Maria Krystyna Janina Skarbek, igaz, Christine Granville álnéven, de beírta magát a világtörténelembe. A Varsóban, 1908. május 1-jén született hölgy már gyermekkorában sem volt az az átlagos kislány, aki babákkal játszott és fodros szoknyácskában rohangált. Őt már akkoriban is a fiús dolgok érdekelték inkább. Lovagolt, “fiús” sportokat űzött, első munkahelye pedig egy autókereskedés volt. Amikor orvosai utasítására, tüdőbaj gyanúja miatt elkezdett sok időt tölteni a szabadban, megtanult profin síelni is. Vagányságból, bátorságból nem volt nála hiány, és ezt később bőven kamatoztatta is.
A vagányság mintaképe: Christine Granville síelt, lovagolt, és nem mellékesen kora egyik legjobb hírszerzőjévé vált (Fotó: Spymuseum.com)
Olyannyira, hogy amikor a németek lerohanták Lengyelországot, rögtön Londonba utazott, hogy a brit titkosszolgálatnak felajánlja a segítségét a második világháborúban. Ekkor már ugyan férjnél volt, egy gyorsan tönkrement házasság után újra, de ő a kor szellemével ellentétben úgy gondolta, hogy másnak találták ki azt, hogy egész nap a tűzhely mellett álljon, és főzzön, mosson, takarítson. Második férje, Jerzy Gizicky pedig mindenben támogatta őt, hiszen ő is ugyanolyan kalandvágyó volt, mint Krystyna. A férfi szinte mindent kipróbált már, amit csak lehetett, volt cowboy, aranyásó, író, így még örült is neki, hogy feleségében is ennyi spiritusz van.
Átsíelt a Tátrán, hogy megmenthesse édesanyja életét
Krystynát a brit titkosszolgálat 1939-ben felvette kötelékébe magas IQ-ja és kiváló angol nyelvismerete miatt. Attól kezdve a lengyel kislány megszűnt létezni, és Christine Granville álnéven tevékenykedett a továbbiakban. A Speciális Műveletek Parancsnokságához került, amely kémkedéssel, felderítéssel és szabotázsakciókkal foglalkozott a náci Németország által megszállt területeken. Mielőtt munkába állt volna, megragadta az alkalmat, és hazament Varsóba is, hogy édesanyját elmenekítse a vész elől, de ő nem volt hajlandó elhagyni az otthonát. Zsidó származása miatt hamarosan el is fogták őt, és rabságban halt meg. Christine egyébként egészen extrém módon jutott be Lengyelországba többször is, méghozzá úgy, hogy átsíelt a Tátrán, és később így szabadított ki magas rangú foglyokat szülőhazájában.
Christine Granville valahol a francia Alpokban (Fotó: Imperial War Museum)
Budapesten kezdte kémpályafutását
Első küldetése rögtön Magyarországra hozta a kémnőt, ahol Budapesten fontos feladatokat kapott. Újságírónak álcázta magát, de valójában páncéltörő puskákat csempészett Magyarországra, és megszervezte a hírszerzést Budapest és Varsó között. Emellett az MI6 kérésére megoldotta és irányította a Magyarországot Romániával és Németországgal összekötő vasúti, közúti és vízi utak forgalmának ellenőrzését, ahol jó néhány szabotázsakciót hajtottak végre az ő segítségével, így akadályozva a kőolajszállítást Németország felé.
Christine Granville-ért bolondultak a férfiak (Fotó: Imperial War Museum)
Christine-t Budapesten elfogták ugyan 1941-ben, de furfangos módon kiszabadította magát. Megharapta a saját nyelvét, hogy tüdőbajt színlelve úgy tűnjön, hogy vért köhög, így a Gestapo elengedte őt, nehogy az állítólagos TBC-jét ők is elkapják. Az ifjú kémnő így nem maradhatott tovább Magyarországon, a Balkánon és Törökországon keresztül Kairóba menekült, és Egyiptomból szervezte tovább a németek elleni akciókat.
Saját életét kockáztatva mentette meg szerelmét a kivégzés elől
Granville 1944-ben “Madam Pauline” néven visszatért Európába, ahol Franciaországba vezényelték újabb küldetésre. A déli vidékeken kellett megszerveznie a francia ellenállást. Ejtőernyővel dobták le az országba, és a kesztyűjében csempészte be a felderítési adatokat. Ebben Francis Cammaerts ügynök segített neki. Kettejük között akkora szerelem lobbant lángra, hogy amikor a férfit elfogták, és börtönbe vitték, Christine saját életét kockáztatva mindent megtett a kiszabadításáéért. A börtönparancsnokhoz rohant, felfedte előtte magáról, hogy brit kém, és egy meggyőző előadással elhitette vele, hogy a szövetségesek nemsokára bombázni fognak, és a parancsnok csak úgy kerülheti el a halált, ha azonnal szabadon engedi a foglyokat, és ezzel szimpátiát vált ki bennük. A csel bejött, a parancsnok ijedtében elengedte Cammaerts-et, aki éppen a kivégzése napján szabadult.
A francia ellenállás tagjaival (Fotó: Imperial War Museum)
Pénz és otthon nélkül maradt a háború után
Granville a brit titkosszolgálat egyik legbátrabb, legtettrekészebb ügynöke volt. Churchill kedvenc kémeként emlegették őt. Úgy tartották róla, hogy öntörvényű nő, de zseniális tehetség. Ennek ellenére a háború után komoly anyagi gondokkal küszködött, mivel alig egyhavi fizetéssel bocsátották újtára, ráadásul gyakorlatilag hontalan volt, mivel nem voltak megfelelő papírjai, így nem volt állampolgársága. Évekkel a háború után döbbent csak rá, amikor lecsendesültek körülötte az események, hogy milyen veszélynek volt kitéve a küldetései alatt, közben ugyanis saját bevallása szerint egyáltalán nem volt veszélyérzete. Csak utólag tette fel magának a kérdést, hogy “Mit tettem? Akár le is lőhettek volna.”
Kémként mindent túlélt, de féltékenységből meggyilkolták
Bár Granville a háborús küldetéseket és veszedelmeket megúszta, végül egészen más lett a veszte: a szerelem. Igaz, nem az övé, hanem azé a férfié, aki hiába epekedett érte. Christine után ugyanis bomlottak a férfiak, kisugárzásával mindenkit megbabonázott a környezetében. Ő maga is bolondult a férfiakért, második házassága éppen a szerelmi kalandjai miatt ért véget. Azt azonban ő sem gondolta volna, hogy egyszer éppen a szívügyek viszik szó szerint a sírba.
Christine Granville a londoni St. Mary’s római katolikus temetőben nyugszik (Fotó: Wikipedia)
1952. júniusában egy óceánjáró stewardja, George Muldowney, akinek Christine előzőleg visszautasította a közeledését, féltékenységében meggyilkolta őt. Christine-re 44 éves korában egy dél-kensingtoni szállodában, a Shelbourne Hotelben találtak rá holtan. A híres, vagy inkább hírhedt kémnőt azonban nem felejtette el az utókor. Ian Fleming egyik nyilatkozatában azt mondta, hogy annyira elvarázsolta őt Christine életútja és bátorsága, hogy róla mintázta meg a híres James Bond történetek női ügynökeit és kifejezetten Vesper Lynd figuráját.
