Szabadidő

“Az a célunk, hogy az alkotások ne a fióknak készüljenek” – interjú Karas Monikával, az NMHH elnökével

Eddig közel 300 díjat söpörtek be olyan alkotások, amelyek elnyerték az NMHH Mecenatúra programjának támogatását, köztük van az idén Oscar-díjat nyert Mindenki is. Karas Monikával, az NMHH elnökével beszélgettünk a pályázatokról, a rádiójátékok sikeréről és a Z generációnak készített tartalmakról.

Mindenki mást emel ki a Mindenkiből. Van, akinek az üzenete a legfontosabb, mások a nosztalgiafaktor miatt szeretik, megint mások a csodálatos kórus miatt. Az ön számára mi a Mindenki legfontosabb üzenete, mit szeret benne a legjobban?

Nem is az üzenettel kezdeném, hanem azzal, hogy mi fogott meg először a Mindenkiben. A rengeteg, tiszta, őszinte gyermekarc. Kérdeztem is a rendező Deák Kristófot, hogy hol sikerült egy kórusban ennyi csodálatos gyermeket találni, hiszen szemmel láthatóan ők egy csapatot alkotnak. Azt gondolom, hogy éppen ez az, ezt teszi a zene, a zenetanulás.Közösséget teremt.

Ön is énekelt kórusban, ha jól tudom.

Így van.

Mit gondol, előfordulhat ilyen szituáció? Találkozott olyannal, hogy a kórusvezető nem engedett énekelni egy-egy gyereket?

Én az Arany János 12 évfolyamos Általános iskolába és Gimnáziumba jártam annak idején. Volt egy nagyszerű énektanárunk, aki a kórust is vezette, Mészáros Lajos tanár úr. Csodálatos ember volt, nagy szeretettel emlékezem rá vissza, de “Erika néni-féle” felszólítást soha nem mondott nekünk.

Ugyanakkor a Mindenki felvet egy olyan pedagógiai kérdést, hogy mégis mit tehetne egy kórusvezető ilyen helyzetben? Nem nyernek, de a hamiskás énekesek is kórustagok lehetnek, elküldi őket, ezzel csalódást okozva egy gyereknek, vagy csalásra biztatja őket…

Azt gondolom, hogy egy kórusban mindig, minden tudású gyermek elfér. A kórus attól szép és attól sikeres, hogy csapatként működnek együtt. És egy kórusban, még ha egy-egy gyerek kicsit gyengébben is énekel, azt nem hallani ki. A Mindenkiben látható és hallható kórus pedig elég nagy létszámú volt.

Nézte élőben az Oscar-gálát?

Élőben nem követtem, de a kinti stábtagok üzenete ébresztett valamikor fél 5 körül, hogy megvan az Oscar. Akkor persze rögtön bekapcsoltam a televíziót.

A Mindenki az NMHH Mecenatúra programjára pályázott, és nyert is 8 millió forintot, aminek köszönhetően az alkotás elkészült. Évente mennyi pályázat érkezik be a Mecenatúrára?

Azt mondhatjuk, hogy tíz-tizenkétszeres a túljelentkezés. Tavaly 1,8 milliárd forintot osztottunk ki, kifejezetten alkotások támogatására, ebből pedig csak 2016-ban közel 200 alkotás készült el. A Magyar Média Mecenatúra Programnak van egyébként olyan része is, amely rezsi- és műszaki támogatást nyújt a médiaszolgáltatóknak.

Ezeknek az alkotásoknak a különböző nemzetközi versenyeken elért sikerei hatással vannak a Mecenatúra jövőjére? Gondolok arra, hogy többen jelentkeznek, több pénzzel gazdálkodhatnak?

A jelentkezőket szerencsére nem kell toborozni. Azt, hogy egy évben mekkora összeget fordíthat a Mecenatúra Programra, az év elején, a pénzügyi tervezéskor eldönti a Médiatanács.

Van olyan téma, olyan projekt, amire fókuszálnak egy-egy évben?

Általában vannak aktuális témakiírások, például 2015-ben a történelmi dokumentumfilm-pályázatoknál figyelemmel voltunk az 1956-os forradalom 2016-os évfordulójára, valamint 2014 és 2018 között az I. világháborús témákra.

A Mecenatúra program kiterjed rádiójátékra, animációs sorozatra, dokumentumfilmre, televíziófilmre, ismeretterjesztő filmes pályázatra… Mennyire nyitottak arra, hogy a nagyon fiatalok által használt platformokra készült alkotásokkal is lehessen pályázni? Gondolok itt egy olyan értéket képviselő szórakoztató vagy edukációs videósorozatra, amit mondjuk az Instagramra, a Snapchatre vagy a YouTube-ra készítenének az alkotók.

