10. Földtörténeti korok
Ősidő, óidő, középidő és újidő, és persze még ezeket is tovább lehet osztani (kréta, jura…), hogy teljes legyen az öröm. A hetedikes földrajz eme gyöngyszemeit persze kötelező volt bemagolni, de Vágó István műveltségi vetélkedőit leszámítva aligha szembesültünk olyan szituációval az életünkben, amikor ez a tudás a hasznunkra vált volna.
9. Reciprok
Az ember szépen megtanulja, hogy egy nem nulla szám reciproka az a szám, amivel a számot megszorozva az eredmény egy lesz, de jó eséllyel a hatodikos matematikaóra, illetve a gimnáziumi ismétlés lesz az utolsó alkalom – meg persze egy jól időzített kérdés egy műveltségi vetélkedőben –, amikor ez a tudás a hasznára is válik.
8. A kémiai kötések fajtái
Kovalens, ionos, fémes… A felsorolásuk még ma is sokaknak megy, de ha az értelmükről/jelentésükről érdeklődnék, már sokkal több tágra nyitott szemmel, értetlenül bámuló arcot láthatnék. Egy általános iskolás kémiatanár a következőt mondta ezzel kapcsolatban: “Teljesen felesleges ezt az általános iskolában a gyerek fejébe verni, mert úgyis csak az fogja használni, aki ebben az irányban tanul tovább.” Amúgy hetedik osztályos tananyag.
7. A mohácsi csata pontos dátuma
1526. augusztus 29. Fontos dátuma ez a magyar történelemnek, így aki nem vágja fejből, az nem biztos, hogy átmenne a nagy magyarságszűrőn. De tényleg ennyire fontos napra pontosan tudni, hogy mikor történt? Az okostelefonok korában nem elég, ha csak az évet tudjuk? Netán csak azt, hogy a tizenhatodik század első felében történt? Az esemény pontos dátumánál nem fontosabbak a következményei? Persze erre nemcsak a mohácsi csata napja, hanem bármilyen napra pontosan bebiflázott történelmi dátum kapcsán rákérdezhetnék.
6. A szarvasmarha gyomorszerkezete
A mai természetismeret/környezetismeret tantárgy megalkotói mindent megtesznek azért, hogy az ország jövőbeli hentesei jól képzettek legyenek. Mással aligha magyarázható, hogy negyedikeseket/ötödikeseket tanítanak a szarvasmarhák gyomorszerkezetére (négykamrájú, összetett gyomruk van…), akiknek olyan szavakat kell megjegyezniük, mint az oltógyomor és a recés gyomor.
5. Írók, költők, királyok, zeneszerzők… születésének és halálának éve
Ady Endre (1877–1919), József Attila (1905–1937), II. László (1131–1163), Liszt Ferenc (1811–1886). Tényleg ennyire fontos információ ez róluk? Nem volna fontosabb azt tudni, hogy mit alkottak, miért voltak fontosak, milyen törvényeket hoztak, kikre voltak hatással… Persze el kell tudni helyezni őket a történelemben, de ehhez talán nem a legmegfelelőbb eszköz a dátumok agyatlan bemagolása.
4. A vitaminok fajtái és a hatásuk
Tanárbeszámolóink szerint egy általános iskolai másodikos (!) környezetismeret-könyvben lehetett találkozni egy erről szóló fejezettel, amit tanító ismerősünk csak így jellemzett: “Hogy mi van? Még én sem ismerem őket. Elmegyek orvoshoz, és ő majd megmondja, mit szedjek.” Az A-, B-, C-, D-, F-, K- és P-vitaminok hatásának teljes körű ismerete azért Vágó István műveltségi vetélkedőiben néha biztosan jól jönne.
3. Elektronszerkezetek
“Sosem látok ennyi értetlen arccal néző gyereket, mint amikor a tananyagban ehhez a részhez érünk” – mesélte nekem egy kémiatanárnő, aki szerint a hetedikes korban kezdett, majd kilencedikben kibontakoztatott elektronszerkezetek témája az atom felépítésével már túl van azon, hogy az általános műveltséghez soroljuk, és ebben a korban meg kéne ezt hagyni a kémiaszakkörre járóknak. Mélységesen egyetértek, sőt még mellé pakolnám a protolitikus reakciókat is…
2. Forgatónyomaték
Ismerős? Igen. El tudnám mondani, hogy mi az? Nem. Használtam valamire az életben? Aligha. A hetedik osztályos fizika tankönyvekben mégis ott szerepel.
1. Hárombetűs szavak a keresztrejtvények szerelmeseinek
Szerencsére ez nem tananyag, de jól szemlélteti, hogy a műveltségi vetélkedők és keresztrejtvények gyakran mesterségesen tartanak életben szavakat. Nincs ember a világon, aki a ramazuri vagy hangos veszekedés helyett azt mondaná, hogy ZRÍ, és olyat sem ismerek, aki az unalmas vagy kedélytelen szavak helyett azt használná, hogy FÁD, de a fiatal nőstény szarvas nevét (ÜNŐ) sem tudom elképzelni, ahogy valaki kimondja egy társalgás közepén, ám ezek a szavak mégis ismerősek lehetnek a rendszeres keresztrejtvényfejtőknek, és talán pont a keresztrejtvények jelentik az egyetlen indokot, hogy bárki is emlékszik még rájuk. További példák: ESD, ASZÓ, ALA.
