A Harry Potter-történetekben rengeteg a szójáték vagy a fantázia szülte elnevezés. Az írónő így igencsak megtréfálta az angolul kiválóan beszélő fordítókat, akik jócskán megizzadtak a szövegekkel. A szereplők, a helyszínek, a bűvös kellékek elnevezései sok esetben beszélő nevek vagy J. K. Rowling agyszüleményei, gondolj például a kviddicsmeccsekre.
A főszereplő gyerekek neve a legtöbb fordításban az eredetiként maradt meg, ellentétben például a magyarban Piton tanár úr nevével, amely Severus Snape-ként szerepel az eredeti műben. Az olaszok Severus Pitont, a franciáknál Severus Rogue-t – jelentése gőgös, felfuvalkodott – használtak. És a magyar könyvekben alkalmazott Roxfort is igencsak bravúros fordításnak számít.
A varázslóiskola különböző házainak névadói vagy éppenséggel a varázseszközök fordításakor is igencsak használniuk kellett a fantáziájukat a fordítóknak. J. K. Rowling kifejezéseinek többségét ugyanis lehetetlenség volt egy az egyben más nyelvekre átemelni.
Különösen büszkék lehetünk a Harry Potter magyar fordításait készítő Tóth Tamás Boldizsárra, aki az eredetihez hasonlóan fantáziadús és izgalmas nevekkel illette a könyv szereplőit, a történet helyszíneit. Mindez például a spanyol fordításban jóval szerényebbre sikeredett.
