Az iPad és az érintőképernyő
Filmek: 2001: Űrodüsszeia (1968), Különvélemény (2002)
Ugyan az űrhajózás ma még korántsem olyan hétköznapi jelenség, ahogy azt a 2001-ben játszódó sci-fi bemutatja, az űrhajón egy furcsa táblagépen (Newspadnek hívták) olvasott napilapok egy több évtizeddel későbbi technológiát vetítettek előre. Nagyjából hasonlóan kinéző hordozható számítógépeket vittek magukkal az űrhajósok a régi Star Trek-filmekben (itt Paddnek – personal access display device vagyis személyes hozzáférésű kijelző készülék – hívták őket) is, ám az érintőképernyők megjelenítését a leglátványosabban a Különvélemény produkálta. A jelenet, melyben Tom Cruise egy monitorszerű fal előtt a kezével dobálja az ikonokat, bizonyára sok fejlesztőmérnöknek adott ihletet.
Rossz emlékek törlése
Film: Egy makulátlan elme örök ragyogása (2004)
A Jim Carrey és Kate Winslet főszereplésével készült mozi nem egy meghatározott jövőben játszódik, hanem valamikor a közeljövőben, amikor kifejlesztenek egy eljárást, melynek segítségével ki lehet töröltetni az elviselhetetlenül fájó emlékeinket (például egy fájdalmas szakításét). Első blikkre ez inkább fantasynek tűnt, mint jövőbelátó sci-finek, egészen addig, amíg nem olvastunk dr. Merel Kindt, az Amszterdami Egyetem kutatójának kísérletéről, melyhez önkénteseket keresett egy tabletta teszteléséhez, amivel blokkolni lehet a negatív emlékeket…
Testszkenner
Film: Total Recall – Az emlékmás (1990)
Aki látta az Arnold Schwarzenegger főszereplésével készült legendás sci-fit, az biztosan nem felejtette el a jelenetet, amikor az osztrák óriás törülközővel a fején belép egy folyosóra, amit kívülről biztonsági személyzet ellenőriz, akik egy szkenneren keresztül gyakorlatilag csontvázként látják őt, és azonnal feltűnik nekik a nála lévő pisztoly, ezért beindul a riasztó. A technológia elterjedésére nem kellett 2084-ig várnunk. Ma már gyakorlatilag a reptéri rutinműveletek közé sorolható ez a biztonsági intézkedés.
Skype
Filmek: Aliens – A bolygó neve: Halál (1986), Total Recall – Az emlékmás (1990), Vissza a jövőbe II. (1989)
Amikor Magyarországon még vezetékes telefonvonalért is gyakran hónapokon át kellett várni, addig a filmekben már javában videobeszélgetések formájában dumáltak egymással. Sigourney Weaver egy távoli jövő űrbázisán csevegett a Weyland-Yutani társaságot képviselő Burke-kel, és elég vicces, hogy a mai LCD-k világában ők még régi katódcsöves tévén dumcsiztak. A Total Recall – Az emlékmásban a marsbeli cégvezér videofonon kommunikált embereivel, de a legemlékezetesebb talán mégis az volt, amikor a 2015-ben játszódó Vissza a jövőben II.-ben az idős Marty McFlyt a főnöke egy videokonferencia-hívás formájában rúgja ki. A jelenet a skype-technológia megjósolásán túl még egy újítást tartalmazott: a tévé, amivel a videofonolást lebonyolította, alkalmas volt az osztott képernyőre, így párhuzamosan több adást is lehetett rajta nézni.
Személyre szabott reklámok
Film: Különvélemény (2002)
Amikor Tom Cruise 2054-ben bemegy az áruházba Steven Spielberg filmjében, holohirdetések tömkelege árasztja őt el, és mindegyikben a nevén szólítják. Itt még szerencsére nem tartunk, de az internet világába már megérkezett a jelenség. A kereséseink, beállításaink és profilunk alapján a Facebook és a Google már nagyrészt személyre szabottan reklámozza nekünk azokat a termékeket és szolgáltatásokat, amik a program szerint érdekelhetnek bennünket. Látszik, hogy Spielberg igazi jövőkutatók tanácsai alapján építette fel a jövő világát.
