 |
| Rendeld meg a Polc.hu oldalon. Katt ide! |
„Ez háború, uraim.”
Ezt a kulcsmondatot idézi a kötet fordítója a történet jobb megértését segítő Utószóban. Majd hozzáfűzi: „…mégpedig az európai Eldorádóba vágyakozó éhezők, nincstelenek ellen folytatott háború. Talán ideje lenne, hogy a hosszú időre gyarmati sorba kényszerített harmadik világot hajdan kirabló, ma pedig szemérmetlenül kizsákmányoló európai nagyhatalmak kihirdessék az ostromállapotot…”
Nem meglepő, hogy a fordító véleménye kemény, hiszen magáé a szerzőé is az, mint amiként a leírt történetek is kőkemények. Manapság pedig könnyen a terrorizmus vádja alá kerülhet mindenki, aki erőszakos úton keresi az igazát. Úgy látszik, az előzmények, a „ki kezdte” tisztázása már egyáltalán nem érdekes.
Gaudé eleve vesztésre ítélt hősei mindössze emberibb életre vágynak. Nem jólétre, nem fényes gazdagságra, csak mindennapi falatra, életbiztonságra. És minő világ a mi világunk: e vágy teljesülését egyesek számára még csírázó állapotban sem engedi, nem adja meg. Erről a tényről nagyon is tud Európa, de behunyja a szemét, és befogja a fülét. Szavát is csak akkor hallatja, ha itt, ezen az oldalon történik valami, valami nem várt, tiltott, szabálytalan. Mint a történetben Salvatore Piracci kapitánnyal, aki belefásul, megundorodik a világ legnyomorultabb embereinek kegyetlen, lélektelen kiseprűzésétől.
Laurent Gaudé nagyon komoly figyelmeztetést intézett Európához: a problémát komolyan kell venni, de a megoldás nem a szögesdrótok és erőszervezetek gyarapítása. Nem véletlen, hogy művéből az Európai Parlamentben is idézetek hangzottak el. Persze, ő sem tudja, mi az igazi megoldás, vagy pontosabban: miként valósítható meg az igazi megoldás. Mert Salvatore Piracci kivonulása a civilizált és civilizálatlan világból egyáltalán nem az!
Nagy élmény lehet e kötet mindazok számára, aki az igazi irodalmat kedvelik. Gaudé művészi teljesítménye messze felette áll a bestseller-írók egymástól ellesett-ellopkodott, komputeren kiszámított siker-manírjai felett. Már-már feledésbe merülő, pusztulásra ítélt emberi közlésformát támaszt fel, aminek magyar nyelvű tolmácsolásáért külön köszönet illeti a Cartaphilus Könyvkiadót is.
| A Cartaphilus Kiadó jelen kötettel indítja útjára Laurent Gaudé életműsorozatát. A pszichiáter szülők gyermekeként 1972-ben Párizsban született – s olasz származású feleségével ma is ott élő – Laurent Gaudé, alig több mint egy évtizedes írói múlttal a háta mögött, máris a kortárs francia irodalom egyik legfényesebb csillaga. Regényeit több mint húsz nyelvre fordították le, drámáit nemcsak hazájában, de több más nyugat-európai országban is bemutatták.
A 2006-ban megjelent Eldorádó a szerző negyedik regénye, melynek megírására néhány, a nemzetközi sajtóban megjelent, az illegális bevándorlókról szóló cikk és tudósítás késztette Gaudét. A történet javarészt fiktív, ám némelyik regénybeli jelenet a valóságban is megtörtént – s ami még ijesztőbb, talán még ma is megtörténik. Laurent Gaudé: Eldorádó |
