A félig jó nap és a fürdés ideje: a hét napjainak eredete

Az időszámításunk utáni 100–200. évben kezdett eluralkodni a káosz a hatalmasra duzzadt Római Birodalomban. Addigra ugyanis a nyolcnapos hét és az állandóan változó hónapok akkora kavarodást okoztak, hogy már senki nem tudta igazán, milyen nap is van ma. Ezen sürgősen változtatni kellett, így aztán a birodalom bölcsei a valószínűleg közel-keleti eredetű hétnapos hét bevezetése mellett döntöttek. És ez igen jó döntésnek bizonyult.

Az eredeti elképzelés szerint a napok az akkor már ismert bolygók után kapták a nevüket: a nap napja (vasárnap), a hold napja (hétfő), a Mars napja (kedd), a Merkúr napja (szerda), a Jupiter napja (csütörtök), a Vénusz napja (péntek) és a Szaturnusz napja (szombat). Hogy a sorrend miért pont így alakult, az sajnos nem egészen világos, de a latin nyelvek néhány kivételtől eltekintve a mai napig ezt a felosztást követik.

A folytatásért kattints a Tanárnő caféblogra!