Amikor múlt héten – teljesen véletlenül – rábukkantam a Piszkos Fred közbelép című animációs film előzetesére a Vimeo videomegosztó oldalon, a nézettségszámláló még nem érte el a háromszázat. Azóta nem telt el egy hét, és ez a számláló ma már negyvenezer környékén jár. Érthető is, mivel a képkockák olyan elképesztő részletgazdagsággal keltik életre Rejtő Jenő műveinek világát, hogy az ember szinte érzi az orrában a sós tengeri levegő – na meg a Privát Elek-féle fokhagymás birka – illatát. Ezért ragadtam telefont, hogy Barbalics Péter producerrel és Varsányi Ferenc rendezővel leülhessek és nekik szegezzem a legfontosabb kérdéseket.
Mint kiderült, az előzetes félig-meddig a véletlennek köszönhetően került fel a netre: a készítők lehetséges külföldi partnereknek tervezték megmutatni, de előbb-utóbb többen is jelezték, hogy itt vagy ott találkoztak már vele, ezért döntöttek úgy, hogy feltöltik a videomegosztóra, hogy a kezükben maradjon az irányítás.
De honnan indult ez az egész?
“Ez az egész, számomra legalábbis, nagyon régen kezdődött, mert nekem Rejtő gyerekkori mániám – mesélte Varsányi Ferenc. – A suliban azon versenyeztünk, hogy ki tud fejből több idézetet, de akár pontos oldalszám és bekezdés szerint. Egymás között Rejtő karaktereinek a nevén neveztük egymást, az akkori iskolatársaim közül van olyan, aki ezért a mai napig Csülöknek hív.”
Varsányi Ferenc 1950-ben született, több mint három évtizede dolgozik a filmiparban, rendezőként, forgatókönyvíróként, animációs vezetőként. Karrierjéből hosszabb időt töltött külföldön, többek között Hollywoodban, ahol a Fecsegő tipegők (Rugrats) című animációs sorozat első évadáért Emmy-díjjal tüntették ki. Rendezőként is igen aktív, többek között az ő nevéhez fűződik az 1982-es, Bereményi Géza, Kertész Mihály, Nepp József és Sipos Áron ötletéből szintén általa írt Suli-buli című komédia is.
Barbalics Péter 1957-ben született és olyan ismert alkotások producereként dolgozott, mint a Sose halunk meg, a Patika című sorozat, a Gothár Péter Haggyállógva Vászka című vígjátéka, a Szamba, a Sorstalanság, a Pasik! című tévésorozat, vagy épp Barnóczky Ákos Szőke kóla című komédiája.
Barbalics és Varsányi teljesen más ügyből kifolyólag találkoztak néhány évvel ezelőtt, amikor a rendező egy Budapesten tartózkodó, kínai stúdiók munkatársaiból álló delegáció itteni tartózkodását szervezte. Barbalics Péter éppen velük szeretett volna tárgyalni, ekkor ismerkedtek meg.
“Együtt repültünk Los Angelesbe, közben beszélgettünk, akkor pedig már lehetett tudni, hogy Rejtő Jenő művei 2014 januárjában közkinccsé válnak, vagyis megszűnik a szerzői jogi védelmük – mondta Barbalics Péter. – Ekkor merült fel, hogy meg kellene próbálni csinálni valamit belőlük.”
Ezután kezdődött a forgatókönyv fejlesztése, ami egy-másfél évet ölelt fel. A rendező és a producer 2015 elején Dél-Koreába utazott, hogy ottani animációs stúdiókkal tárgyaljanak a projektről. Az elképzelések szerint ugyanis a Piszkos Fred közbelép egyszerre magyar és angol nyelven is elkészül majd, így a hazai közönség mellett a világ mozirajongói is megismerkedhetnek a rejtői alakokkal és kalandjaikkal.
