Az ember hajlamos sok dolgot készpénznek venni – vagy azért, mert fiatalon berögzült az agyába, vagy azért, mert vannak olyan népszerű, széles körben elterjedt tévhitek, esetleg városi legendák, amelyek már évtizedek óta szilárdan tartják magukat. De az is lehet, hogy egyszerűen még soha nem gondoltunk bele két, egymástól teljesen független fogalom, tárgy vagy jelenség közti kapcsolódási pontokra. Amikor ez megtörténik, a szemöldökünk felszalad a homlokunk közepére, hogy onnantól soha többé ne nézzünk úgy a világra, mint korábban. De mire is gondolok?
Történelmi turpisságok
Az idő végtelen, ám éppen emiatt bizonyos dolgokra hajlamosak vagyunk úgy gondolni, mintha sokkal régebben történtek volna, mint valójában. Ha azonban kontextusba helyezzük, mindjárt másképp fogunk tekinteni a világra.
Például gondoltad volna, hogy Kleopátra halála és az első Pizza Hut megnyitása között kevesebb idő telt el, mint az egyiptomi királynő születése és a gízai nagy piramis építése között? Bizony! A piramist ugyanis a régészet jelen állása szerint időszámításunk előtt 2580 és 2530 között emelték, míg Kleopátra időszámításunk előtt 69-ben, januárban született és időszámításunk előtt 30-ban, augusztus 12-én halt meg. Az első Pizza Hut pedig 1958-ban nyitotta meg kapuit.
Maradva az ókori Egyiptomnál: amikor az említett piramis épült, a Földön még léteztek élő gyapjas mamutok. Bár többségük nagyjából tízezer évvel ezelőtt kipusztult, egy kisebb populáció időszámításunk előtt 1650-ig húzta, akkor pedig a gízai nagy piramis már majdnem ezeréves volt!
A cikk elején emlegetett Tyrannosaurust és a hátán lévő jellegzetes alakú kinövésekről könnyen felismerhető Stegosaurust például gyakran ábrázolják egymás mellett, mintha a gigantikus ragadozó a növényevő Stegosaurus rettegett ellensége lett volna. A helyzet azonban az, hogy a T-Rex időben közelebb van hozzánk, mint növényevő társához: míg utóbbi 150 millió évvel ezelőtt vándorolt a Föld füves pusztaságain, a tyrannosaurusok “csupán” 65 millió évvel ezelőtt jelentek meg.
A nagy találkozó, ami soha nem történt meg (Fotó: Tumblr)
De hogy ne csak ilyen távoli dolgokról beszéljünk, gondoltad volna, hogy a világ egyik legjobb egyeteme idősebb, mint az azték birodalom? Az aztékok birodalma ugyanis a XIV.–XV. században élte fénykorát, a legendás fővárost, Tenochtitlánt ugyanis 1325. június 20-án alapították. A világ legöregebb felsőoktatási intézményének számító University of Oxford ekkor már évszázadok óta vígan üzemelt. Bár a pontos alapítási dátum nem ismert, az biztos, hogy 1096-ban már valamilyen oktatási tevékenység folyt Oxfordban, 1167-ben pedig II. Henrik megtiltotta az angol diákoknak, hogy a párizsi egyetemre járjanak, innentől pedig jelentősen megnőtt az oxfordi egyetem súlya. De a vele párhuzamosan gyakran emlegetett Cambridge is idősebb az aztékoknál, azt ugyanis 1209 környékén hozták létre az oxfordi városlakókkal összekülönbözött oktatók.
További érdekesség, hogy a világ óceánjaiban a mai napon is úszkálnak olyan bálnák, amelyek már akkor a vizet hasították, amikor Petőfi Sándor még meg sem született! A grönlandi bálnák ugyanis a Föld leghosszabb életű emlősei, amelyek akár a 200 éves kort is megérhetik. Hogy még érzékletesebb legyen a példa: a ma élő legöregebb grönlandi bálnák születésekor Herman Melville még nem írta meg a Moby Dicket (1851), még nem létezett vasúti közlekedés (az első mozdony 1829-ben jelent meg), sőt, még a világ első fényképe sem készült el (1822).
Ha pedig már a fotóknál tartunk, tudtad-e, hogy a mai korban kétpercenként készítünk annyi fotót, mint a teljes emberiség a fotózás feltalálást követő évtizedekben? Egy 2014-es becslés szerint csak abban az évben nem kevesebb mint 880 milliárd fényképet készítettünk, ez a szám pedig azóta csak növekedett: a világon valaha elkészült képek tíz százalékát az elmúlt 12 hónap során lőttük. Döbbenetes, nem igaz?
Bal oldalon Nicéphore Niépce francia feltaláló fotója 1826-ból vagy 1827-ből, jobbra pedig egy szelfiző macska (Fotó: Tumblr)
A fotókból idővel mozgókép lett, ezután nem sokkal pedig megjelentek a hatalmas stúdiók is. A Warner Brothers logóját bizonyára már te is sok film és sorozat elején láttad, azonban gondoltad volna, hogy a jellegzetes WB-emblémával fémjelzett vállalat megalakulásakor még bőven létezett az oszmán török birodalom? Bizony, az Oszmán Birodalom 1299-ben jött létre és így is maradt 1923-ig, a független Törökország megalapításáig. Ekkor pedig Harry, Sam, Jack és Albert Warner cége már a huszadik születésnapját ünnepelte, ugyanis 1903-ban alapították.
