Szabadidő

Chris Isaak Best of 2006

Élete elsõ válogatáslemezével adott életjelet magáról az amerikai szívtipró rockabilly mariachi, Chris Isaak. A búgó hangú trubadúr nem az a kimondottan egyslágeres csinifiú, amit most jól be is bizonyít nekünk.




Chris nem más, mint az Egyesült Államok kontrája egy másik Chrisre, bizonyos Reára, mindezt megfűszerezve némi Elvis Presley, Roy Orbison életérzéssel. Ha bedobjuk a korongot a lejátszóba, máris a hawaii tengerparton találhatjuk magunkat a ’60- as évek derekán, de minimum a nyugati part fövenyén, szörfdeszkákkal körberakva, egy tűzrakás mellett.

Chris Isaak a kilencvenes évek elején a Wicked Game című dallal robbant be a köztudatba, pedig itt  „még” a harmadik lemezénél tartott. Azóta eltelt 16 év, és megjelent 9 album.
Apropó, Wicked Game. Melyik olvasó nem képzelte bele magát, minden idők egyik legerotikusabb videoklipjének valamelyik főszerepébe? Helena Christensen topmodellel olyan vehemenciával panírozták bele egymást a west coast homokjába, hogy az a teljes MTV generáció számára nyújtott napi betevő erotikus álmot, zenei ízlés, és nemi beállítottságtól függetlenül. A dal és a hozzá tartozó kisfilm az egekig repítette Christ, majd jött a Blue Hotel szörf rock érzéssel átitatott kesergése, majd a süllyesztő.

Legalább is ezt gondolná az átlag tv néző, de a jellegzetes retro frizurát viselő elálló fülű figura igencsak termékeny kedvében maradt, amit mi sem bizonyít jobban, mint a május elején napvilágot látott válogatás lemez. Van itt minden, mint a búcsúban. A nyitó enyhén country ízű storyzós San Fransisco Days, ami kapcsán a Cadillac Drive Fábry Wahorn féle road movie-ja ugrik be, vagy a nagy példaképnek emléket állító Roy Orbison sláger, az Only The Lonley.






Sombebody Cryin’ című dalát egy házibulin a gardróbszoba szőnyegén teljes magányban (egy friss szakítás után érthető módon nem kimondottan józan állapotban) írta egy ott talált gitáron. A búgó hangú western trubadúr mellett felfedezhető a kamionos rádiós rock és jó pár olyan hangulatfestő szerzemény, amit simán el lehet képzelni bármelyik Tarantino film zenei kivonatában. Az a fajta figura, aki bár reality showt forgat saját magáról, mégis inkább művész, mint médiaripacs.

A lemezborító címlapján az amerikai álom egyik kult helyszíne, a “friscoi híd” mellett látható a gitárhős, de a borítón belül dalonként megosztja velünk gondolatait, ami szintén arra mutat rá, hogy nem egy elszállt figurával van dolgunk.

Track lista:

01. San Francisco Days (Remastered Album Version)
02. Somebody’s Crying (Remastered Album Version)
03. Wicked Game (Remastered Album Version)
04. Baby Did A Bad Bad Thing (Remastered Album Version)
05. Let Me Down Easy (Remastered Album Version)
06. Two Hearts (Remastered Album Version)
07. King Without A Castle (Album Version)
08. Only The Lonely (Remastered Album Version)
09. Speak Of the Devil (Remastered Album Version)
10. Blue Spanish Sky (Remastered Album Version)
11. You Owe Me Some Kind Of Love (Remastered Album Version)
12. Can’t Do A Thing [To Stop Me] (Remastered Album Version)
13. Let’s Have A Party (Album Version)
14. Dancin’ (Remastered Album Version)
15. Blue Hotel (Remastered Album Version)
16. Please (Remastered Album Version)
17. I Want You To Want Me (Album Version)
18. Forever Blue (Acoustic Version)

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top