|
Anglia
|
 |
| A Harrods áruház ünnepi díszkivilágításban |
Angliában az ünnepi készülődés jóval karácsony előtt megkezdődik. A bejárati ajtókat és az ablakokat már október végén, november elején fenyőággal, koszorúval dekorálják, az üzletek pedig karácsonyi pompába öltöznek. Turistalátványosság lesz a Harrods áruház kirakata, amelyet több ezer világító gömbbel díszítenek, az utcák, terek fényárban úsznak. Az üzletek közepére fát állítanak, s december elején feltűnnek a piros ruhába öltözött Télapók is, akik a város bármely pontján felbukkanhatnak.
Az ajándékozással kapcsolatban Angliában a miénktől eltérő hagyományok élnek. Maga az ajándékozás csak Viktória uralkodásának idején, vagyis a XIX. században terjedt el, és nem 24-én este, hanem 25-én reggel történik. Az angolszász karácsony nem ismeri a szenteste fogalmát. December 24-e estéjén a gyermekek lefekvés előtt fellógatják hosszú szárú, piros gyapjúzoknijukat a kandalló fölé vagy az ágyuk végébe, mert karácsony éjjelén Santa Claus vagy Father Christmas a mi Mikulásunk rokona a kéményen át a kandallóba ereszkedik, hogy megtöltse azokat ajándékkal.
 |
| A híres Christmas pudding |
A szigetországban igazából csak 25-én kezdődik az igazi ünneplés. Az angolok ezen a napon mennek templomba, s csak reggeli után bontják ki az ajándékokat, amelyek sokszor már jóval korábban a feldíszített fa alatt gyűlnek. A jókedv fokozására pukkanó bonbont akasztanak a fára. A nagy szaloncukorra emlékeztető csomagocska pukkanó hang kíséretében nyílik ki, és a belsejében apró ajándékok rejtőznek.
Az ajándékok átadása után kerül sor a hagyományos ünnepi ebéd elköltésére, aminek a fénypontja általában a gesztenyével töltött pulykasült. Köretnek többnyire kelbimbót, krumplit szervíroznak a sült mellé. Az ünnepi ebéd fő jellegzetessége a tipikus angol karácsonyi puding, amelynek alapja mazsola, füge, aszalt szilva és egyéb szárított gyümölcsök, narancs- és citromlé, egyszóval nincs sok hasonlatosság az általunk ismert édességgel. A pudingot brandyvel flambírozva tálalják, a belekerülő gyümölcsöket pedig már hetekkel karácsony előtt alkoholban áztatják.
Sajátos és elmaradhatatlan eseménye még ennek a napnak a hagyományos karácsonyi beszéd: a királynő ugyanis minden karácsonykor beszédet intéz alattvalóihoz, amelyet minden tévé és rádió közvetít.
|
Svédország
|
 |
| Lussekatter a svédek kedvence |
A svéd karácsony tulajdonképpen december 13-án, Luca napján veszi kezdetét. E nap hajnalán a lányok fehérbe öltöznek, és egy hét égő gyertyával ellátott koszorút viselnek a fejükön. Ebben az öltözetben viszik ágyba szüleiknek a kávét és péksüteményt (Lussekatter). A svédek december elejétől adventi naptárral és vasárnaponként egy-egy gyertya meggyújtásával várják a karácsonyt.
Tipikus skandináv díszítőmotívumaikat használják fel a házak külső-belső ünnepi ruhába öltöztetéséhez. Ezek többek közt a piros és fehér virágok (jácint, mikulásvirág, amarillisz), fenyőágak, gyertyák és szalmadíszek.
 |
| Fotó: IKEA |
A svédek a karácsonyfát már karácsony előtt néhány nappal felállítják a szobában, és egyszerű, gyakran házilag készített dolgokkal, például szalmából font szívecskékkel és esernyőkkel díszítik, továbbá ízletes mézeskalács figurákkal, amelyeket fényes, piros szalaggal kötnek a fára.
A smörgasbord, a pazar karácsonyesti vacsora előtt szaunába mennek a skandinávok. A karácsonyi étkezési szokások családonként és területenként változnak, de ami szinte mindenhol megtalálható, az a főtt sonka, svéd fasírt, ecetes hal, lazac, sós-ecetes lében pácolt hering, sült oldalas. A hagyományos desszert a mandulás rizspuding, amelyben egy darab mandulát rejtenek el. A pudingban elhelyezett mandulához egyébként az a néphagyomány fűződik, hogy aki megtalálja, az a következő évben megházasodik.
