Nem vádaskodni akarok, pláne nem történelemhamisítással vádolni Herendi Gábor rendezőt és csapatát, hiszen nekik eszük ágában sem volt történelemhű mozit forgatni. Ők a Kincsemmel egy klasszikus, kosztümös kalandfilmet akartak tető alá hozni, melyhez a legendás magyar ló és tulajdonosa, Blaskovich gróf csak az alapot szolgáltatta. Mondjuk ki nyugodtan: Kincsem valódi története egyáltalán nem volt túl kalandos, és a gazdája sem volt épp érdekfeszítő személyiség, így, ha Herendiék ragaszkodtak volna a történelmi tényekhez, és nem engedik szabadon szárnyalni a fantáziájukat, akkor egy meglehetősen unalmas film várna most ránk a mozikban. Persze ettől még nem árt tudnunk a filmet nézve, hogy a vásznon pörgő képkockák milyen viszonyban állnak a valósággal. Ehhez a film néhány főbb történeti elemét – a végét azért nem lövöm le – le kellett lepleznem, szóval, akit ez zavar, csak a film megnézése után olvasson tovább.
Blaskovich Ernő gróf
A filmben:
Nagy Ervin alakításában egy igazi, klasszikus macsó, aki nagy kanállal falja az életet, az italt és a nőket, az éjszakai élet császára, aki teli van tartozásokkal, és fűnek-fának pénzzel lóg. Az a fajta férfi, aki örömmel összeméri az erejét más férfiakkal, és akkor se mond le egy nőről, ha annak férje van. Felelőtlen életmódja és atyai öröksége egy részének zárolása miatt elég közel kerül az elszegényedéshez, ám jön Kincsem, és kihúzza őt a csávából. A lova sikereit afféle magyar szabadságharci szimbólumként használva mutatja ki megvetését a császárral és az osztrákokkal szemben.
Nagy Ervin a film egyik jelenetében
A valóságban:
Az igazi Blaskovich grófot a feljegyzések egy madárcsontú, vékony és alacsony figurának írják le, aki azért elég távol állt attól, hogy jóképű macsónak nevezzük, attól meg pláne, hogy hasonlítson a szuperamorózó Nagy Ervinre. Egyáltalán nem volt balhés figura, sőt az élete nagy részét a családi gazdaságnak és a lovainak szentelte. A pénzszórás nem az ő világa volt, kimondottan zsugorinak írták le, aki csak a legszükségesebb kiadásokra nem sajnálta a pénzt. Anyagilag igazán nagy bajba sosem került, bár Kincsem előtt annyira nem futott jól a szekere, és a csodaló előtti két évben a lovai rosszul szerepeltek a versenyeken, amin sok pénzt veszített. Egyáltalán nem volt nagy szabadságharcos, és Kincsem sikereit nem használta politikai célokra.
Kincsem és Blaskovich gróf
Kincsem megszerzése
A filmben:
Az adósságai miatt lovait vesztett Blaskovich gróf némi kölcsönből próbál egy új versenylóra szert tenni. Elmegy a lóvásárba, és licitálni kezd Kincsemre, de Klara von Oettingen (Petrik Andrea – a színházi teljesítményére itt csodálkoztunk rá) túllicitálja őt. A ló azonban megvadul az új tulajdonosa alatt, és az épp arra járó Blaskovich menti meg a nőt egy csúnyább balesettől. Klara apja végezni akar Kincsemmel, de Blaskovich azt mondja, inkább adja neki a lovat, és így kerül a tulajdonába.
Jelenet a Kincsem filmből
A valóságban:
A Blaskovich családban nagy hagyománya volt a lótenyésztésnek, így Kincsem anyja, Water Nymph tulajdonosa is Blaskovich Ernő volt, és egy Cambuscan nevű angol telivérrel párosította a lovát. 1875-ben a grófnak hét csikója is volt, de mivel a korábbi két évben a futtatásokon sok pénzt veszített, úgy döntött, hogy a többségüket eladja. Volt is jelentkező Orczy báró és Lónyai gróf személyében, akik Blaskovich szerencséjére egy kétes tudású szakértőt hoztak magukkal. Mivel a hét csikó közül az egyik látványosan gyengébb volt a többinél, azt a gróf nem árulta, de a maradék hat csikó között ott volt Kincsem is. Orczy és Lónyai végül öt lovat vásároltak meg a hatból, és pont a későbbi legendás bajnok nem kellett nekik, így Kincsem Blaskovich tulajdonában maradt.
