Velence, Telluride és Toronto a filmszakmában komoly vízválasztónak számítanak. Az ezeken a fesztiválokon bemutatott filmek között jellemzően már ott találjuk azokat a produkciókat, amik elhódítják a következő évi Oscar-gála jelöléseinek nagy részét. Miután már mindhárom nagy fesztivál lezajlott, megnéztük, mik lesznek az agyondíjazott presztízsfilmek az őszi-téli szezonban.
Jöhet az újabb magyar Oscar?
Az év jelen szakaszában arról még korai lenne értekezni, hogy a kisfilmek között lesz-e jelölésünk. Az idegen nyelvű filmek kategóriájában a jó hír az, hogy idén még nincs egyetlen kiemelkedően népszerű produkció sem, szóval teljesen nyitott a verseny. A magyar nevezés, Enyedi Ildikó Testről és lélekről című mozija a berlini Arany Medvével a kezében komoly esélyes, de ellene szól, hogy a filmnek még nincs amerikai premieridőpontja és forgalmazója, valamint hiába szerepelt a Torontói Filmfesztivál programjában, elég visszhangtalanul tűnt el az ottani filmek tömegében.
Jelen állás szerint Enyedinek konkurenciát az orosz Szeretet nélkül, a chilei transznemű megpróbáltatásait bemutató A Fantastic Woman, a német In the Fade című bosszú-dráma valamint a francia 120 dobbanás percenként jelenthet.
Kissé faramuci módon Angelina Jolie filmje, a kambodzsai népirtásról szóló First They Killed My Father is a kategória jelöltjei között találhatja magát, mivel nagyrészt khmer nyelven forgott, és Kambodzsa ezt a filmet nevezte idén Oscarra. Ha valami, akkor ez felforgathatja az erőviszonyokat.
Angelina Jolie a First They Killed My Father forgatásán (Fotó: Profimedia)
Mi lesz a legjobb film?
Míg tavaly az őszi fesztiválok utáni Oscar-szezonban mindenki a Kaliforniai álom, A régi város és a Holdfény nagyszerűségéről regélt, idén egyetlen filmnek sem sikerült ennyire kiemelkednie a mezőnyből. Voltak persze, amik sikeresebbnek bizonyultak az átlagosnál, de szeptember végéhez érve még senki sem látja, mi lehet az Oscar-favorit. Ez nyújthat mentőövet például Christopher Nolan Dunkirkjének, ugyanis a még nyáron bemutatott, és kiemelkedői kritikai visszhangot magáénak tudó II. világháborús filmet így semmi sem homályosíthatta el. A Warner tett is erről, amikor Torontóban a biztonság kedvéért tartott a filmből egy IMAX vetítést Christopher Nolan részvételével. A toronymagas esélyes hiánya játszhat a kezére a Tűnj el! című társadalomkritikus horrornak is, amit év végére simán elfelejthetnének az Akadémia tagjai, de új kedvencek nélkül könnyen versenyben maradhat.
Persze akadt néhány film, ami hangosabb sikert aratott, és kicsit kiemelkedett a mezőnyből. A Velencei Filmfesztivált megnyerő The Shape of Water például mindenképp ebbe a kategóriába tartozik. A filmet Guillermo del Toro legjobb rendezésének tartják a Pán labirintusa óta, és egy szörny, valamint egy szerény nő szokatlan szerelmét mutatja be. A rendező annak idején azzal a szöveggel adta el a sztorit, hogy „Ebben a filmben a szörny kapja meg a nőt a végén”. A másik nagy kedvenc az Erőszakik rendezőjének, Martin McDonaghnak az új rendezése volt, a nehezen megjegyezhető című Three Billboards Outside Ebbing, Missouri. A film főhőse egy asszony, aki kibérel három hirdetőtáblát a városa határában, melyeken számon kéri a helyi sheriffet, amiért az nem tett meg mindent a lánya meggyilkolásának ügyében. Erős humorú, ugyanakkor drámai film, ami Torontóból elhozta a közönségdíjat, márpedig a torontói közönségdíjasok hagyományosan nagyot szoktak menni az Oscaron.
