A színészóriás, Bud Spencer tavaly júniusi halálát követően Tasnádi Szandra szobrászművész levélben fordult a Józsefvárosi Önkormányzathoz, hogy a filmlegenda emléke előtt tisztelgő, egész alakos, 2,4 méter magas bronzszobrát felajánlja.
A képviselő-testület szeptember elején döntött arról, hogy az önkormányzat vállalja a szobor felállításának csaknem 9 millió forintos költségét.
A szobrot a Corvin sétányon helyezik el a tervek szerint október 31-én.
Az önkormányzat azért fogadta el a felajánlást, mert a színész személye tiszteletre méltó mind sportolói és filmes karrierje miatt. Életútjával olyan példát szolgáltatott, amely mindenképp megismerésre méltó és követendő a mai generációk számára is.
Bud Spencer 2016. június 27-én hunyt el 86 éves korában. Az olasz színész – eredeti nevén Carlo Pedersoli – Nápolyban született 1929. október 31-én. Jó tanuló volt, nyolcévesen úszni kezdett. 1948-ban mellúszásban, 1950-ben a 100 méteres gyorsúszásban lett olasz bajnok.
Ugyanabban az évben az olasz vízilabda-válogatottal Európa-bajnokságot nyert, az 1952-es helsinki olimpiáról ezüstéremmel tért haza. 1956-ban, a Melbourne-ben rendezett ötkarikás játékokon még ott volt, aztán több világversenyen nem indult.
Elindult viszont filmes karrierje, eleinte statisztaszerepekkel. 1967-ben igent mondott egy filmvígjáték főszerepére (Isten megbocsát, én nem). Ebben a makaróniwesternben már mint Bud Spencer szerepelt, oldalán későbbi partnerével, Terence Hill-lel.
Szólókarrierje is sikeres volt: Steno rendezésében készültek a Piedone-filmek, de komolyabb témájú alkotásokban is megállta helyét: Sötét Torino (1972), A zsoldoskatona (1976). A kilencvenes évek közepétől – elhízása miatt – már nem vállalt szerepet pofozós filmekben, inkább tévésorozatok magánnyomozójaként láthatták őt a nézők (Extralarge, Professzor Clementi).
