Van egy (rossz) szokásom: ha semmi jó filmet nem találok, akkor elindítok a YouTube-on egy királyi esküvőt. Laza 4 óra, közben megfőzöm a királyi ebédet itthon és kitakarítok. Fél szemmel azonban mindig a képernyőt lesem. Figyelem, hogy ki milyen ruhát viselt, melyik országot ki képviselte és azt, hogy milyen is volt az esküvő. A világ leginkább Diana és Károly, valamint Vilmos és Katalin esküvőjét ismeri, ebből pedig azt gondolnánk, hogy egy királyi menyegző csakis nagyon hagyomány tisztelő lehet, újítások kizárva, olyan, ahol az egyházi énekeken kívül mást nem is énekelhetnek. De a svéd, a luxemburgi, a holland, a norvéd, a dán… uralkodócsaládok fiatal tagjai egy új hagyományt teremtenek maguknak, amivel belecsempésznek egy kis lazaságot a hintókkal telepakolt királyi esküvőkbe.
