1. Margaret Booth – az első filmeditor, azaz vágó
A korai Hollywoodban ez kifejezetten női munka: a vágók sokszor munkásosztálybeli nők közül kerültek ki, akik hajlandóak voltak alacsony bérért részt venni a filmgyártásban. Annak ellenére, hogy körülvette őket a szexizmus, ez a vágó pozíció kifejezetten nagy hatalmat adott a kezükbe, hiszen ők döntöttek a filmek végső formájáról. Booth tehetségét az MGM stúdió vezetője ismerte fel, ő adta a “cutter”-nél sokkal rangosabban hangzó nevet is a szakmájának, így ő lett az első nő, aki filmeditorként dolgozhatott filmek hosszú során. 1935-ben a Lázadás a Bountyn című film utómunkájáért Oscar-jelölést is kapott, ám végül csak 1978-ban kapta meg a tiszteletbeli Oscar-díjat életművéért.
2. Verna Fields – a vágók anyja
Verna Fields gyerekkorában találkozott a filmkészítéssel, amikor apja, Sam Hellman Hollywoodba költözött családjával, hogy megvalósítsa forgatókönyvírói álmait. Hangvágóként kezdte pályafutását, innen váltott a filmek vágására, méghozzá olyan nagy mozikéra, mint George Lucas: Amerikai graffiti, Peter Bogdanovich: Papírhold és Steven Spielberg: A cápa. Ez utóbbi kapcsán mondta róla az Spielberg, hogy Fields csalhatatlan ösztönnel érezte, hol kell a rendező lelkesedésének ellenállva kivágni annyit a Cápa jeleneteiből, amitől még ijesztőbbé vált a film. A Cápa vált Field karrierjének csúcsává: Oscart kapott érte. A szakmában szeretetteljesen a “vágók anyjának” nevezték el.
3. Melissa Mathison – az E. T. anyja
Talán a legtöbben úgy ismerik a nevét, hogy ő volt Harrison Ford felesége 1983–2004 között, pedig ő írta az E. T. forgatókönyvét is. Mathison elkísérte Fordot Az elveszett frigyláda fosztogatói forgatására, ahol találkozott a film rendezőjével, Steven Spielberggel. Spielberg megosztotta vele ötletét egy új filmről, mivel Mathison a Fekete villám című filmforgatókönyvével jelentős sikereket ért már el. A beszélgetések során rájöttek, hogy remek párost alkotnak ahhoz, hogy egy fiúról és egy földönkívüliről szóló filmet találjanak ki együtt. Az E. T. forgatókönyve nemcsak egy Oscar-jelölést hozott neki, hanem a későbbiekben is dolgozott együtt Spielberggel, a Homályzóna című filmen is, sőt nemsokára, 2016-ban jön ki a páros egy újabb, a The BFG című filmmel.
Harrison Ford és felesége, Melissa Mathison
4. Leigh Brackett – az űropera királynője
Az írónő fiatalkorában kezdett science fictiont és ponyvakrimit írni, amit bár lenéztek a szakmájában, ő inkább büszke volt rá, hogy olyan történeteket talál ki, amik jóval túlmutatnak az általunk tapasztalt valóságon. Az űroperának semmi köze a zenéhez, olyan elnevezés, mint a szappanopera, még a történetmesélés szerkezete is hasonló, csak minden esemény az űrben történik.
Munkája során előbb Ray Bradbury mentorává vált, majd George Lucas is tőle merített inspirációt a Csillagok háborúja V.: A Birodalom visszavág című filmjéhez. Brackett könyvét azzal adták a kezébe a Csillagok háborúja sikere után, hogy “íme valaki, aki jobban megírta a kantinjelenetet, mint te”. Lucas egyetértett a kritikával annyira, hogy felkérte Brackettet, hogy írja meg A Birodalom visszavág forgatókönyvének vázlatát. Sajnos az írónő még azelőtt meghalt, hogy befejezték volna a filmet, de örökségként maga után hagyta a Rio Bravo és A hosszú álom című filmek forgatókönyveit.