Lehet Oscar-díjas rendező Angelina Jolie-ból?
Torontóban újra körberajongta a szakma a Szólíts a neveden! (nálunk Miskolcon volt látható) című érzéki, meleg szerelmesfilmet, ami a nyolcvanas évek olaszországi nyarába repített vissza minket, és imádni való a hangulata és a szereplői is. Az esélyeit azonban némileg csökkenti, hogy tavaly pont egy meleg szerelmesfilm, a Holdfény vitte el a legjobb filmnek járó Oscart. Már Cannes óta kedvencnek számít a The Florida Project, ami egy hatéves kislány nyarát meséli el, aki a Disneyland árnyékában él. A szakértők szerint idén ez lehet majd a minden évben a legjobb film jelöltek közé jutó kis költségvetésű, független filmek egyike.
A másik esélyes kihagyta az őszi fesztiválszezont, mert már nyáron bemutatták az amerikai mozik. A The Big Sick egy pakisztáni fiúról szól, aki összejön egy lánnyal, csakhogy a lány kómába esik, ő pedig kénytelen ezalatt megismerkedni a lány szüleivel, a saját szüleinek pedig bevallani, hogy nem szeretne pakisztáni feleséget magának Amerikában. Szuperokos, szuperaranyos romkom, ami simán összegyűjthet pár jelölést. A kambodzsai népirtásról gyerekszemmel mesélő First They Killed My Father is többségében jó kritikákat kapott, csakhogy a filmet a Netflix forgalmazza, márpedig tőlük még kicsit idegenkedik Hollywood, szóval a jelölése erősen kétesélyes. Ugyanakkor meglepődnénk, ha az Akadémia-tagok nem akarnák Angelina Jolie-t látni a vörös szőnyegen, szóval mi akár egy legjobb film, akár egy legjobb rendezés jelölést megjósolunk a projektnek. Meglepő módon akár a legjobb idegennyelvű film jelölése is összejöhet, mint azt már fentebb említettük.
Színésznők – Annette Beningnek összejöhet végre?
Nem is olyan rég még voltak olyan évek, amikor össze kellett lasszózni néhány jelölésre méltó női alakítást, annyira nem írtak jó szerepeket a nőknek, most pedig a bőség zavarával küzdünk. Annette Beninget már négyszer jelölték Oscarra, és a Film Stars Don’t Die in Liverpoolért talán a díj is összejöhet neki. Egy idősödő filmsztárt alakít, aki összejön egy fiatalabb fiúval, és ha valami, akkor ez egy igazán testhezálló dívaszerep. Margot Robbie új kedvenc Hollywoodban, és jelentősen elcsúfította magát egy életrajzi film, az I, Tonya főszerepe kedvéért, márpedig ez tuti recept egy Oscarhoz. A film Tonya Harding olimpikonról szól, aki a vetélytársa megveretésével próbálta növelni a saját olimpiai esélyeit, de lebukott. A film a történetet fekete komédiaként meséli el.
Orrba-szájba dicsérték a szörnybe beleszerető Sally Hawkins játékát a The Shape of Waterért, és a Fargo után ismét reflektorfénybe került Frances McDormand játéka a Three Billboards Outside Ebbing, Missouri kapcsán is, ahol mogorva, bosszúálló anyatigrisként alakít emlékezeteset. Tavaly Emma Stone kapta az Oscart, és idén is ott lehet a jelöltek között a Battle of the Sexesszel, ami egy 1973-as, híres teniszmeccs történetét meséli el, ami egy férfi és egy nő között zajlott. Bár a filmet nem kapták fel nagyon, egy újabb jelöléshez még elég lehet Stone számára. Toronymagas esélyesnek tűnik Jessica Chastain, akit szinte minden évben jelölnek valamiért, de most a Molly’s Game dörzsölt pókerkirálynőjeként van is esélye hazavinni a díjat. Őt segíti, hogy itt is igaz történetet láthatunk. Halovány sansza azért akad Judi Denchnek is Viktória királynő szerepéért (a Viktória királynő és Abdul című filmben), de tényleg csak nagyon halovány.