Otto és Klara von Oettingen
A filmben:
Otto von Oettingen (Gáspár Tibor) egy osztrák főnemes, Blaskovich Bertalan régi jó barátja, és a császár hű segítője. Amikor Blaskovichot a magyar szabadságharc idején az osztrákok árulónak titulálják, egykori barátja látogat el a birtokára, hogy letartóztassa. Mivel a vádlott ellenáll, von Oettingen helyben kivégzi, a kisfia, Ernő szeme láttára. A kastélyt a császár ajándékba adja a csatlósának szolgálataiért, aki lányával, a csodaszép Klaraval (Petrik Andrea) költözik be oda. Sok-sok évvel később pont ők vásárolják meg Kincsemet Ernő orra elől, de mivel a lányt ledobja a ló, a kanca végül Blaskovich tulajdonába kerül, aki végigveri vele Európa versenylovait, Otto von Oettingen lovait is beleszámítva. A nagy versengésbe csupán az zavar be, hogy apja tiltása ellenére Klara kifejezetten vonzódik Ernő iránt, és a vonzalom cseppet sem viszonzatlan…
Gáspár Tibor Otto von Oettingen szerepében
A valóságban:
1815 és 1882 között valóban élt egy bizonyos Otto Oettingen nevű német nemes Münchenben, de a névazonosság ellenére neki semmi köze a filmbéli Otto von Oettingenhez, aki teljes mértékben az alkotók fantáziájának szüleménye, ahogy a lánya, Klara is.
Hesp Róbert
A filmben:
Egy magyarul tökéletesen beszélő angol tréner (Gyabronka József alakításában), Blaskovich gróf jó barátja, aki annyira tehetséges szakember, hogy meglátta a lehetőséget a meglehetősen vad és engedetlen Kincsemben, és akkor se mond le róla, amikor úgy fest, egy sérülés miatt soha nem lesz belőle nagy bajnok. Mindeközben Blaskovich Ernő lelkének ápolója, akihez a gróf bátran fordulhat, amikor bajba kerül.
Gyabronka József és Nagy Ervin a Kincsem című filmben (Fotó: Szabó Adrienn)
A valóságban:
Arról nem tudunk, hogy a valódi Hesp Róbert mennyire volt baráti viszonyban Blaskovich-csal, de az biztos, hogy talán az ő történetszála hasonlít a legjobban a valóságra. Hespnek Gödön volt egy lóképző telepe, és őt bízta meg a gróf Kincsem versenylóvá nevelésével. A Yorkshire-i grófságban született férfi még fiatalon érkezett Magyarországra, és a híres fóti, majd csákói falkavadászatokon dolgozott huntsmanként. 1868-ban kezdett el galopplovakat tanítani, és 1875-ben nyitotta meg saját idomítótelepét Gödön. Igazán jól beszélt magyarul. Kincsem messze a leghíresebb tanítványa volt, és amikor 1887-ben a ló kólikaroham következtében elhunyt, Hesp 39 nappal később követte őt.
A fekete-fehér macska
A filmben:
Az istálló környékén sündörgő fekete-fehér nősténymacska olyan nagy barátságba keveredik Kincsemmel, hogy a ló megszelídítésének egyik leghatásosabb eszköze lesz, és Kincsem még a hátára is felengedi őt. A kanca annyira ragaszkodik a macska társaságához, hogy ha nincs a közelben, nélküle versenyezni sem hajlandó, így a lovat minden versenyére elkíséri.
A valóságban:
Bármennyire képtelennek tűnik ez a történet, Herendiék nagyon is a valóságból merítették. Kincsem barátját Csalogánynak hívták, és a ló valóba megmakacsolta magát, ha a macska nem volt a közelében. Legendaszámba megy az a verseny, amikor az istálló teljes személyzete az elkóborolt Csalogányt keresgélte a boulogne-i kikötőben, hogy Kincsem a rajtvonalra álljon.
A legszorosabb verseny
A filmben:
Otto von Oettingen a teljes vagyonát felélve vásárol egy fantasztikus lovat, aminek esélye lehet arra, hogy legyőzi egy lóversenyen Kincsemet. A futamra a császár jelenlétében kerül sor, ahol presztízskérdést csinálnak abból, hogy egy magyar gróf lova ne győzhessen, és meglepetésre Kincsem holtversenyt fut von Oettingen lovával. Von Oettingen ragaszkodik a folytatáshoz, amire drámai körülmények között kerül sor, ám ekkor Kincsem már simán legyőzi az ellenfelét.
A valóságban:
Pár éves karrierje során Kincsem 54 versenyen indult, és egyszer sem veszített. Ezek közül a legszorosabb futama Baden-Badenben volt, ahol Hugo Henckel gróf lova, Prince Giles The First fej-fej melletti döntetlent futott vele. Blaskovich nem fogadta el a holtversenyt, és az akkori szabályok megengedték az újrafuttatást. A két ló rögtön nekiiramodott még egyszer a távnak, és Kincsem ekkor már hat hosszal, simán verte az ellenfelét. Kancaként verte a méneket, ami egészen kivételesnek számított a lóversenyeken.
