Szabadidő

122 éve született Csinszka, aki kis korától kezdve múzsa akart lenni

Boncza Berta egy híres költő felesége akart lenni, lett is. Ady Endrét bombázta leveleivel, de Ady először rá sem hederített, végül aztán mégis feleségül vette.

Boncza Berta, Ady Endre felesége és múzsája, maga is költőnő, az erdélyi Csucsán született 1894. június 7-én. Apja Boncza Miklós földbirtokos, ügyvéd, országgyűlési képviselő volt, aki családja és környezete nem kis megbotránkozására feleségül vette a nála 28 évvel fiatalabb unokahúgát, Török Bertát. A fiatal feleség első gyermekük születése után gyermekágyi lázban meghalt.

Boncza apuka lelencintézetbe akarta adni a kis Bertát, ám a család ezt nem engedte, így a kislány a lehető legjobb nevelést kapta, svájci intézetbe is járt. Hazatérve a hatalmas Boncza-kastélyban töltötte napjait, atyja szigorú felügyelete alatt. Ez nem akadályozta meg az ábrándos kamaszlányt abban, hogy sokat olvasson és még többet gondolkozzon romantikáról és szerelemről. Berta arról álmodott, hogy híres költőfeleség lesz, mint Szendrey Júlia, és ezért mindent meg is tett. Először egy ifjú írót próbált bekeríteni, Tabéry Gézát, leveleket írt neki, de nem járt sikerrel. Később minden figyelme Ady felé fordult, aki éppen akkortájt lábalt ki a Léda szerelemből.

A hosszú ostrom sikerrel járt 

Kezdetben Adyt nem érdekelte Berta, de a lány kitartó volt, egyre több és egyre bizalmasabb leveleket írt Adynak. Ady akkoriban kezdett kiábrándulni az állandó lumpolásból, nyugalomra, feleségre vágyott, és egy hirtelen ötlettől vezérelve meglátogatta Bertát Csucsán. Ez 1914-ben történt és nemsokára valóra vált Csinszka álma: a híres író eljegyezte őt.

Hiába tiltakozott Berta apja, a lánya megingathatatlan volt. Ady tréfásan Csacsinszky lengyel grófnak adta ki magát, így lett Berta Csacsinszka, röviden Csinszka. 1915-ben házasodtak össze, és egy ideig Csucsán laktak az atyai kastély mellett egy kis házban. Csinszka nem okozott csalódást a beteg költőnek, szeretettel ápolta, gondozta őt. Adytól cserébe gyönyörű verseket kapott, talán szerelmi lírájának legtöbb melegséget, ragaszkodást sugárzó darabjait.

Őrizem a szemed

Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.

Világok pusztulásán
Ősi vad, kit rettenet
Űz, érkeztem meg hozzád
S várok riadtan veled.

Már vénülő kezemmel
Fogom meg a kezedet,
Már vénülő szememmel
Őrizem a szemedet.

Nem tudom, miért, meddig
Maradok meg még neked,
De a kezedet fogom
S őrizem a szemedet.

 

 

1917-ben meghalt Csinszka apja, és még azon az őszön Ady és felesége felköltöztek Budapestre, a tőle örökölt lakásba. Ady ekkor már nagyon beteg volt, és 1919.január 27-én meghalt.

Akkor sincsen vége

Te vagy ma mámnak legjobb kedve
És olyan gazdag ez a ma,
Hogy, ha egy életet akarsz,
Ma nézz jól a szemembe.

Végig-nézhetsz a vágyak boltján,
Láthatsz ezer kirakatot,
Neked én vagyok egyedül
Gazdagon és mogorván.

Neked én vagyok neked-szántan
És hogyha nincsen örömöd
És hogyha nem érted a mát,
Mindegy: én meg nem bántam.

Az adhatás gyönyörüsége
És a ma öröme telít
És hogyha véget mondanál,
Hát – akkor sincsen vége.

Csinszka Ady halálakor még csak 25 éves volt. A fiatal özvegy rövid időre Babits Mihállyal keveredett romantikus kapcsolatba, majd Márffy Ödön festőművésszel, akihez 1922-ben hozzá is ment. Ez a házasság anyagilag és érzelmileg is biztonságot adott Csinszkának, sajnos nem sokáig élvezhette: 1934.október 24-én meghalt, agyvérzésben. Az utókor saját költeményeit nem igazán jegyzi, halvány Ady-utánzásnak minősítették, azonban Csinszka visszaemlékezései, az Életem könyve és az Adyval folytatott levelezése az Ady-kutatók egyik legfontosabb forrása. És végül, de nem utolsósorban Csinszkának sikerült az, amit Boncza Berta megálmodott: egy híres, zseniális költő múzsája és felesége lehetett.

 

Itt olvashatsz még többet Csinszkáról: 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top