“Akkor még csak a szinopszis volt a zsebünkben, illetve néhány karakterrajz – mondta Barbalics. – Tetszett nekik az ötlet, a karakterek és a történet is “átmentek”, de azt kérték, hogy legyen legalább egy percnyi animáció, hogy lehessen látni a karakterek mozgását, hangulatát. Ezért volt szükség erre az egyperces előzetesre, így most már megvan a teljes arzenálunk a koprodukciós tárgyalásokhoz: szinopszis, forgatókönyv, karakterrajzok, háttértervek és persze maga az előzetes.”
“Egyfajta tesztutazás is volt ez, kíváncsiak voltunk, hogy mit szól Piszkos Fredhez egy potenciális ázsiai néző – tette hozzá Varsányi Ferenc. – Ugyanis az volt a kiindulási pontunk, hogy nemcsak magyaroknak, nemcsak Rejtő rajongóinak készül ez az egész estés animációs film, hanem mindenkinek. Külföldön viszont nem sokan ismerik, ráadásul, amíg egy angol nyelvű forgatókönyv nincs kéznél, addig nem veszik komolyan a projektet.”
“Rejtőben az a nagyszerű, hogy nem egy marginális, Magyarországon játszódó, csak itt érthető történetről beszélünk – mondta Barbalics Péter. – Hanem egy olyan kalandról, ami bárhol a világon érthető: San Franciscóból indul, egzotikus szigeteken játszódik, ezt könnyebben megértik külföldön is, így pedig az értékesítéssel sem lesz probléma”.
Varsányi Ferenc rámutatott, hogy a Piszkos Fred közbelép egy vérbeli akcióvígjáték, a műfajt Rejtő már a harmincas években megteremtette, azonban a köztudatba leginkább egy fél évszázaddal később, a nyolcvanas évek környékén került be.
“Archetípusos figurákkal dolgozunk, olyan szereplőkkel, helyzetekkel, mint a népmesékben – vagy például a Csillagok háborújában – tette hozzá Barbalics, Varsányi pedig egyből folytatta a megkezdett mondatot: – Annyival árnyaltabb a helyzet, hogy a mi szereplőink olyanok, mintha teljesen gonoszak, hülyék vagy léhák lennének, de aztán kiderül, hogy mégsem annyira egydimenziósak. Igyekszünk olyan csavarokkal vezetni a történetet, mint maga Rejtő.”
A műfordító azért beleizzadt
A világhódító terv sikeréhez kulcsfontosságú, hogy Rejtő Jenő szófordulatai és szövegkezelése megjelenjenek az angol nyelvű változatban is. Ehhez hivatásos műfordítóra volt szükség, akinek szép feladat volt megoldani mindezt.
“Nagyon izgalmas volt figyelni a fordítás alakulását, mert ha a magyar szövegben szerepel valamilyen szójáték, akkor annak meg kell keresni az angol megfelelőjét, hogy átadjuk az üzenetet – mondta Varsányi Ferenc. – De például az is fontos, hogy ha a szövegben említenek egy könyvet, amit a magyarok ismernek, akkor meg kell találnunk azt a művet, ami az angol ajkú közönség számára ugyanazt jelképezi vagy valami hasonlót.”
“Nem sima, hanem műfordításról beszélünk, ezen pedig nagyon sok múlik – tette hozzá Barbalics Péter. – Például, amikor Kertész Imre 1975-ben megírta a Sorstalanságot, Németországban eleinte a kutyát sem érdekelte. Aztán rájöttek, hogy a német fordítás nem volt jó. Miután elkészült egy friss fordítás, utána néhány évvel érkezett is az irodalmi Nobel-díj.”
Mivel a világpiac a cél, ezért a kész forgatókönyvet a megfelelő fordítás után elküldték egy amerikai szakembernek, egy úgynevezett script doctornak, aki megnézte, hogy amerikai szemmel mennyire “működőképes” a történet, a kinti közönség szempontjából eladható-e ez a változat.
