Újraszínezve
A kiállítás talán nem is jó kifejezés, hiszen nem a szó szoros értelmében vett kiállításról van szó, ahol a képek lógnak a falon, mi pedig próbálunk jelentőségteljesen állni előttük. Ebben a tekintetben ez a tárlat nem adna hatalmas élményt a maga kétszáz reprodukciójával. Inkább tekintsünk rá úgy, mintha egy kapu lenne Van Gogh életébe, gondolataiba és munkáiba. Mintha a Varázsceruza című meséből előlépett volna a kisfiú, felrajzolva egy dimenziókaput, amin át beléphetünk Van Gogh álmaiba.
„A tervem az, hogy annyi rajzot és festmény készítsek, amennyit csak tudok. Miután életem véget ér, remélem szeretettel és vágyakozással tele távozok majd, arra gondolva, milyen képeket festhettem volna még.”
Az alapkoncepció arra épül, hogy Van Gogh szintetikus festékei nem állták ki az idő próbáját, és kifakultak. A mostani technika pedig már lehetőséget ad arra, hogy ezeket a színeket felelevenítsék és digitálisan újrafessék a műveit. Ez remek ötlet, érdekes párost alkotnak az előtte-utána képek, bár be kell vallanom, hogy nekem, laikusként, a kifakult színekkel jobban tetszenek, de biztosan csak a megszokás beszél belőlem.
Hogyan élt, mire gondolt?
A tárlatnak azonban nem ez az egy különlegessége van. A feljavított Van Gogh-képek nagy területen, időrendben, a festő életének korszakai szerint tematizálva sorakoznak a falakon. Már ez önmagában lenyűgöző, ahogy festményeken kísérhetjük végig, hogyan változott világlátása és az élethez való hozzáállása.
Mindezt megspékelték azzal, hogy a képeket, képcsoportokat Van Goghtól származó idézetekkel festették alá. Kifejezetten olyan érzés volt olvasni a saját szavait, közben pedig nézni színektől vibráló képeit, mintha bepillantást nyertünk volna a festő lelkivilágába. Márpedig az olyan egyszeri ember, mint én, ettől érzi úgy igazán magáénak a kiállítást. Úgy jövünk el, hogy azt gondoljuk, megértettünk valamit a festőből, a képeiből, a mögöttes tartalomból.
„Piszkos és nehéz foglalkozás ez. Ha nem lennék az, aki vagyok, nem festenék, de így gyakran örömmel dolgozom. Látom a frissesség és a fiatalság csillogását az alkotásokban, noha a fiatalság az, amit én már örökre elvesztettem.”
Interaktív álom
Nem álltak meg itt az újdonságokkal a szervezők: a 3D technika is megjelenik a kiállításon. 3D fülkék állnak a képek sorát megszakítva, néhol egész lefüggönyözött szobák, ahol a profi szemüvegekkel megnézhetjük a mozgóképes Van Gogh festményeket. Némelyik lenyűgöző, némelyiknél erőltetni kellett a szememet, hogy mégis mit kell nézni, de az összhatás értékéből ez utóbbi nem vesz el semmit.
Ami pedig a legjobb móka a kiállításon, és amitől nem lehetett elszakadni, csak sok idő után: a tablet, amellyel mi magunk is festhetjük a Csillagos éjszaka című képet. Legalábbis a színekkel szórakozhatunk kicsit, felkavarhatjuk a festéket, részévé válva ezzel az alkotásnak.
Kiknek ajánlom? Azoknak, akik szeretnének belelátni Van Gogh életébe, megtudni róla sokkal többet, mint amit az iskolában tanultak. Mindezt pedig úgy szeretnék megismerni, hogy nem kell közben komoly műértőnek lenniük, elég hozzá, ha csak érdeklődők, és nyitottak az újszerű megoldásokra.
Van Gogh álmai
2013. május 31. – 2013. december 22.
Helyszín: VAM Design Center (1061 Budapest, Király utca 26.)