A családi vacsora után a hagyomány szerint mindenki egyszerre bontja ki a karácsonyfa alá rejtett ajándékokat, amelyeket Svédországban a jó gyerekeknek a Jultomten, vagyis egy manó hozza. Karácsony napjának reggelén, december 25-én a svéd családok templomba mennek karácsonyi misére.
|
Olaszország
|
 |
| Tipikus olasz karácsonyi desszert: panettone |
A főváros egyik leghíresebb tere, a Piazza Navona már karácsony előtt ünnepi díszbe öltözik: a piros és aranyszínű fények a tér közepén álló óriási karácsonyfához csalogatják az embereket, a teret ellepik a muzsikusok, és karácsonyi ének hangja száll.
Olaszországban minden térségnek megvannak a maga sajátos karácsonyi szokásai. Mivel a karácsonyfát már december elején elkezdik díszíteni, emiatt nemigen terjedt el az adventi koszorú. Nagy népszerűségnek örvend viszont a betlehemi jászol készítése, amit főleg Dél-Olaszországban állítanak, s nemcsak a templomokban, de az otthonokban is. Bár a betlehem már két héttel az ünnep előtt az olasz házakba kerül, a kisdedet csak a 24-éről 25-ére virradó éjszakán helyezik a bölcsőbe.
Az ajándékbontás csak az éjféli mise után kezdődik, és valójában ekkor kezdődik maga az ünnep is. A karácsonyesti vacsora az olaszoknál hagyományosan hal és a zöldségfélék. Halból többféle is kerül az asztalra, a fővárosban például az angolna a legkedveltebb. A vörös húsokat ilyenkor általában kerülik az olaszok. Desszertnek szinte mindenhol ugyanazt fogyasztják: a vacsorát az elmaradhatatlan északolasz specialitás, a híres panettone, azaz a cukrozott gyümölccsel készített kalács zárja.
Olaszországban az első és egyetlen karácsonyi ünnepnap december 25-e. A hívők nem mulasztják el a pápa karácsonyi miséjét, amelyet a tévé is közvetít.
Olaszországban a gyermekeket kétszer is megajándékozzák. Szentestén csupán apróságokat kapnak, háromkirályok napján, január 6-án azonban ismét meglepetésben van részük. Az olasz gyerekek a cipőjüket az ajtó elé teszik, vagy harisnyát akasztanak a kandallóra, amelyet egy öreg és jóságos boszorka, la befana töm tele ajándékokkal. A jóságos ajándékhozó háztetőről háztetőre száll, és a kéményen keresztül jut be a házakba, hogy meglepje a ház kis lakóit.
|
Hollandia
|
A hollandok Télapója, a Sinterklaas vagy más néven Sint-Nicolaas egyenesen Spanyolországból érkezik szán helyett gőzhajóval november közepe táján segítőjével, Fekete Péterrel (Zwarte Piet) együtt. A Télapó nem akármilyen fogadtatásban részesül, ünnepélyes menetben vonul be a főváros központjába, kilétéről püspöksüvege tájékoztat, s útközben üdvözli a látására egybegyűlt gyerek- és felnőtthadat. Megérkezését követően igazi népünnepély veszi kezdetét a fővárosban.
 |
| A holland Mikulás gőzhajóval érkezik |
Az igazi nagy nap viszont december ötödike ekkor összeül a család, és a gyerekek nagy izgalommal várják a Sinterklaast. A holland gyerekek már december 5-e előtt pár nappal kirakják a cipőjüket, este énekelnek a Sinterklaasnak, és reggelre cipőik megtelnek meglepetésekkel. A Sinterklaas december 6-án hajózik el segítőjével együtt, addig azonban folyamatosan járja a településeket, és ajándékokat osztogat a gyerekeknek. A hollandoknál a Mikulás sokkal nagyobb ünnep, mint nálunk, és ahogy a Sinterklaas elhajózik, elkezdődik a karácsony, amelyet már sokkal szerényebben ünnepelnek.
A házakat és a kerteket girlandokkal, színes égőkkel díszítik fel, és december közepe táján már a karácsonyfát is felállítják. December 24. munkanap, és az iskolákban sincs tanítási szünet. A lakmározás a szenteste része a hollandoknál is, bár nem csinálnak akkora felhajtást a karácsonyi menüből, mint mi. Általában vadételek kerülnek az asztalra, de sok helyen pulykát vagy sertéssültet fogyasztanak. A hagyományos karácsonyi édesség az Oliebollen, a porcukorral megszórt gömbölyű fánk.
Az ajándékozás szerény, csupán apróbb ajándékokkal kedveskednek egymásnak. Karácsony első és másnapját családi körben ünneplik a hollandok, amikor is a családtagok körbeülik a fát, és énekekkel, történetekkel múlatják az időt. A karácsonyfák is rövidebb ideig díszelegnek a lakásokban, december 29-én vagy 30-án leszedik a díszeket, és a fenyőfákat kiteszik a ház elé. Az év utolsó napján ugyanis a gyerekek az utcákat járva összegyűjtik azokat, majd kupacokba gyűjtve éjfélkor meggyújtják.
