Szabadidő

Arra törekedtem, hogy érdekes legyek – Bulla Elma, a múlt évszázad nőideálja

Csodagyerekként kezdte, majd színésznő, táncosnő, divatdiktátor, feleség és az 1900-as évek nőideálja lett ő egy személyben.

Már 12 évesen ismerte őt egész Európa

Az 1913-ban, Selmecbányán született kis csodagyerek előadó-művészeti tehetségét szülei már korán felismerték, ezért úgy döntöttek, hogy nem hagyják kárba veszni a lehetőséget, és taníttatni, képeztetni kezdték lányukat. Elsőként beíratták Elmát a Bérczy-féle tánciskolába, majd a helyi szlovák színház balerinájához. Tehetségére a szakma is hamar felfigyelt, hatévesen már önálló előadást is szerveztek számára. Viscoussi olasz balettmesterhez kerülve külföldi turnékra is eljutott már egész fiatalon, 12 éves koráig szinte egész Európát bejárta, és végigtáncolta Munczi Bulla művésznéven.

Egy bécsi vendégszereplésekor figyelt fel rá a kor híres színházi rendezője, Max Reinhardt, aki Elma szüleinek engedélyével rábeszélte a lányt, hogy hagyjon fel a tánccal, és legyen inkább színésznő. Elma belement e sorsdöntő cserébe, és nem bánta meg. Reinhardt angol, francia és német nyelvre oktattatta Elmát, és megismertette vele a színjátszás fortélyait. Ennek köszönhetően az ifjú hölgy 13 évesen már a Szentivánéji álomban játszott német nyelven, 15 évesen pedig már Reinhardt egyik vezető színészeként állt színpadra Németországban és Ausztriában.

Mezei Mária (b) Didó és Bulla Elma Janka szerepében Zilahy Lajos: Úrilány című színművében. A darabot 1935. november 8-án mutatta be a Belvárosi Színház Nagy György rendezésében. – MTI Fotó/Magyar Fotó: Várkonyi László

Legnehezebb szerepét a magánéletben játszotta el

Bulla Elma tehetségének és sikereinek híre Magyarországra is eljutott. 21 éves volt, amikor Bárdos Artúr színházigazgató leszerződtette őt a budapesti Belvárosi Színházba, de ez azért nem ment olyan egyszerűen. Saját bevallása szerint élete legnehezebb szerepe volt, amikor a szülei előtt kellett eljátszania, hogy minden rendben van a karrierjével, miközben ő két szék közt bizony a pad alá esett. Bárdos ugyanis rábeszélte őt, hogy szerződjön Bécsből Budapestre, így hát a bécsi színházat otthagyta, de a pesti bemutató végül elmaradt. Mindezt karácsony napján közölték vele sürgönyben, ő pedig inkább magába fojtotta a keserűséget, semmint hogy elrontsa az ünnepet és szülei örömét, akik majd kibújtak a bőrükből, hogy lányuk végre magyar színpadon áll majd közönség elé.

Minden este premiert akart csinálni

Bár az eredeti terv nem jött össze, Bulla nem sokáig maradt munka nélkül. Bárdos végül a Vallomás című darab főszerepét osztotta rá, amelyből később film is készült. Kosztolányi így írt róla pesti debütálásakor: “A színpadon a végzet döng végig… Hasonló nemes reménységgel ritkán találkoztam. Ez a színésznő törékeny vállain a fönnséget hordozza…” Egyik szerep követte a másikat, a közönség és a kritikusok pedig körül rajongták őt alakításaiért. Bárdos úgy vélte róla, hogy “kulturált és vérbeli színésznő”, aki minden este ugyanazt a fergeteges alakítást nyújtotta a színpadon. Bár soha nem volt két ugyanolyan este, ő mindig a maximumot adta a közönségnek, mintha akkor játszotta volna először az adott darabot. Ahogyan Bulla fogalmazott: minden este premiert akart csinálni héttől tízig.

