nlc.hu
Szabadidő
Hullámtörõk

Hullámtörõk

A Hullámtörõk címû filmben Kevin Costner legendás vízimentõt játszik, aki az Amerikai Parti Õrség szolgálatában segít a bajbajutottakon...




Ezek a vízimentők, a parti őrség emberei ügyelnek az amerikai vizek és kikötők sértetlenségére; nemcsak életeket mentenek, de ők felelnek az ország tengeri biztonságáért is. A vízimentők tavaly fontos szerepet játszottak a Katrina hurrikán pusztítása utáni mentőakciókban, New Orleansban.

Ezeknek az embereknek a fáradságos, önfeláldozó munkája gyakran komoly veszélyekkel jár. Costner karaktere, Ben Randall hosszú évek óta dolgozik a parti őrségnél, és a film kezdetén már a nyugdíjazás gondolata is felmerül benne. Nem könnyű otthagyni ezt a munkát: Randall élete a vízimentés, minden másnál fontosabb. Amikor egy tragikus balesetben elveszíti egész csapatát, felmentik és elküldik tanárnak egy elit kiképzőiskolába, ahol a jövő vízimentőit kell felkészítenie az embert próbáló feladatra. Randall hamar szembe találja magát az osztály legjobb és egyben legönteltebb fiatal úszójával, Jake Fischerrel, akit Ashton Kutcher alakít. A film kettőjük kapcsolatának alakulását mutatja be, és azokat az életveszélyes mentőakciókat, amelyeket a Bering-tenger viharos hullámain hajtanak végre.

Kevin Costner mögött hosszú és változatos filmkarrier áll. Az évek során olyan kasszasikerekben szerepelt, mint a Nincs kiút, a Robin Hood, a tolvajok fejedelme, a Baseball álmok és a Több mint testőr. A hét Oscar-díjat begyűjtő Farkasokkal táncolónak nemcsak főszereplője, de rendezője és producere is volt.

Costner Santa Barbarában él második feleségével, Christine Baumgartnerrel és három gyermekével, Annie-vel, Lilyvel és Joe-val. Szereti a golfot és a zenét: saját rockegyüttese van, akikkel énekesként és gitárosként időnként Amerika-szerte fellép. A Hullámtörők forgatásán, a louisianai Shreveportban válaszolt néhány kérdésre az új szereppel kapcsolatban. A mindig előzékeny, barátságos Costner öltözőjében, az ebédszünetben mesélt a filmről egy szelet sült hús, krumpli, saláta és egy pohár tej mellett, míg a színész lábánál labradorja, Wyatt hevert. Costner kibújt narancssárga vízimentő-egyenruhájából, és farmerben, pólóban ült neki az interjúnak.






– Miféle ember Ben Randall?

– K. C.: Tele hibákkal. A házassága szemmel láthatóan darabokban hever, hiszen túlságosan szereti a munkáját. Biztos vagyok benne, hogy ha otthon áll a bál, ő akkor is megnyugvást talál a munkájában, tuti, hogy „csóválja a farkát”, miközben dolgozik. A történet ott kezdődik, amikor a felesége elhagyja. Látszik, hogy ez a két ember jó páros lenne, de a férfi munkája szétszakítja a házasságukat. Ez persze gyakran előfordul az életben is.

– Milyen kép alakult ki benned a vízimentőkről? Különleges emberek?

– K. C.: Óvatosan használom a „különleges” szót, mert szerintem mindenkinek vannak hibái. A vízimentők különlegesek abban a pillanatban, amikor azt csinálják, amire kiképezték őket. Lehet, hogy az életben komoly jellemproblémákkal küzdenek, lehet, hogy nem barátságos, haverkodós típusok, akiket szívesen hívna meg az ember vacsorára. Nem azt mondom, hogy egyiknek sincs társasági élete, de bizony van rá példa, előfordul. Nagyszerűek abban, amit csinálnak: a vízimentésben. Munka közben, a feladat teljesítésekor pontosan tudják, mi a dolguk, fantasztikus a hozzáértésük. Szerencse, hogy ők azok, akik a bajban az ember segítségére sietnek. Profik. Attól a pillanattól kezdve, hogy elindul a bevetés, a mentőakció, különlegesek.

– Mit jelent számodra a hősiesség?

– K. C.: Úgy gondolom, a hősiesség ott van a hétköznapokban, ott van mindenütt. Egy anya felkel kora reggel, buszra száll, aztán átszáll egy másik buszra, munkába megy, hogy a gyerekét iskolába küldhesse és ételt tegyen elé az asztalra – nekem ez a hősiesség. Ha a megfelelő zenét rakod alá, ha megérted az életét, megérted az önfeláldozását, mindazt, amit másokért tesz, akkor láthatod, hogy ez az anya igazi hős.






– Gyakran játszol hősöket. Mit gondolsz, te hősies vagy?

– K. C.: Sokszor nem viselkedünk hősiesen. Magamról is elmondhatom, hogy néha borzasztó kicsinyes tudok lenni. Igaz, életem nagy részében megpróbálom leküzdeni ezt a tulajdonságomat: erős próbálok maradni, megpróbálok helyesen cselekedni. De van, amikor nyomás alatt egyszer-egyszer úgy viselkedem, ahogy nem kéne. A hősiesség néha apró gesztusokban nyilvánul meg, amikor például azt mondod: „Gyere, miért nem ülsz ide? Beszélgessünk!”, amikor érzékeny vagy mások problémájára, törődsz mások érzéseivel, és együtt érzel a másikkal. A hősiesség univerzális fogalom: mindannyian felismerjük, amikor felbukkan az életünkben. Azt hiszem, az, ami számodra hősies, az számomra is az. Meghatódunk tőle. Lehet, hogy külön-külön más dolgok indítanak meg, de mindannyian meghatódunk az igazán hősies dolgoktól. Ugyanazt éljük át, ugyanazt érezzük ezzel kapcsolatban, és ez az érzelmi közösség nagyon nagy erőt hordoz magában.

– Milyen volt Ashton Kutcherrel dolgozni?

– K. C.: Nem ismertem a Hullámtörők előtt, de szerintem nagyon jó színész. Jó érzéke van a drámai pillanatok kiaknázásához. Ashton ügyesen ragadja meg a forgatókönyv adta lehetőségeket, és jól érez rá azokra az apró nüánszokra, amiket a könyv rejt. Ezekből aztán nagyszerű pillanatok születnek a filmvásznon. Vannak, akik nem éreznek erre rá, de ő nagyon jó színészi megoldásokat talál, jó döntéseket hoz, és ezzel magasabb szintre emeli a filmet.

– Mennyire fontos neked az apaság, most, hogy a gyerekeid nagyobbak lettek?

– K. C.: Nekem ők a legfontosabbak. Ismerned kellene őket, hogy lásd, mennyire nem érdekli őket az, hogy az apjuk híres ember. Haladnak előre a saját életükben, pedig az ismertséggel járó veszélyek, csapdák ott leselkednek rájuk – ilyen fiatalon ezekkel nekem soha nem kellett megküzdenem. Nézem őket, és csak ámulok, milyen kedves, jólelkű emberek, mindegyik egy külön személyiség…

Hazai bemutató: 2006. november 16.

A film magyar nyelvű honlapja »

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top