5. Thelma Schoonmaker – Scorsese nem annyira titkos fegyvere
Mára Schoonmaker az egyik leghíresebb filmeditor, pedig eredetileg nem filmesnek, hanem politikai pályára készült. Ám annyira frusztrálta a politika világa, hogy egyszer jelentkezett egy újságban hirdetett vágóasszisztensi állásra. Innentől kezdve a New York-i Egyetemen tanulta a filmezést, ahol az egyik diáktársának segített a sérült negatívok helyreállításában. Ez a diáktárs pedig pont Martin Scorsese volt. Azóta már majdnem 5 évtizede tart az együttműködésük. Olyan nagy filmek vágója volt, mint a Dühöngő Bika, Nagymenők, Cape Fear – A rettegés foka és A Wall Street farkasa. Híres precizitásáról, ami hozott neki hét Oscar-jelölést és három Oscar-díjat.
6. Dorothy Arzner – a boom mikrofon feltalálója
A karrierjét gépírónőként kezdte a Paramount Picturesnél 1919-ben, és 1927-re már filmrendezőnőként tört be a köztudatba. Ő volt az, aki a néma filmek világában először használt egy horgászbotra tűzött mikrofont arra, hogy hangot varázsoljon a filmjéhez, ebből lett később a boom mikrofon. Francis Ford Coppola is a tanítványai közé tartozott, és csillagot kapott a Hírességek sétányán. Azok közé a kevesek közé tartozott, aki nőként helyet kapott a legnagyobb rendezők között filmjeivel, amelyek arról váltak híressé, hogy nőkről készített mozit nőknek. Olyan híres filmeket rendezett, mint a Christopher Strong, Katharine Hepburnnel a főszerepben, és Az ismeretlen lány Joan Crawforddal. A leghíresebb alkotása a Dance, Girl, Dance című film, Lucille Ballal és Maureen O’Harával a főszerepben.
7. Edith Head – a jelmeztervezés úttörője
Az ő divatérzéke évtizedekre meghatározta az amerikai mozit, pedig tanítónőként kezdte a pályafutását, nem sok köze volt a filmkészítéshez, egy általános iskolában tanított. Akkor kezdett el rajzot tanulni, amikor úgy döntött, hogy jelentkezik egy művészettanári állásra, annak ellenére, hogy nem tudott embert rajzolni. Rajzolási technikájának fejlesztése miatt kezdett jelmezeket tervezni, amikkel aztán beállított a Paramount Studioshoz, ahol kapott is jelmeztervezőként állást. 1938-ra ő lett a vezető jelmeztervező. Közel 60 évnyi karrierje során 8 Oscar-díjat nyert, több száz filmben dolgozott, olyan ikonikus mozikhoz tervezett jelmezeket, mint a Mindent Éváról, Hátsó ablak, Sabrina, A nagy balhé és a Római vakáció.
8. Alice Guy – a világ első filmrendezőnője
1896-ban, amikor a nők még nem is szavazhattak, egy francia nő megalkotta a világ első narratív filmjét The Cabbage Fairy címmel. A Gaumont Film Company titkárnőjeként kezdte, de végül úttörő munkájával megreformálta az amerikai mozik világát. Munkáiból 350 film maradt fenn.
9. Lois Weber – a provokatív filmrendezőnő
Alice Guy védence, aki 1915-ben az első nem pornográf filmet forgatta teljes meztelenséget megjelenítve a vásznon a Hypocrites című filmben. Ohióban be is tiltották a filmjét, melyben egy meztelen női kísértet jelent meg. A film sikerén felbuzdulva megmaradt a politikailag és társadalmilag provokatív témáknál: szegénység, munkavállalók jogai, születésszabályozás legalizálása és az igazságszolgáltatás is terítéken volt filmjeiben. 23 év alatt több mint 130 filmet készített, és az egyetlen nőként nyert tagságot a Motion Pictures Directors Associationben.
