A megunhatatlan, az örök, a kimeríthetetlen klasszikus úti cél, Velence ideális választás lehet egy szerelmes hétvégéhez, hiszen az ősrégi falakból áradó hangulat, a valószerűtlen és meseszerű környezet hatása alatt a szűk sikátorok, kanyargó csatornák házai is romantikus bájt sugallnak. A lagúnák városa nem csupán a galamboké, a gondoláké, a karneválé, hanem bizony a szerelmespároké is. S ráadásul olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy viszonylag közeli és könnyen elérhető úti célnak számít.
Repülőjáratok Budapest–Velence között: |
Megérkezés, közlekedés
Ha autóval érkeztek – személygépkocsival mintegy nyolc-kilenc órás autózással érhettek Velencébe –, akkor a gépkocsit a Piazzale Roma vagy a kissé távolabbi Tronchetto nevű mesterséges szigeten kialakított hatalmas parkolóban helyezhetitek el. Mindkét parkolótól indulnak vízibuszjáratok Velence központjába.
Ha netán a kényelmesebb megoldás híveiként inkább repülővel indultok útnak, akkor a repülőtérről busszal menjetek el a Piazzale Romáig, innen a város bármely pontjára eljuthattok, ahol akár még hordárok is a segítségetekre lesznek.
Velence megközelítéséhez azonban a vasút tűnik a legtermészetesebb és legkényelmesebb eszköznek. A pályaudvar épületét elhagyva nem kell mást tenni, mint kiválasztani az úti célnak legmegfelelőbb közlekedési eszközt: gondolát, vízitaxit vagy leginkább a mindenhová eljutó vaporettót.
A lagúnák városában amúgy a közlekedés önmagában is élményszámba megy, hiszen Velence a világ egyetlen városa, ahol csak a vízen vagy gyalogosan lehet közlekedni. A város valódi romantikájának és szépségének felfedezéséhez a legjobb módszer, ha gyalogszerrel vágtok neki, s részben térképre, részben pedig a sárga színű irányjelző táblákra támaszkodhattok. A lagúnákon viszont az egyetlen tömegközlekedési eszköz a vaporettó (személyszállító hajó).
Romantikázás a vízen
A gondola, ez a jellegzetesen velencei jármű kizárólag a turisták kedvéért létezik. A gondolázás a romantikus Velence lényege, bár a hivatalos ár tesz róla, hogy a felhőkből a valóságba zuhanjatok. Pedig nincs is emlékezetesebb, mint siklani a város kanyargó csatornáin, vagy átsuhanni a San Marco kikötőjén San Giorgio szigetére.
Ha ennél valamivel pénztárcakímélőbb hajókázásra vágytok, akkor a traghetto elnevezésű vízi járművet válasszátok. A vaporettó is élvezetes és látnivalókban gazdag utazást biztosít, mind Velencén belül, mind a környező szigetek között. Az első alkalommal bonyolultnak tűnhet kiigazodni a vízi járművek útvesztőjében, ezért érdemes ellátogatni a Piazzale Román található ACTV-irodába (Velencei Közlekedési Vállalat) bővebb információ reményében.
A „világ legszebb utcája”
A Canal Grandén (Nagy-csatorna) hajózva megismerni Velencét semmivel sem helyettesíthető élmény. A csatorna fenségesen kanyarog a város szívében, több mint száz palota szebbnél szebb homlokzatától szegélyezve. A helyiek által Canalazzo néven emlegetett csatorna csaknem négy kilométer hosszú, s fordított S alakban húzódik a Piazzale Roma és a Szent Márk tér között.
A csatornán három híd ível át, a Salzi, az Accademia és a Rialto. Mindhárom, de különösen az utolsó kettő csodálatos kilátást kínál a csatornára. A legjobb módja annak, hogy feltérképezzétek a csatorna partján sorakozó, hihetetlen szépségű palotákat, ha a Piazzale Román felszálltok az 1-es számú vaporettó fedélzetére, amelynek útja a csatorna egész hosszán végigvezet. Figyelem, próbáljatok lecsapni a hátsó fedélzet egyik ülésére, különben kevésbé lesz idillikus az utazás.
