nlc.hu
Szabadidő
Imádni valók a női szellemirtók, már csak egy jó film kéne köréjük

Imádni valók a női szellemirtók, már csak egy jó film kéne köréjük

Melissa McCarthyék szellemvadászó csapata legalább annyira szerethető, mint Bill Murray-éké volt 1984-ben, de a köréjük pakolt túlzsúfolt, vontatott tempójú és felesleges akciójelenetekkel túltolt film sajnos nem lett méltó a zseniális főszereplőihez.

A legtöbben az új Szellemirtókat azért támadták jó előre, mert a régi pasigárdát négy nőre cserélték. A film szerencsére bizonyítja, hogy ez a lehető leghelyesebb döntés volt. A négy színésznő nem az 1984-es eredetiben megismert pasikarakterek női változatát alakítja, hanem teljesen új figurákat, akikben nagyjából két közös pontot lehet felfedezni: ők is geekek, és köztük is van egy afroamerikai szereplő. Annyiból még kicsit szimpatikusabb is az új banda, hogy a csapattagok itt mind teljesen egyenrangúak, míg régen Bill Murray-t igencsak kiemelték a többiek közül. Most is volt egy nagy sztárkomikusuk Melissa McCarthy személyében, de ő egyáltalán nem lett fontosabb szereplő a többieknél, ráadásul

a legviccesebb dumákat és jeleneteket a sztárstátusszal aztán egyáltalán nem vádolható Kate McKinnon kapta, akinek a madonnás táncjelenetéért simán adnék egy Golden Globe-jelölést komikusi kategóriában.

Imádnivalók a női Szellemirtók, már csak egy jó film kéne köréjük

Ha valamiért érdemes volt elkészíteni az új Szellemirtókat, akkor az pont ez a négy csaj volt, akikre egyáltalán nem lett túl nagy az ikonikus kezeslábas, sőt olyan frissességet hoztak a képletbe, amitől ez az új film még akkor is szimpatikus lett, ha más szempontból amúgy telis-teli van fájdalmas hibákkal.

Régi idők dicsősége

A Szellemirtók reboot lett (amikor nem folytatnak, illetve nem remake-elnek egy szériát, hanem újraindítanak és újragondolnak új szereplőkkel, új ötletekkel, és akár új történettel dolgozva), és nem remake. Egy olyan világban járunk, ahol most először törnek ki a szellemek, és senki sem emlékszik a nyolcvanas évek szellemirtóira, mert ebben a világban ők nem léteztek. Ez nagyon helyes elgondolás, hiszen az újrakezdésnél elengedhetetlen a régi gyökerek eleresztése és minél több friss gondolat felhasználása.

Csakhogy a nagy újragondolás közben Paul Feig rendező (A kém) és a Sony stúdió nem tudott megszabadulni a régi film bűvkörétől, és azt gondolták, hogy hiába az új karakterek és az új sztori, a nézőket minél többször kell emlékeztetni a régi filmre is. Nemcsak a logót és a főcímdalt hasznosították újra – utóbbi az új változatban bántóan béna lett –, hanem megjelenik a filmben Slimer, a mindent felzabáló, zöld szellem, a Habcsókember, és még a felhőkarcoló felett cikázó villámokat lövellő félelmetes viharfelhő is, egy kis csavarral felbukkan az irodájuknak otthont adó elhagyott tűzoltó-parancsnokság, és persze a jellegzetes szellemirtómobil is. Persze kell néhány átvétel, hogy a néző tudja, hogy tényleg egy Szellemirtók filmet – így néznek ki az eredeti film szereplői mostanában – néz, de a túl sok emlékeztető inkább csak arra jó, hogy tízpercenként kirántson a filmből, és eszünkbe juttassa, milyen klassz is volt az 1984-es változat. Ez a sok döcögős nosztalgiázás valószínűleg annak is szólt, hogy produceri szinten az eredeti alkotók is ott ólálkodtak a produkció körül, ráadásul Rick Moranis kivételével mind feltűnnek egy rövid cameo erejéig. Fáj látni, hogy a film mennyire nem tud mit kezdeni ezekkel a vendégszereplésekkel: Bill Murray cameója például kínosan erőltetett és humortalan lett.

A látvány vonzásában

Egy Szellemirtók film esetében persze fontos a látványvilág, és a jól kivitelezett szellemek és démonok, de egyik korábbi Szellemirtók mozira sem a jól koreografált akciójelenetei miatt emlékezünk vissza szívesen, hanem a humoráért és a szívéért. Sajnos a Sonynál úgy gondolták, hogy speciális effektusoktól – amúgy a szellemek kifejezetten jól néznek ki, és sokkal félelmetesebbek, mint a 84-es verzióban – túlzsúfolt, végső nagy akciójelenet nélkül nem lehet manapság nyári filmet készíteni, így a film végén a négy csaj úgy irtja a protonpuskákkal a túlvilág lényeit, mintha csak egy Marvel-mozi végső nagyjelenetét nézném.

Ez a szuperhősfilmekbe illő óriási akciózás idegen testként lóg le a filmről, és láthatólag a rendező is kissé ügyetlenül mozog ezen a hozzá nem illő terepen. Aki látta Paul Feig előző filmjeit (Koszorúslányok, Női szervek, A kém), az tudja, hogy a rendező elsősorban abban jó, hogy őrült szituációkba sodorja hőseit, ahol vadul improvizáltatja őket, és a legjobb dumákat végül beválogatja a filmbe. Csakhogy egy speciális effektusokkal telirakott filmhez alapos tervezés kell, és jól megtervezett jelenetek, melyek így sokszor nem engedik kibontakoztatni Feig jellegzetes humorát. Ráadásul ő nem igazán sztoriközpontú rendező. A filmjei inkább vicces szituációk laza sorozatából állnak többé-kevésbé össze, csakhogy ez a stílus egy szorosabb történetvezetést kívánó filmnél nem feltétlenül jelent jót. A Szellemirtók kissé széteső, és sok esetben vontatott lett, és a viccek is meglehetősen egyenetlenül működtek benne.

Imádnivalók a női Szellemirtók, már csak egy jó film kéne köréjük

Már bejelentették a folytatást

A film egyik üde színfoltját mindenképp Chris Hemsworth jelenti, aki látható örömmel játszik egy egysejtű agyával határos agykapacitású együgyű fickót. Azok a jelenetek, amikor ő a vásznon van, szinte mindig piszkosul viccesek.

Feig továbbra is azokban a jelenetekben érzi igazán otthon magát, amikor a szereplői nem csinálnak mást, csak jártatják a szájukat egymás társaságában. Ilyenkor szabadjára engedi csodás színésznőit, és hagyja, hogy kedvükre marháskodjanak, és ez a laza spontaneitás az, ami sokszor annyira szerethetővé teszi az új Szellemirtókat. Sajnos ezek a jelenetek gyakran mennek a cselekmény feszességének rovására, és azt kell mondjam, hogy bármennyire imádtam nézni ezt a négy zseniális komikát, 116 perc egyszerűen túl sok volt belőlük. Az Egyesül Államokban két hete már megvolt a premier, és ugyan a film nem hozott erős számokat, azért nagy bukásnak sem nevezhető. A Sony már bejelentette a folytatást, amit örömmel támogatok abban a reményben, hogy talán másodjára egy jobb történettel, feszesebb cselekménnyel és kevesebb feleslegesen felduzzasztott akciójelenettel Melissa McCarthyék végre egy hozzájuk méltó filmet kapnak maguk köré.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top