás valamely képzeletbeli, vagy valóságos, megvalósított formájáról szólnak. Tehát nem kulináris élményekről, irodalmi receptekről, ismeretlen borok bukéjáról, népi közösségek szokásairól, még ha ezek a tartalmi összetevők hangsúlyosan is szerepelnek lapjaikon. Ilyennek csak a felszínes elolvasás láttatja őket.

A jelenség okát itt nem elemezném, csak utalok azokra a szerzőkre, akik műveikben a magyar olvasóközönséget is bevezették – beavatták? – ebbe az életélménybe. Mibe is? Hát a másutt, idegenben történő letelepedés keserédes tapasztalataiba, annak minden előrelátható és nem látható következményeivel együtt. Talán Joanne Harris rejtelmes-varázslatos műveivel kezdődött az egész, amit hamarosan Peter Mayle fanyar angol humorral fűszerezett provencei tudósításai követtek, miközben a Mallorcára tévedt szókimondó Peter Kerr közbeszólásai színesítették a palettát. Aztán két amerikai hölgy – Frances Mayes és Marlena de Blasi segítségével átlendültünk Toszkánába, az utóbbi révén még Velencébe is. (Igaz, ez utóbbinál a művi kronológiát kissé önkényesen kezeltem, mert de Blasi velencei élményei megelőzték a toszkánait. Ráadásul a szerzők felsorolása korántsem teljes, de ez most nem fontos.)

Stahl Judit különleges sorozatba válogatta kedvenc olvasmányait. Azokat az idegen nyelvű könyveket gyűjtötte össze, amelyeket nemcsak szívesen olvasott, de amelyekből főzni is, enni is szeret.

Marlena, az újdonsült velencei feleség életének ez az újabb ízes szelete a házaspár Toszkánába költözését meséli el. A két ember határtalan lelkesedéssel és igencsak behatárolt anyagiakkal indul útnak a lagúnák városából egy kétszáz lelket számláló falucskába, időtlen idők óta művelt olajfaligetek és etruszk hőforrások közé. Beköltöznek egy félig-meddig renovált egykori istállóba, ahol se telefon, se központi fűtés, a konyha pedig csak talpalatnyi.

Hőseink részt vesznek az évszakokhoz kötődő ünnepeken, megkóstolják a frissen sajtolt olívaolajat pirított házikenyérre csorgatva. Elkísérjük őket szelídgesztenyét és szőlőt szüretelni, erdei gombát gyűjteni, decemberi hidegben fára mászni és szemenként olívabogyót szedni.
A falusi mindennapok évezredes rituáléjával és De Blasi saját étvágygerjesztő receptjeivel megtűzdelt Ezer nap Toscanában az élet egyszerű örömeiről mesél a földkerekség egyik leggyönyörűbb tájékán.
Fontosnak az látszik, hogy a felfokozott női érzékenységgel bíró de Blasi olyan alapvető felismerésekhez jut el Toszkánában megkezdett életében, ahova minden emberi élet el kéne, hogy jusson. Aminek buddhista-szerű életbölcsessége a világ minden földműves közösségében kialakult, és amit napjainkban mindenütt szétzúzni igyekeznek azon kevesek, akik magukat „sokaknak” (multik-nak) neveztetik, akik maguknak igyekeznek kisajátítani az ÉLETET, másoknak, milliárdoknak a puszta létet hagyva.

Blasi a kicsiny toszkán faluközösség utolsó lélegzetvételénél jut el ehhez a felismeréshez, és ahhoz a lehetőséghez, hogy az ősi életszellem feltámasztásában elsősegélyt nyújthasson. Erről a felemelő élményről szól valójában ez a mű. És ez által, a kimondott igazság megfogalmazása által egyszeriben a nagyok közé kerül, az igazi művészet rangjára emelkedik. Amelynek érvényessége időtlen és univerzális, az egész emberi közösségre kiterjedő. És nem utolsó sorban megrendítő, felemelő, felejthetetlen olvasmányélmény.

Marlena de Blasi szakács, gasztronómiai és borászati szakíró, éttermi kritikus. Az Ezer nap Velencében mellett két olasz szakácskönyv szerzője.

Szerző: Marlena de Blasi
A könyv címe: Ezer nap Toszkánában/ Stahl Könyvtára sorozat 
Ár: 2.490 Ft
Kiadó: Kulinaria Kiadó, Budapest, 2006
 
 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top