Paula Hawkins új könyve, A víz mélyén legalább annyira lebilincselő, mint A lány a vonaton. Ráadásul a rajongóknak egy napot sem kell várniuk: a magyar kiadás az angollal egy időben, május 2-án kerül a könyvesboltok polcaira. A várost átszelő folyóból holtan húznak ki egy fiatal nőt. Néhány hónappal korábban egy sérülékeny tinédzserlány végezte ugyanott, ugyanígy. Előttük évszázadokon át asszonyok és lányok hosszú sora lelte halálát a sötét vízben, így a két friss tragédia régen eltemetett titkokat bolygat meg – és hoz felszínre. Az utolsó áldozat árván maradt, tizenöt éves lányának szembe kell néznie azzal, hogy félelmetes nagynénje lett a gondviselője, aki most kényszeredetten tér vissza oda, ahonnan annak idején elmenekült, és ahová szíve szerint soha nem tette volna be újra a lábát. A folyóparti ház eresztékei éjjelente hangosabban nyikorognak, a fal tövében susogó víz kísérteties neszekkel tölti meg az egyébként zavartalan csendet.
Paula Hawkins szerint a vízzel mindenkinek van kapcsolata. Ő maga kellemes emlékeket őriz a tengerparti strandolásokról Zimbabwében, ahol felnőtt. De néha a víz kegyetlenné válik. “Ijesztően hat rád. És azt gondolom, sokaknál a félelem valóságos fóbiává alakul át. Ezzel találkoztam ennek a könyvnek az írása során” – mondja az írónő.
Hawkins brit szerkesztője, Sarah Adams szerint “Paula ismét a pszichológia vérfagyasztó mélységeit fedezi fel, emlékeztetve bennünket, hogy a dolgok gyakran nem azok, amiknek látszanak, és újra arra ösztönzi az olvasóit, hogy álljanak detektívnek. A víz mélyén folyamatosan csepegteti a gyanút, és megidézi a múlt kísértő hangjait”. Amerikai szerkesztője, Sarah McGrath azt mondta, hogy Hawkins “rengeteg bonyodalmon vezeti át az olvasót, de akárcsak korábbi thrillerjében, a gyilkosság csak egy a számos elem közül, amelyek rabul ejtik az olvasó figyelmét. Ahogy A lány a vonaton a voyeurizmus és az énkép témáját dolgozza fel, úgy A víz mélyén az emlékezés hamisságával foglalkozik és azokkal a veszélyekkel, amiket a jelenbe és a jövőbe nyúló hosszú karjával a múlt okozni képes.”
