Szabadidő

Több mint 50 éves időkapszulát találtak Budapesten

Nyomot akartak hagyni az utókornak, ezért egy 1934-es iskolai évkönyv lapjára előbb felírták a nevüket, majd a papírlapot befalazták a Budapesti Gazdasági Egyetem Markó utcai neoreneszánsz épületébe azok a kőművesek, akik 1959-ben az épület felújítását végezték. Az időkapszula idén nyáron, egy újabb felújítás során került elő, a BGE pedig a Facebook-kampányt indított a mesteremberek felkutatására – sikerrel.

Az 1876-ban épült, eredetileg is iskolaépületnek szánt, impozáns Markó utcai neoreneszánsz épületének felújítását végzi a Budapesti Gazdasági Egyetem idén nyáron. A kivitelezést végző szakemberek a felújítás során a könyvtár egyik ablakkeretének kiemelésekor figyeltek fel egy befalazott papírlapra. A rendkívül jó állapotban fennmaradt, egy 1934-es évkönyvből származó lapra az épület tatarozását végző kőművesek írták fel nevüket, emléket hagyva az utókornak: “Ezen épület tatarozását végezték 1959 VI hó. Tóth Miklós, Szabó József, Zsebeházi Jenő, Ruttner Ferenc kőművesek.”

 

A BGE Facebook-oldalán osztotta meg az időkapszula történetét és kérte követőit, segítsék megtalálni a felújítást végző kőműveseket vagy családjukat. Egyikük rokonai jelentkeztek is. Először Zsebeházi Jenő unokája, majd az édesapja kézírását felismerő lánya vette fel a kapcsolatot az egyetemmel. Hamar kiderült, hogy a véletlenek összjátékának köszönhetően az unoka a BGE Külkereskedelmi Karán szerzett másoddiplomát, és jelenleg a Markó utcai épületben található BGE Nyelvvizsgaközpont munkáját is segíti.

“Az épp Spanyolországban tartózkodó unokahúgom szólt, hogy nézzem meg a fenti címet. Fantasztikus érzés látni édesapám írását. Zsebeházi Jenő (1922–2013) az édesapám volt. Gyerekkoromban valószínűleg találkoztam, illetve hallottam Ruttner úrról és Szabó úrról. Ruttner úrral egy brigádban dolgoztak, és jó barátságban is voltak évekig édesapámék. A Budapesti Magasépítő Vállalat után a Fővárosi 1. sz. Építőipari Vállalatnál, majd a Dömös Építőipari Szövetkezeti Vállalatnál is dolgozott, ott már művezetőként. Sok budapesti középület és lakóépület felújításán dolgoztak. Amikor ő tanulta a szakmát és segédlevelet kapott, akkor egy kőművesnek az állványozástól a falazáson és a burkoláson túl még a finom munkákat, a gipszdíszítéseket is el kellett tudnia készítenie. Szerette a szakmáját, mindig fütyörészett munka közben. Imádta a focit, a Fradi volt az első. Jó ember volt.”

További cikkek időkapszulákról az NLCafén:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top