A produkció jelenleg annál a fázisnál tart, amikor a storyboardot, vagyis azt a képes forgatókönyvet vagy technikai forgatókönyvet állítják össze, amellyel a történetvezetést lehet bemutatni még az animációs szakasz előtt. Emellett elkészül az úgynevezett animatic is, ami megmutatja, hogy az egyes animációk hány filmkockából állnak. Ez az animációs filmmel foglalkozó szakemberek Bibliája, ha ez készen van, ettől már nem térnek el, erre épül ugyanis a film költségvetése, illetve maga a munkafolyamat is, amelyből kiderül, hogy milyen tárgyakat kell megrajzolni – vagy 3D-ben megépíteni – milyen zörejek kellenek, és természetesen, hogy a dialógusok milyen hosszúak lehetnek.
3D-ben épült fel Piszkos Fred univerzuma
“A teljes filmet számítógépes animáció segítségével hozzuk létre, de egy kicsit szeretnénk elvinni a képregények látványvilága felé – mondta Varsányi Ferenc. – Ez annyit jelent, hogy sokkal több kontúrt alkalmazunk, mint egy hagyományos 3D-s projektnél. Vagyis, például egy olyan alkotással összehasonlítva, mint a Shrek, vagy a Némó nyomában, a Piszkos Fred közbelép világa sokkal részletgazdagabbnak hat.”
Az alkotás egyik különlegessége, hogy a háttereket nem a rajzfilmeknél és animációs filmeknél megszokott statikus rajzokkal oldják meg a film készítői, hanem 3D-s szoftver segítségével digitális struktúraként építik fel a díszleteket és ezekbe helyezik el az izgő-mozgó, jövő-menő karaktereket. Ennek hatalmas előnye, hogy többször felhasználhatók, nem kell minden egyes képkockához megrajzolni a hátteret.
A rendkívül látványos rajzok Garisa Zsolt és Cserkuti Dávid nevéhez fűződnek. A figurákat Zsolt, a háttereket, helyszínrajzokat Dávid állította elő. Hozzájuk csatlakozott Gulya Róbert zeneszerző, aki a hangulatért lesz majd felelős.
“Két rendkívül tehetséges szakemberről van szó, számunkra az volt a kihívás, hogy a munkamegosztás hogy nézzen ki – mondja Varsányi. – Végül ez megoldódott és azt vettük észre, hogy a fiúk hihetetlenül jól tudnak együtt dolgozni, segítik, inspirálják egymást.”
“Valószínűleg lesznek majd külföldi partnereink a gyártás során – eddig a hazai PuppetWorks csapatával dolgoztak együtt – de a lényeg, hogy az irányítás végig a mi kezünkben lesz, a mi art directoraink vezérlik majd a folyamatot” – tette hozzá Barbalics Péter.
Másfél évet még biztosan várnunk kell rá
A koprodukciós tárgyalások legkésőbb jövő tavaszig befejeződnek, ha addigra sikerül felépíteni a finanszírozási hátteret, indulhat a gyártás. Ez a jelenlegi várakozások szerint nagyjából másfél évig tart majd, így a bemutatóra 2018-ban kerülhet sor. Finanszírozásra pedig szükség lesz, az animáció ugyanis rendkívül drága műfaj: egy nagyszabású hollywoodi animációs projekt 100-120 millió dollár alatt nem áll meg.
“Ezt, ha lebontjuk, az jön ki, hogy egy perc körülbelül 300 millió forintba kerül – mondta Barbalics Péter. – Ez persze rengeteg pénz, nekünk nem lesz ilyen költségvetésünk, de meg kell oldanunk, hogy mindenki jókedvűen, örömmel dolgozzon a projekten úgy, hogy megmaradjon a kreativitás is, és a költségvetésbe is beleférjünk. A tárgyalások során nemegyszer fordult elő, hogy a nagyobb külföldi stúdiók képviselői egyszerűen nem hitték el, hogy amit ajánlunk, azt meg tudjuk valósítani 5-6 millióból is. Egészen addig, amíg meg nem mutattuk nekik az előzetest, hogy márpedig képesek vagyunk rá.”
Egy film nem film!