Rialto híd
Miután két csapóhíd is összeomlott a Canal Grandén, tervbe vették egy erősebb kőhíd megépítését. Az 1588 és 1591 között épült Rialto híd ennek eredményeképpen jött létre. Napjainkban tömve van standokkal, üzletekkel, ahol csecsebecséket, bőrt, ékszereket és selymet vásárolhattok. A híd korlátjáról csodálatos kilátás nyílik a csatorna legforgalmasabb szakaszára, így feltétlenül sétáljatok fel, hogy a ballusztrádok mellől madártávlatból megszemlélhessétek a Canal Grandét.
A „Piazza”
A város szíve és lelke évszázadok óta a Szent Márk tér, vagy ahogy a velenceiek emlegetik, a „Piazza”, Velence egyetemesen ismert jelképe. A téren a kereskedelem és a turizmus régi vendég – az év nagy részében turistáktól nyüzsög, akiknek portréárusok, ajándéktárgy-kereskedők, galambtápárusok kínálják portékáikat. Egész nap mozgalmas élet zajlik itt, amely rabul ejtő és elbűvölő egyben, de nem árt beiktatni egy kis lazítást.
A teret uraló Szent Márk-székesegyház Velence dicsőségének szimbóluma. Az épület építészeti stílusok csodálatos elegye: a domináns bizánci stílus mellett a román és gótikus elemek is megtalálhatók rajta. A bazilika a dózsék kápolnája és beiktatásuk helyszíne, 1807-től Velence székesegyháza, mindig is a város legfontosabb temploma, a vallás és a közélet központja volt.
A székesegyház és az egy híján száz méter magas harangtornya (Campanile), amelyről amúgy nagyszerű kilátás nyílik, önmagában is lenyűgöző látnivalót kínál, de a séta végén jólesik beiktatni egy kis pihenőt. Töltsetek el egy órácskát a tér valamelyik kávézójában, például a több száz éves Florianban vagy a Quadrinban, és élvezzétek a tér nyüzsgő atmoszféráját. Innen már csak egy ugrásnyira van a dózsepalota (Palazzo Ducale), amely a tér keleti részét zárja le, és a Sóhajok hídja (Ponte dei Sospiri), amely egykor a börtönökkel kötötte össze az épületet.
Egy kis kitérő – Burano
Ha időtök engedi, akkor feltétlenül érdemes ellátogatni a Velencétől mintegy nyolc kilométerre fekvő Burano szigetére is. A szigetlakók közül sokan halászattal keresik kenyerüket, mások csipkét árulnak, és néhány asszony ma is csipkekészítéssel foglalkozik. A sziget épületei Velencéhez képest jóval fiatalabbak, de gondozottabbak is, utcáit és csatornáit világos, pasztellszínűre festett házacskák szegélyezik.
Velence másik arca
Séta közben a Velence központjától távolabb eső sikátorok világába is érdemes bepillantani, errefelé laknak a helybéliek. Ha térképpel járjátok a várost, akkor könnyen megtervezhetitek az eldugottabb városrészekbe vezető sétákat. De térkép nélkül is bátran nekivághattok, hiszen eltévedéstől nem kell tartani, köszönhetően a mindenfelé kihelyezett sárga tábláknak. Ezek segítségével a legtávolabbi városrészekből is vissza fogtok találni.
Hol szálljunk meg? Velence több száz szállodát, panziót tudhat magáénak, az egyszerű, sikátorokban megbúvó egycsillagos szálláshelyektől a lagúnára vagy a Canal Grandéra néző fényűző palotákig. Bármelyik kategóriából válasszatok is, készüljetek fel rá, hogy akár 30 százalékkal többet kell majd fizetni a szállásért, mint a szárazföldön. Ezért az árért azonban autódudák és motorok hangja helyett harangszóra és vízcsobogásra ébredhettek. |