Repülő autók
Filmek: Szárnyas fejvadász (1982), Vissza a jövőbe II. (1989), Az ötödik elem (1997)
Ha létezik olyan pont az emberiség jövőjében, amiben nagyjából minden sci-fi egyetért, akkor az a repülő autókban testesül meg. Viszont a filmek túl optimistának bizonyultak, legalábbis az elterjedésüket illetően. Ugyan még nem írunk 2015-öt, ahogy a Vissza a jövőbe II.-ben, de fogadásokat mernénk kötni, hogy három év múlva a körúton még nem levegőben száguldozó kocsikat fogunk bámulni a 4-es, 6-os villamoson ülve, ahogy 2019-ben sem, ahogy azt a Szárnyas fejvadász jósolta. Mivel a Bruce Willis-es Az ötödik elem egy jóval távolabbi jövőt mutat be, addigra mi sem zárnánk ki az elterjedésüket, mivel egy Terrafugia nevű prototípust már javában tesztelnek és fejlesztenek a mérnökök.
A realityk térnyerése
Filmek: Menekülő ember (1987), Truman Show (1998)
Amikor a bebörtönzött Arnold Schwarzeneggernek egy véres tévés reality formájában egyfajta modern gladiátorként kellett küzdenie a szabadságáért és az életéért A menekülő emberben, az egész nem tűnt többnek egy agyament hollywoodi víziónál. Aztán 1998-ban jött Jim Carrey és a Truman Show, ami tökéletesen mutatta be, hogy a nézők mennyire imádják meglesni mások mindennapi és nem mindennapi életét. Nem sokkal ezután megérkezett a tévécsatornákra a Big Brother, a Survivor és a Való Világ, és a realityk listáját a végtelenségig folytathatnánk. Egyelőre embert még nem ölnek a tévében, és reméljük, az 1987-es Schwarzi-mozi ezen része a jövőben is csak fantázia marad.
Csak egy gyorsétteremlánc marad
Film: A pusztító (1996)
Amikor Sylvester Stallonét és Wesley Snipest közel negyven évre hibernálják, és egy olyan világban térnek magukhoz, ahol egyetlen gyorsétteremlánc, a Pizza Hut (az amerikai verzióban még Taco Bell volt, de ezt a világ többi részén megváltoztatták, mert akkoriban a márkát az USA-n kívül még nem ismerték) létezik, még nem sejtettük, hogy pár év múlva nálunk is gomba módra szaporodnak el a gyorséttermek, és egy ország örül majd, amikor egy új lánc (StarBucks, Hooters…) veti meg a lábát nálunk. Biztosra vehető túlzás, hogy a jövőben csak egyetlen gyorsétteremlánc marad, de a gyorséttermek dominanciája fokozódni fog.
A tinédzserbűnözés elszabadulása
Film: Mechanikus narancs (1971)
A híreket követve és az Angliában élő ismerőseinket hallgatva újra meg újra előjön a nagyvárosi, bandákba verődött, erőszakos tinédzserek témája, akik sima utcai rablásokkal és garázdálkodással múlatják az időt, és a téma nem ismeretlen például a franciák előtt sem. A Mechanikus narancs című film jó néhány évtizeddel korábban mutatta be ezt a problémát egy csapatnyi kiskorú bűnöző randalírozásán keresztül. A ruházatuk (keménykalap, hózentróger…) nem igazán stimmel, a klasszikus zene népszerűsége sem megalapozott a köreikben, de attól ezek a fiatalok még sokban hasonlítanak azokra, akiktől manapság félünk.
A genetika térhódítása
Filmek: Gattaca (1997), A sziget (2005), Ne engedj el! (2010)
Mivel a Gattaca című filmet alig egy évvel Dolly, a bárány klónozása után mutatták be, a genetikai kísérletek már akkoriban sem számítottak valóságtól elrugaszkodottnak. Az emberi klónozást azóta különböző nemzetközi egyezmények tiltják, de a genetika más irányba is képes elmozdulni. Ma már ismerik például az elhízásért felelős gént, tudnak szerveket előállítani és számos módosítást tudnak végezni a génállományon. A Gattacában a helyzet odáig fajul, hogy a génmódosított, úgynevezett tökéletes emberek a társadalom tetején foglalnak helyet, míg a természetes úton születettek egész életükben csak szolgák maradhatnak. Ennél is súlyosabb jövőképet fest A sziget és a Ne engedj el, melyekben gazdag emberek számára nevelnek szervdonorokat, hogy betegség esetén felhasználják őket.
Ruhában állunk a jövő zuhanyzófülkéjébe
Magától gurul utánunk a jövő bőröndje