A kor, amiben élünk megköveteli, hogy a filmesek túlnőjenek saját szakmájukon, és ne tévesszék szem elő a filmezés üzleti részét sem.
“Régi mondás, hogy a mozival együtt a mozijegyet is feltalálták, vagyis, nem elég, hogy megcsináljuk a filmet, azt el is kell adnunk – mondta Barbalics Péter. – Manapság pedig már szinte öngyilkosság kijönni egy egész estés animációval, minimum egy sorozat is kell mellé, hogy a gyártási költségek megtérülhessenek. Többek között a 3D-megoldást is azért választottuk, mert az ott felépített helyszíneket így nem kell mindig újrarajzolni.”
A műfaj egyik legnagyobb célközönsége miatt arra is gondolni kell, hogy milyen korhatár-besorolást kap majd a kész mű.
“Nagyon komoly közönséget veszíthet egy film, ha túl magas besorolást kap – tette hozzá Barbalics. – Tehát nagyon pontosan kell megállapítani, hogy ki a film célközönsége: a tíz évnél idősebbek, vagy esetleg bemehetnek-e rá akár a nyolcévesek is. Mindezt úgy, hogy természetesen a felnőttek számára is érdekes legyen. Szerencsére Rejtő történetei nem kifejezetten véresek, így ezt meg tudtuk oldani.”
“Fontos, hogy ez azért nem kifejezetten gyerekfilm lesz, ennek ellenére úgy oldanánk meg ezt a vér-kérdést, hogy megmaradjon a képregényes stílus – mondta Varsányi. – Ha valakit fejbe vágnak, akkor nő egy púp a fején, ha valakit átdobnak egy falon, akkor ott marad a sziluettje. Ha lőnek, azt megpróbáljuk úgy megoldani, hogy képen kívül történjen, vagy legfeljebb mondjuk egy idegesítő rádiót lőnek szét, azt nem lehet vásznon látni, hogy valaki meghal. Viszont, ha már ott tartunk, hogy tévésorozatban is kell gondolkodni, ott már be kell hozni valami olyat, ami a fiatalabb korosztály számára is érdekessé teszi a dolgot – például egy cuki patkányt vagy ilyesmit.”
Miért éppen ez a Piszkos Fred?
Ha szóba kerül Rejtő neve, szinte mindenkinek a Piszkos Fred, a kapitány ugrik be elsőre. Azonban, korábban már elkezdődött egy másik animációs projekt előkészítése az utóbbi Rejtő-műhöz, amelyben egy idő után túl sokan lettek.
“Ezért döntöttünk úgy, hogy a Piszkos Fred közbeléppel kezdünk – mondta Varsányi Ferenc. – De fontos, hogy nem Piszkos Fredben, hanem Rejtőben gondolkodunk. Minden azon múlik, hogyan teljesít majd ez a film. De a forgatókönyvet már eleve úgy írtuk, hogy létre akartuk hozni Piszkos Fred és Fülig Jimmy saját univerzumát. Ebben helyezünk el olyan karaktereket, akik illenek bele. De a jövőben előfordulhat, hogy írunk olyan történetet is, ami már eltér a regényektől, de használja a rejtői elemeket. Mi ezt tisztelgésként fogjuk fel Rejtő munkássága előtt. Természetesen most is telepakoltuk a forgatókönyvet olyan mondatokkal, amik egy az egyben benne vannak a könyvben, de már most is úgy dolgozunk, hogy létrehoztunk leágazásokat, amelyek gazdagítják ezt a világot. Én rendezőként mindig így dolgozom: ami hozzátesz valamit, az jöhet, akkor is, ha kívülről érkezik, míg, ha valami elvinné rossz irányba a történetet, az nem biztos, hogy kell bele.”
A Piszkos Fred közbelép alakulását a film weboldalán és Facebook-oldalán követhetik az érdeklődők, az alkotóktól azonban ígéretet kaptunk rá, hogy a későbbiekben is tájékoztatnak majd a projekt állásáról, így az NLCafé olvasói az első között értesülhetnek a fejleményekről.