Természetesen nyitottak vagyunk, a szakmai bírálóbiztosság visszajelzése alapján mindig finomítunk a pályázati kiírások metódusán. 2014 óta például már létezik online tartalmak támogatását megcélzó pályázatunk, a Neumann János pályázat, amelyre nemcsak bejegyzett filmkészítők pályázhatnak, hanem közösségek, iskolák, alapítványok. Az egyetlen kitétel, hogy legyen olyan széles körben látogatott online platform, ahol ezek az alkotások nyilvánosságra kerülhetnek, hiszen a Média Mecenatúra Program egyik lényege, hogy ezek az alkotások ne a fióknak készüljenek. A filmes tartalmaknak mindig kell egy bemutatási nyilatkozatot hozniuk, csakúgy, mint az online tartalmaknak.

Ez azt jelenti, hogy mondjuk egy kazincbarcikai gimnázium tanulói által elképzelt és előállított, egy pedagógus által felügyelet, YouTube-ra készített videósorozattal is lehet pályázni a Mecenatúra online tartalmakat támogató programjára?

Pályázhatnak, de pont a YouTube mint platform a pályázati kiírásába még nem fér bele. Megfelelő látogatottságú, regisztrált médiaszolgáltatásnak minősülő honlapra van szükség hozzá. Épp a héten döntöttünk a Neumann-pályázat legfrissebb nyerteseiről, és ott például az film.indavideo.hu oldalra szánt alkotás tervét is támogattuk.

Viszont a Z generációt a különböző közösségi oldalakon lehet elérni. Min múlik az, hogy akár ezek a platformok is bekerüljenek a médiaszolgáltatásnak minősülő honlapok közé?

A médiatörvény határozza meg, hogy mitől minősül annak, ez a jogalkotón múlik.

Beszélgettünk kicsit a rádiójátékokról, amelyekre szintén lehet pályázni. Ott volt az Időfutár sikere, de van még közönségük a rádiójátékoknak?

Van bizony. Azt hinnénk, hogy a rádió egy lecsengőben lévő, poros műfaj és platform, de nem, lehet ezt friss, mai szemlélettel újjáalkotni. Sikeresek ezek a rádiójátékok, különösen sok gyerek hallgatja.Népszerű volt például a Kossuth Rádión a Lúzer Rádió, Budapest! című sorozat is tavaly ősszel.

Ehhez az is kellett, gondolom, hogy elinduljon egy tartalmi megújulás.

Így van, de jellemzően a gyerektartalmú rádiójátékokból van nagyon sok. Nézzük meg, mit mond erről a pszichológiai szakirodalom: ha a gyerekre öntött filmes tartalmakat összehasonlítjuk a csak hallgatott mesékkel és azoknak a hatásával a fantáziára, akkor láthatjuk, hogy a rádión hallgatott mese egy teremtő erő a gyerekképzeletében.

Az NMHH Mecenatúra Programjának 2011-es indulása óta, 8,8 milliárd forintot költöttek 902 alkotás elkészítésére. Ezek 862 fesztiválon vettek részt, és eddig 285 díjat nyertek idehaza és külföldön.

Mi történik egy sikeres pályázat után? Megnyerem, elkészül a filmem, videósorozatom. Mennyiben tud segíteni az NMHH a népszerűsítésben?

A Mecenatúra az alkotás elkészítéséhez biztosít pénzügyi forrást. Sem az ügynökségi tevékenység, sem a fesztiváloztatás, sem az utaztatás nem tartozik ebbe a körbe, ez nem is feladatunk. A mecenatúratevékenységünket elsősorban a médiatörvénytől kapott felhatalmazásunk alapján végezzük, és ez az utógondozást nem tartalmazza, hanem a létrejöttének támogatását. Azt azonban el kell mondani, hogy a Mindenki stábjának kiutaztatásához segítséget nyújtottunk, mert azt gondoltuk, most egy egész országnak fontos, hogy a stáb ott lehessen az Oscar-gálán.A filmek népszerűsítésére vezetünk egy blogot is, ahol a nyertes alkotókkal interjúkat készítünk, és hetente közzétesszük a televíziókban épp látható filmek listáját.

Milyen célkitűzéseik vannak a jövőre nézve?

Egyelőre nem tervezzük a kategóriák bővítését. Mivel szakmai bírálóbizottságok bírálják el a pályázatokat, az ő visszajelzésükre támaszkodunk. Legutóbb például éppen a Huszárik Zoltán pályázat megpályázható keretösszegét, amiben a Mindenki is nyert 2014-ben, tavaly óta a duplájára emeltük, egy éven belül már két fordulóban összesen 150 millió forintra pályázhatnak az alkotók.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top