A filmezés által sztár és divatdiktátor lett

Bulla 25 évesen a Vígszínházhoz szerződött, majd az 1940-es években egyre több filmszerepet is kapott, de a filmezéssel, bármilyen sikeres is volt benne, hadilábon állt. Ezekben a munkákban ugyanis beskatulyázták őt egy bizonyos karakterszerepbe, a jóságos, megértő, hűséges feleség szerepébe. Ezt játszotta a Kísértés, a Férfihűség, a Késő és a Fény és árnyék című filmekben mind, amelyekben a kísértő, végzetszerű asszonyokkal küzdött a férjéért. “Nekem ez rémes volt…” – nyilatkozta egyszer.

Az akkoriban harmincas éveiben járó Bulla Elma azonban elsősorban éppen ezeknek a filmeknek köszönhetően lett sztár. A közönség minden lépését figyelte. A férfiak és a nők számára is ő lett a kor nőideálja. Nemcsak a színházi újságokban vagy a kritikákban, hanem a különböző lapok divatrovataiban is rendszeresen írtak róla. Cikkeztek arról, milyen ruhában jár, milyen a frizurája, milyen szépségápolási termékeket használ, így a színésznő hamar feltűnt a kor divatdiktátorának szerepében is. Akkoriban berakott frizurát viselt, sok női rajongója pedig követte őt ebben, így valósággal divatot teremtett.

Budapest, 1963. március 18. – Bulla Elma (b) Veta Simmons és Nádasi Myrtill Mae, Veta leánya szerepében játszik Mary Chase Barátom Harvey című vígjátékának próbáján. A művet március 21-én mutatják be Várkonyi Zoltán rendezésében a Vígszínházban. – MTI Fotó: Keleti Éva

A sikerek ellenére is önmaga tudott maradni

A színésznő, bármennyire is sztárolták őt, egyszerűen próbált élni, és megmaradni olyannak, amilyen mindig is volt. Törékeny alkata, egyedi, fátyolos hangja, intellektuális, visszafogott kisugárzása különlegessé tette őt. Úgy tartották róla, hogy nagyon okos, művelt, ráadásul komoly érzelmi intelligenciával rendelkező nő volt, aki nem szerette kiteregetni a magánéletét, a hétköznapokban visszafogottan létezett. Kosztolányi úgy vélte róla, hogy “Nincs rajta más ékszer, mint a szeme.”

A második világháború után, az 1950-es évektől a Magyar Néphadsereg Színházához helyezték őt, ahol haláláig fellépett. Ott “született” az egyik legnépszerűbb időskori alakítása, Örkény Macskajáték című darabjában. Sulyok Mária partnereként közel 200 előadáson lépett színpadra Gizaként. Munkásságáért megkapta többek között az Érdemes művész, a Kiváló művész kitüntetéseket és a Kossuth-díjat.

Budapest, 1960. október 11. – Bulla Elma Az anya szerepében Marguerite Duras: “Gát a Csendes-óceánon” c. színművében. A darabot a Vígszínház október 16-án mutatja be az Ódry Színpadon Nógrádi Róbert rendezésében. – MTI Fotó: Bartal Ferenc

A színészet hozta meg számára az igaz szerelmet

Bulla Elmának 22 évesen komoly problémája adódott a hangjával, állandó rekedtséggel küzdött, veszélybe került a karrierje, de éppen ez hozta meg számára élete első nagy szerelmét, egyben első férjét. A svábhegyi szanatóriumban Dr. Nagy Endre professzor kezelte őt, akivel 1936-ban össze is házasodott. Nemsokára New Yorkba utaztak, ahol nyolc hónapot töltöttek együtt. 1939-ben a színésznő hazajött, de férje már nem tudta követni őt. Kitört a háború, és a férfi végül Amerikában halt meg. Második férje Fendrik Ferenc író volt, akivel 1980-ban bekövetkezett haláláig élt együtt. A színésznő 67 évesen lépett le örökre a világot jelentő deszkákról, amelyeken több mint fél évszázadot töltött.

 

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése