nlc.hu
Szabadidő
Ezekért az állatokért bolondult meg Budapest

Ezekért az állatokért bolondult meg Budapest

1866-ot írtunk, amikor a fővárosban megnyitott Magyarország első állatkertje. Tizenegy nagyobb állatház létezett ott már akkor, és hatalmas kifutók, amelyeket medvék, majmok, fácánok, rókák és farkasok használtak. Zsiráfról, elefántról és vízilóról csak hírből hallhattak a korabeli polgárok. Az augusztusi évforduló alkalmából bemutatjuk százötvenegy év legnépszerűbb lakóit. Boldog születésnapot, Fővárosi Állat- és Növénykert!

5. Zsuzsi és Gazsi

Jegesmedvét már az 1800-as évek végén is tartottak a budapesti állatkertben. Később elkészült a jellegzetes, nagy szikla is, annak oldalában volt a kifutójuk. Szegény állatok a háborúkat nem vészelték át, de az ötvenes években újra benépesülhetett a szikla. Minden idők legnépszerűbb hazai jegesmedvéi Zsuzsi és Gazsi – egy pár – lettek. Most kapaszkodjatok meg: ők a kis Knut ősei. Igen, a berlini sztárjegesé. Elég boldogok lehettek, mert dúsan szaporodtak; ma gyakorlatilag az ő leszármazottaik népesítik be Európa állatkertjeit. (Mi meg nem csodálkozunk egy percig se, hiszen megszoktuk már, hogy a legtöbb hírességről előbb-utóbb kiderül, hogy részben azért mégiscsak magyar.)

Gazsi
Gazsi

Ami pedig a mi parkunk mai medvéit illeti: Belijt és Szerijt tekinthetjük meg, ha kilátogatunk. Fehér és Szürke fiatal testvérpár, áprilisban érkeztek hozzánk a moszkvai állatkertből. Másfél évesek, még egy ideig (úgy hét-nyolc éves korukig) növésben vannak. És aki aggódna értük amiatt, hogy hogyan vészelik át a kánikulát, azt Hanga Zoltán, az állatkert szóvivője megnyugtatja: “Nyaruk nagyon kellemesen, egy medence partján telik. Van vízpermetük, kapnak jégtömböket és hűtött görögdinnyét. Jól vannak.”

 

4. A zsiráf 

A negyedik helyezett neve nem maradt fenn az örökkévalóságnak, Hanga Zoltán szerint azért, mert érkezésekor egyedüli képviselője volt fajának, így ő volt “A zsiráf” a pesti állatkertben. Két évvel a nyitás után, 1868-ban tett szert rá a vezetőség, egészen kalandos-romantikus módon. Történt ugyanis, hogy Erzsébet királyné (igen, Sisi) “megsétálta az állatkertet” – ahogy a korabeli kollégák fogalmaztak. Xántus János igazgató vezette körbe őt, és vette a bátorságot, hogy szóba hozza, hogy hát nincsen nékünk zsiráfunk, pedig a népek szeretnék. És hogy hallotta ő, hogy Schönbrunnban, a császári állatseregletben viszont van három is. (A zsiráf és a hasonló egzotikus állatok beszerzése és tartása akkoriban nagyon drága mulatság volt.) Erzsébet – ahogy az egy legendásan jó diplomatához illik – a hivatalos utat javasolta az igazgató úrnak: fogalmazzon beadványt az ő férjéhez. Ám az irat még el sem készült, amikor megjött az üzenet a Belügyminisztériumtól: válasszon zsiráfot Xántus úr. (Sisi valószínűleg már a vacsoraasztalnál elintézte a dolgot – mint még jobb diplomata.)

Az állatkert első zsiráfja
Az állatkert első zsiráfja

A magyarok egy fiatal nőstényt választottak, és hogy milyen jól tették, az csak pár hónap múlva derült ki: 2 in 1 biznisz volt a dolog. A zsiráf többé nem volt “A” zsiráf; a 450 napos hosszú vemhesség végén borja született. Így Pest lehetett a harmadik London, Párizs és Bécs után, ahol ilyen állat jött a világra, és az első, ahol ez úgy történt, hogy hímet nem is birtokolt az állatkert. Anyazsiráfunk 1868 nyarán érkezett, és 1878-ig élt, ami abban a korban szép hosszú életnek számított.

Innentől kezdve aztán Dunát lehetett rekeszteni zsiráfokból; összesen harmincnégyen jöttek világra eddig nálunk. Többnyire évente egy szülésnél asszisztálhattak a munkatársak, de volt öt olyan év is, amikor két utód érkezett. A 2002-es jövevény a Sisi nevet kapta – köszönetképpen. A zsiráf baby boom idén, február 15-én tetőzött, amikor is huszonnégy órán belül két egyed látta meg a napvilágot azután, hogy már január 1-jén be kellett rendelni a szóvivőt – szintén zsiráfszülés miatt. Sauda, Irungu és Sheshe szépen fejlődnek azóta is.

 

3. Layla 

2007. január 23-án született Layla, az orrszarvú, amely jelenleg is állatkertünk lakója. Arról híres, hogy a világ első, mesterséges termékenyítésből született orrszarvúja. Nem, nem megtermékenyítés, hanem termékenyítés – hívja fel a figyelmünket Hanga Zoltán, hiszen nem hozzák össze a sejteket lombikban, csupán befecskendezik az örökítőanyagot a reménybeli édesanyába. A szenzációs eset annak idején még a Die Welt címlapjára is felkerült, de mit szerénykedjünk, “az egész világsajtó hozta”. Korábban nemhogy így, de természetes úton sem született orrszarvú Magyarországon, azóta viszont a második inszemináció is itt sikerült német és magyar szakemberek összefogásában. A dolog jelentősége hatalmas, hiszen a kihalás szélén álló fajról van szó.

Layla és édesanyja
Layla és édesanyja

Layla most egy hármas társbérletben lakik, együtt anyukájával. De ha végigtekintünk százötvenegy év teljes orrszarvúpalettáján, megemlíthetjük még Pityut, a két világháború között itt élő, “nagyon barátságos” egyedet: esetében kedvelt látványosság volt, ahogyan gondozója lenolajjal kenegeti bőrét egy hosszú, nyeles kefével.
1969-et írtunk, amikor Teca jött hozzánk, szingliként. Nem is sikerült mellé párt szerezni, végül neki kellett jó messzire, San Diegóba utazni a szerelemért. Addig is, míg a nagy utazás összejött, kapott maga mellé egy kecskét lakótársnak.

 

2. Asha

A második hely a közönségkedvenc kiselefánté, amely Valentin napon jött a világra 2013 februárjában, idén pedig már – hogy szalad az idő! – a negyedik születésnapját ünnepelhettük. A kicsi a látogatók szíve csücske, minden évben kap tortát. Nem csoda, hiszen több mint ötven év telt el azóta, hogy utoljára elefánt született itthon. Volt, hogy csak nőstények éltek Budapesten, de olyan is, hogy volt ugyan példány mindkét nem képviselői közül, de nem működött köztük a kémia. Így mikor Asha egészségesen megszületett, egy ország figyelte lélegzetvisszafojtva az első napokat. Főként, amikor kiderült, hogy van némi gond a szoptatással: Asha nem találta az emlőket, így cumisüveggel kellett etetni őt, amihez persze fejni kellett az elefántot, “hát az sem egyszerű” – sóhajt fel a szóvivő. A laktációs problémamegoldást a Facebookon is követni lehetett – hát, nem hiába telt el százötvenegy év, és jött el a 21. század…

151 éves a Fővárosi Állatkert - íme, a TOP 5 közönségkedvenc lakó

Asha táplálása végül olyan jól sikerült, hogy súlya mára meghaladja a másfél tonnát. Ha minden jól megy, még idén kistestvére lesz; év végére várják.
És ha már elefánt, Sziám nevét érdemes megjegyeznünk – a sziámi király hozta őt Ferenc Józsefnek ajándékba. Még a múlt század elején volt a nevezetes kupolás elefántház lakója, rá bizonyos formájában mi is emlékezhetünk, hiszen koponyát kiállították itt. Sziám 1944-ben távozott az örök… hm… vadászmezőkre, de míg élt, ő tölthette be az egyes számú sztárállat helyét, mert Jónás még korábban elhalálozott – de ez már spoiler.

Ja, igen, még feljegyezték róla, hogy a látogatók papírpénzzel támogathatták a kosztolását: ha adtak egy 5 ezer koronás bankót a gondozójának, akkor Sziám sárgarépát kapott. A pénzt maga vette el ormányával, méghozzá úgy, hogy meg tudta különböztetni a címleteket, és ha az alacsony volt, akkor a földhöz vágta a bankjegyet. A húszas évek inflációjában nem volt könnyű dolga.

Na de akkor lássuk a… 

 

1. Jónás

Ő az első helyezett, minden idők legismertebb, leghíresebb, leginkább körülrajongott magyar állatkerti kedvence. Jónás, a víziló, amely még Nagy Lajos Képtelen természetrajz című könyvébe is bekerült. Fénykorában mindenki őt akarta látni. Ha elbújt a medence mélyén, a gondozó a felszínre csalogatta némi borravalóért. 1932-ben aztán megépült a mostani, tágasabb úszóhelye, ahol utódai már jobban láthatók.

Ő ihlette a pajkos pestiek azon szokását, mellyel bolondok napján üzenetet hagynak kollégájuk vagy családtagjuk asztalán a felirattal: “Jónás úr kereste”, és mellette az állatkert telefonszáma. Hihetetlen, de a recepció a mai napig kap hívásokat az átvertektől. A folklór annyiban bővült, hogy már nem mindenki Jónás urat keresni, van, aki Medve úr vagy Pelikán asszony iránt érdeklődik. 

Jónás
Jónás

Jónás mellett megemlítendők egyéb jeles vízilovak. Például a II. világháború áldozata, Arany, amely rekordszámú, tizennégy utódot hozott a világra. De rekorder maga a szülinapos is azzal, hogy a világ összes állatkertje közül itt él a leghosszabban víziló megszakítás nélkül (mármint nem ugyanaz a víziló).

Sajnos szomorú emlékünk is van víziló-tematikában: Süsü volt az a bika, amelyet Darwin-díjra esélyes módon vesztettünk el 1994 augusztusában. Boncolásakor derült ki a halál oka: öklömnyi tömör gumilabda zárta el a beleit. Özvegye, Tücsök maradt utána, illetve lánya, amely már nem ismerhette játékos nevű édesapját: Jusztina másfél hónappal a híres előd után született. Tücsök és lánya ma is jó egészségnek örvendenek, olyannyira, hogy előbbi a Fővárosi Állat- és Növénykert legrégebbi lakója – hihetetlen, de már negyvennegyedik életévét tapossa.

Nyáresti koncertsorozat az Állatkertben

Kern András, Hernádi Judit és Heilig Gábor fellépésével idén is megrendezik a Zenés Állatkerti Esték koncertsorozatot. Júliusban és augusztusban összesen nyolc koncertre kerül sor az Állatkertben, nyolc egymást követő hét szerdáján. A részletes programot ITT tudjátok megnézni.

 

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top