Már ma is kaphatóak olyan technikai és sportruházatok, amelyeket úgynevezett “lélegző” anyagból készítenek. Ezek lényege, hogy kiengedik a verejtéket és beengedik a levegőt, miközben a hőszigetelésről is gondoskodnak.
A Smithsonian Intézet portálján számolt be a bostoni Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatóinak legújabb fejlesztéséről, amely egy újfajta megközelítéssel oldja meg a sportruhák szellőzését: ehhez különleges baktériumsejteket használnak, amelyek izzadság hatására képesek megnyitni a ruhába épített szellőzőnyílásokat.
A kutatók ehhez a Bacillus subtilis natto nevű baktériumot használták, amely a japán nattō nevű, erjesztett szójából készült, erős szagú élelmiszer egyik fő hatóanyaga. A baktériumokat két vékony rétegben viszik fel egy latexszövet két oldalára. Mindkét réteg 1-5 mikron vastagságú, ez körülbelül egy vörösvérsejt átmérőjének felel meg. A speciálisan kezelt szövetből négyszögletes füleket alakítanak ki, amelyeket a ruha hátuljába varrnak be. Amikor a ruhát viselő ember izzadni kezd, a ruha külső felületén nem történik semmi, azonban a bőr felőli oldalon lévő baktériumok elkezdik felszívni a nedvességet, ettől megduzzadnak, és afféle szellőzőablakként “kinyitják” a füleket.
A kutatók választása azért esett a nattobaktériumokra, mert azok nem ártalmasak az emberi szervezetre, elvégre élelmiszer formájában el is fogyasztjuk ezeket a mikroorganizmusokat.
Wen Wangnak, az MIT biomérnökének az egyik legnagyobb kihívást most az jelenti, hogy a ruhák moshatóságára megoldást találjon. Bár a nattobaktériumok rendkívül ellenálló, erős organizmusok, egyelőre a mosógépekkel nem tudják felvenni a harcot. A megközelítés azonban jól mutatja, hogy milyen irányban fejlődhet a sportruházat az előttünk álló években.
“Nagyon izgalmas gondolat, hogy olyan ruhákat hozhatunk létre, amelyek dinamikusan reagálnak a használatra” – magyarázta Wang a Smithsonian magazinjának. “Ez a reakció pedig azt eredményezi, hogy hatékonyabban használhatjuk a ruhát. Ez egy nagyon érdekes megközelítés, amit rengeteg területen alkalmazhatunk majd a közeli jövőben.”