Az idő tehát furcsa tréfákat tud űzni az érzékelésünkkel, ez különösen igaz például találmányok vagy épp a moziban, tévében gyakran látott színészek esetében. Az előbbi kategóriában azért lehet meghökkentő egy-egy találmány létrejöttének az éve, mert jellemzően sokkal korábban kitalálták már az okos feltalálók a különböző használati tárgyakat, mint hogy azok elterjedtek volna, ezért sokan későbbre “lövik be” a feltalálás évét is. Például mit gondolsz, az első mikrohullámú sütőket mikor láthatta a közönség?
A világ első mikrója, a RadaRange 1946-ban (Fotó: Tumblr)
Ha a hatvanas-hetvenes évekre tippeltél, messze jársz az igazságtól: az első változatokat ugyanis 1946-ban mutatták be, a második világháborús radartechnológiai fejlesztések felhasználásával. De például a ma már kiveszőfélben lévő fax is lényegesen régebb óta létezik, mint gondolnánk, sőt, konkrétan idősebb, mint a telefon! Míg Alexander Graham Bell legendás mondatai – “Mr. Watson, jöjjön ide, beszélnünk kell” – 1876. március 10-én hangzottak el az első telefonhívás során, addig Alexander Bain skót feltaláló már 1846-ban képes volt az írásjelek továbbítására “elektromos nyomtató telegráf” nevű készülékével, amelyet már 1843-ban szabadalmaztatott.
Ami pedig a színészeket illeti: sokan meglepődnek, amikor kedvenc színészeik valódi életkorát megtudják. Erre az lehet a magyarázat, hogy a legtöbbször egy-egy emlékezetes szerepük alapján emlékszünk a filmsztárokra, azonban az idő vasfoga őket sem kíméli. Például ha Will Smith neve szóba kerül, biztos sokaknak eszébe jut a Bel Air hercege című sorozat, amelyben a komikus a Beverly Hillsbe “száműzött” nyegle fiatalembert alakítja, akit szigorú Phil bácsikája próbál kordában tartani. Nos, a helyzet az, hogy Smith ma már konkrétan idősebb, mint az akkor “öregúrnak” tűnő James Avery, aki 45 éves volt a forgatás kezdetén.
Földrajzi furcsaságok
Ha a világ térképére gondolunk, sokaknak bizonyára az iskolai atlaszokból ismerős változat ugrik be. Igen ám, de a Föld formája miatt az ott látható ábrák valamennyit torzítanak a valóságon. Mi is írtunk a japán Naruwaka Hajime által megalkotott AuthaGraph nevű térképről, amelyen a korábbiaknál pontosabban láthatóak az egyes országok és kontinensek méretei.
Azonban még így sem feltétlenül gondolná az ember, hogy Ausztrália nagyjából akkora, mint Brazília. Egyrészt a már említett torzítás miatt, illetve talán azért is, mert önálló kontinensnek tekintjük, valószínűleg emiatt pedig hajlamosabbak vagyunk nagyobbnak gondolni, mint valójában (vagy fordítva, Brazíliáról nem gondoltuk volna, hogy milyen hatalmas ország).
Oroszországról viszont tudjuk, hogy milyen nagy, hiszen a világtérképre ránézve jelentős területet foglal el. De ha azt mondjuk, hogy Afrika kétszer akkora, mindjárt nem tűnik olyan óriásinak, nem igaz? Persze oké, egyetlen országot hasonlítgatunk egy egész kontinenssel, de az előző példánál elég jól működött, nem igaz?
De ha már itt tartunk, tegyük mellé azt is, hogy Oroszország legnagyobb ellenfele, az Egyesült Államok nagyjából feleakkora, vagyis az USA ennek megfelelően négyszer elférne Afrikában. Mindez a Business Insider kiváló gyűjtéséből derül ki, érdemes végigkattintgatni. Gondoltad volna például, hogy New York City olyan hatalmas, hogy az apró monacói hercegség több mint négyszázszor férne el a metropoliszban?
Monaco mérete New Yorkhoz képest (Forrás: Business Insider)
Nem csak az országok méretével lehet ámulatba ejteni azonban a világ csodáira fogékony embereket. Tudtad például, hogy a Fülöp-szigetek fővárosának, Manilának is otthont adó szigeten van egy tó, amelyben van egy sziget, amelyen van egy tó, amelyben van egy sziget? Tiszta Inception!
De említhetnénk például a Ball’s Pyramid nevű sziklát is, amely olyan, mintha egy elátkozott kalózkapitány pokoli tanyája lenne. A kopár sziklacsúcs 562 méternyire magasodik a Csendes-óceán víztükre fölé, oldalról viszont szinte alig látszik, mivel csaknem teljesen lapos. Olyan, mintha egy gigantikus cápa hátúszója lenne, szinte lehetetlen mellette kikötni. Viszont elképesztően jól néz ki, nem igaz?
A Ball’s Pyramidot mintha egy film látványtervezője álmodta volna meg (Fotó: Tumblr)
A minket körülvevő világ tehát csodálatos, meglepő és zavarba ejtő hely. Gondolj bele, hogy mennyi minden változik majd meg az előttünk álló évtizedekben, előtte azonban egy utolsó információmorzsával búcsúzunk: a repülés feltalálása és a holdra szállás között mindössze 63 év telt el. A Wright fivérek 1903-ban hajtották végre az első sikeres repülést, 38 évvel később már japán repülők bombázták Pearl Harbort, 28 évvel ezután pedig Neil Armstrong kilépett a Hold felszínére az Apollo–11 holdkompjából. Vajon milyen lesz a világ 15, 20 vagy éppen 28 év múlva?
