Élvezetes történelemóra
A száraz adatok és tények helyett a vásznon megelevenedik a múlt. Nem kell elképzelnünk a nagy átveréseket, cselszövéseket és megtévesztéseket, elég csak belemerülni a filmbe, és az izgalmakat a történelem alapos ismerete sem csökkenti. A film fordulatos és élvezetes. Igaz, hogy nem romantikus vígjáték, de nem is unalmas. Az Elizabeth: Az aranykor I. Erzsébet uralkodásának középső szakaszával foglalkozik, ahol a hit-trón-magánélet csatáját egy középkorú nő vívja meg, és tudja, döntései nem visszafordíthatók.
A trailert vagy nem szabad megnézni, vagy gyorsan el kell felejteni. Hiszen a film nemcsak arról szól, hogyan szállt szembe I. Erzsébet a Nagy Armadával, és hogyan zajlott le a döntő csata, hanem az évszámokból és a történelemkönyv lapjairól ismert királynőből (megint) hús-vér ember lesz, amilyenek mi is vagyunk, aki szeret, vágyakozik, fél, boldog, elkeseredett, és képes megbocsátani. Viszont mielőtt túlságosan elkapna minket a hév, hogy akár belőlünk is remek királynő válnék, rá kell döbbennünk, hogy az országunk sorsát nem helyeznénk a szerelmünk elé.
Tegye fel a kezét, aki nem szerelmes Clive Owenbe!
A politikai és hitviszályok mellett a királynő magánéletével és a kalandor Sir Walter Raleighhez (Clive Owen) fűződő beteljesületlen szerelmével is foglalkozik a film. Igazán kíváncsi lennék, mi történt köztük valójában, mert a film kicsit ügyefogyottan és szenvedélyhez méltatlan józansággal tálalja a kapcsolatot. Szinte mindegy, hogy Clive Owen mit csinál, ugyanúgy a díszlethez tartozik, mint a monumentális ruhák. Mivel felelőtlenül megígértem, hogy Clive Owenen és az ő kék szemén kívül sorolok fel okokat a film mellett, ezért inkább a XVI. századi divatbemutatót és a festményszerűen megkomponált képeket írom a film erősségei közé. Gyönyörűség nézni a felvételeket, amiért Guy Hendrix Dyas, a film látványtervezője érdemel dicséretet.
Pró és kontra
Cate Blanchett első igazán nagy szerepét az 1998-as Elizabeth című filmben kapta, és azonnal Oscar-díjra jelölték a szárnyait bontogató királynő megformálása után. Már a forgatás közben felvetődött a gondolat, hogy I. Erzsébet csaknem negyvenöt éves uralkodásának történetét egy filmtrilógiában meséljék el, mégis csak öt év múlva kezdték el a forgatókönyv megírását.
Shekhar Kapur, az Elizabeth és az Elizabeth: Az aranykor rendezője szerint egyértelmű volt, hogy a második film nem készülhetett volna el Cate Blanchett főszereplése nélkül, viszont a színésznő tetszését nem nyerte el azonnal a folytatás ötlete. A színészekre túl könnyen szorul rá egy-egy szerep, amivel azután a közönség azonosítja őket, viszont végül Blanchett azért vállalta el a második film főszerepét is, mert rájött, hogy ha visszatér egy szerepbe, akkor sokkal jobban elmerülhet benne. Az elmélyülést köszönjünk, (megint) nem volt Oscar-díjas alakítás, de azért szerettük. Általa jobban megismerhettünk egy nőt, akinek fontos szerepe volt a történelemben.
A film eredeti címe: Elizabeth: The Golden Age
Hivatalos honlap »
Rendezte: Shekhar Kapur
Szereplők:
Cate Blanchett
Geoffrey Rush
Clive Owen
Forgalmazza: UIP Duna Film