10. Alma Reville – Lady Hitchcock
Alfred Hitchcockot mindenki ismeri, de kevesebben tudják, hogy a munkájára milyen hatással volt a felesége. Reville rendezőasszisztensként dolgozott, amikor találkozott Hitchcockkal, aki felkérte a Woman to Woman című filmjének vágására. Elsőre Reville visszautasította az ajánlatot, túl kevésnek találta érte a fizetséget, ám Hitchcock annyira ragaszkodott hozzá, hogy hajlandó volt jócskán felemelni a munkabérét. Itt kezdődött a szerelmük, összeházasodtak és Hollywoodba költöztek. Bár 19 filmjében vett részt a felesége, mégis a Pszicho kapcsán híresült el hatása férje filmjeire: Hitchcock ragaszkodott ahhoz, hogy ne legyen a híres zuhanyjelenet alatt semmilyen zene, ám Reville rávette, hogy nézze meg úgy a jelenetet, hogy az általa választott ijesztő muzsika szól alatta. Végül az asszonynak lett igaza, és így lett igazán hátborzongató a film fő jelenete.
Egyedül rá hallgatott a híres rendező, ahogy ő maga is bevallotta, amikor átvette életműdíját: “Négy ember támogatott, bátorított, inspirált és volt hatással rám. Az első egy vágó. A második egy forgatókönyvíró. A harmadik a lányom, Pat édesanyja. És a negyedik a világ legjobb szakácsa. Mindegyikük neve: Alma Reville.”
11. Marion E. Wong – kínai–amerikai úttörő Hollywoodban
Amikor Hollywood még kicsit sem volt befogadó, 1916-ban Marion E. Wong, a kínai–amerikai nő a saját útját járta: 21 évesen megalapította a Mandarin Film Companyt és megalkotta az első hangosfilmjét The Curse of Quon Gwon: When Far East Mingles With The West címmel. A filmben hitelesen be akarta mutatni a saját kultúráját, hogy lerombolja az amerikai előítéleteket a kínaiakkal szemben. Csak kínai szereplőket alkalmazott, és ő maga volt egyben a film írója, rendezője, producere, jelmeztervezője és főszereplője. Az amerikai sajtót lenyűgözte az alkotása, ám végül nem lett sikerfilm belőle, mivel egy filmszínház sem fogadta be a filmet.
12. Esfir Shub – a compilationfilmek anyja
A compilationfilm: mások filmjeinek részleteiből összeállított önálló művészi értékű film. Shub az újravágás nagymestere volt, aki 1927-ben a The Fall of the Romanov Dynasty dokumentumfilmmel vált híressé. Tökélyre fejlesztette ezt a filmgyártási technikát. Ahhoz, hogy megalkossa az orosz történelmet összefoglaló Russian Revolution című dokumentumfilmet, két hónapot töltött azzal, hogy 60 000 méter filmet átnézzen és összevágjon.
13. Fatma Begum – India első filmrendezőnője
India legnagyobb némafilmsztárja volt, hírnevét arra használta, hogy létrehozza saját produkciós irodáját, a Fatma Filmset. 1926-ban így ő lett az első filmrendezőnő Indiában a Bulbule Paristan filmmel. Családi szereposztással forgatta le a filmet, két lányát is szerepeltette benne. Elsőként ebben a filmben találkozhatott a közönség egy speciális effektekkel létrehozott tündérországgal.
14. & 15. Tressie Souders és Madame E. Touissant Welcome – az első afroamerikai filmrendezőnők
1922-ben az afroamerikaiak negatív megítélése közepette harcoltak a jogaikért. Tressie Souders a Woman’s Error című filmjével az első volt, aki az előítélek ellen szólalt fel. Madame E. Touissant Welcome pedig 1919–1922 között az első világháború fekete katonáiról készített filmjével alkotott történelmi jelentőségű művet. Mindketten egy olyan korban tették ezt, amiben maximális elutasítás vette körül őket.
- Tíz mesefilmkarakter, akik nem beszéltek, mégis bírtuk őket
- Agymanók – egy váratlanul bölcs mesefilm, amit tuti megkönnyezel
