 |
Szerencsére nem számít, melyik évszakban vágunk neki az útnak, a park egész évben nyitva áll a látogatók előtt. Tavasszal a megduzzadt patakok vize számtalan időszakos vízeséssel szolgál, ráadásul a növények is ébredeznek és zöldbe borul a táj, nyáron pedig a jó idő és szintén a növények miatt érdemes erre jönni. Ősszel az ezerszínű erdőben gyönyörködhetünk, míg télen a jégcsipkés vízesések nyújtanak felejthetetlen látványt.
A 2006-ban érvényes árak senkit ne riasszanak el, a tavak és vízesések látványa felér egy egyhetes szanatóriumi kezeléssel. A belépő árában benne van a legnagyobb tavon, a Kozjakon való hajós átkelés, illetve a főbejárattól induló kisbusz használata is, amellyel eljuthatunk a legfelső tóig, a Proscenskóig. A tengerszint felett 693 méterrel fekvő tótól egy kiadós gyalogtúrával bejárhatjuk a parkot. A túra az erdőben indul, de hamarosan eléri a tavat. A séta legtöbbször a tavakon átívelő fapallókon vezet.
A nyári szezonban nagy a forgalom, így nem árt óvatosnak lenni: a fürdés egyrészt tilos, másrészt a 6-8 fokos vízben nem is esik jól… Érdemes korán indulni nyitás reggel 8-kor , mert egy nap egyáltalán nem elég a park bejárásához. Vastagabb pénztárcájúak megállhatnak ebédelni a nemzeti park területén található éttermekben is, de a rutinos túrázók néhány szendviccsel és persze rengeteg folyadékkal kihúzhatják estig zárás 19 órakor.
 |
A kijelölt útvonalakról letérni szigorúan tilos a pallókról nem is tudunk , egyrészt a fokozottan védett növényvilág (kockás liliom, sédkender, kétlevelű sarkvirág stb.), másrészt az állatvilág és természetesen a tavak, gátak védelme miatt. A parkőrök szerint zárás után a barnamedvék veszik át az uralmat…
| Belépő árak 2006-ban: januártól áprilisig, novembertől decemberig 55 kuna (felnőtt), 30 kuna (gyerek) májustól júniusig, szeptembertől októberig 85 kuna (felnőtt), 50 kuna (gyerek) júliustól augusztusig 100 kuna (felnőtt), 60 kuna (gyerek) Szállás:
|
A nemzeti park majd 300 km2-es területén 16 tavat találunk, amelyek festői látványt nyújtanak a maguk mintegy 200 vízesésével. Ez utóbbiak pontos számát még a helyiek sem tudják, lévén a környező hegyek vízbősége, illetve azok aktuális vízhozama határozza meg őket.
Maguk a tavak létüket elsősorban a Korana-folyónak köszönhetik: a víz évmilliók alatt mély völgyet vájt a Kapela-hegységbe. Az esővíz, a széndioxid és a kalcium-karbonát a mészkövet oldva csodálatos gátakat teremtett. A mésztufa gátak felduzzasztották a patak vizét, tavakat létrehozva. A legfelső és a legalsó tó közti szintkülönbség miatt a víz lélegzetelállító vízeséseken át jut el a Matica-folyótól a Koranáig, a kalcium-karbonát oldódás miatt pedig a tavak a türkiz minden árnyalatában pompáznak.
A tavakat 1949-ben nyilvánították nemzeti parkká. A ’90-es évekig a parkőrök példás munkát végeztek: utakat, szállodákat, hidakat, éttermeket építettek és egy minden értelemben európai nemzeti parkot hoztak létre. A délszláv háború azonban (hivatalosan itt kezdődött a polgárháború az egyik parkőr meggyilkolásával) veszélybe sodorta az UNESCO Világörökség listáján is szereplő parkot.
Ti írtátok – fórumajánló Plitvicei tavak »
Plitvice »
Tipp:
A nemzeti park angol nyelvű honlapja »
Plitvice.hu – magyar nyelvű oldal »