Férfiak – Gary Oldman mindent visz?
Egyetlen kategória van jelenleg, ahol már van toronymagas esélyes: a legjobb férfi főszereplőé.
A legsötétebb óra című filmben Gary Oldman némi maszkmesteres segítséggel bújt Winston Churchill bőrébe, és egészen hihetetlen, de ez a zseniális angol színész még sohasem kapott Oscart. A filmben nyújtott alakításáért szanaszét dicsérték mindenütt, a jelölését már nyugodtan vehetjük száz százalék biztosnak, és ha nem jön valami nagy meglepetés év végéig, akkor az Oscar-díját is.
Eddig egyetlen alakítást láthattunk, ami veszélyt jelenthetne rá: Jake Gyllenhaal a Stronger című filmben mutatja meg tudása legjavát a bostoni merényletben megsérült, tolószékbe került férfiként, bár őt valamiért mostanáig nem nagyon csípte az Akadémia.
Bár a Breathe című kissé csöpögős életrajzi filmért nem rajongtak Torontóban, azt mindenki elismeri, hogy Andrew Garfield kiemelkedőt nyújt a főszerepben, és A mindenség elmélete mintájára ez könnyen elég lehet egy Oscar-jelöléshez. Férfi mellékszereplőként komoly esélyesnek tartják Willem Dafoe-t is a Florida Project miatt, de a Three Billboards Outside Ebbing, Missouri című filmben rendőrt játszó Sam Rockwell is könnyen ott találhatja magát a jelöltek között. Azon se lenne semmi meglepő, ha a Szólíts a neveden! meleg szerelmespárját alakító Armie Hammert és Timothée Chalametet ott lenne a jelöltek között, és Matt Damonnak is van egy csöppnyi sansza a Kicsinyítés című film aprócskára töpörített főhőseként.
Akik még közbeszólhatnak
Az őszi filmfesztiválok többségén már túl vagyunk, de még mindig akad néhány film, amiket még senki sem látott, és simán felboríthatják az erőviszonyokat. Lássuk, melyek ezek!
Egyelőre cím nélküli Paul Thomas Anderson-film
Ha P.T. Anderson (Vérző olaj, Magnólia) filmet készít, az mindig óriási esemény, ráadásul az ötvenes évek londoni divatvilágában játszódó mozijának az a Daniel Day-Lewis lesz a főszereplője, aki már bejelentette, hogy ez lesz a karrierje utolsó filmje. Ha valaki veszélyt jelenthet Gary Oldman Oscarjára, akkor az Day-Lewis.
The Post
Igazi presztízsfilm Steven Spielbergtől. A Postban Tom Hanks és Meryl Streep küzd vállt vállnak vetve a sajtószabadságért, miután leközlik a lapjukban a vietnami háború visszásságait leleplező Pentagon-iratokat. Nem csodálkoznánk, ha a film és a rendező mellett a két főszereplő is befutó lenne az Oscar játszmában.
The 15:17 to Paris
Clint Eastwood mostanság ráállt az igazi amerikai hősök történeteinek feldolgozására. Most a párizsi vonaton egy terrortámadást megakadályozó, szabin lévő amerikai katonák sztoriját meséli el.
All the Money in the World
A hetvenes években történt Getty-emberrablás igaz történetét Ridley Scott gyártotta le villámgyorsan, és ha a film nem is tűnik annyira Oscar-gyanúsnak, Michelle Williams vagy az agyonmaszkírozott Kevin Spacey egy jelölést azért simán összehozhat.
Last Flag Flying
Az utolsó szolgálat című 1973-as Jack Nicholson film szellemi folytatását Richard Linklater (Sráckor) hozta tető alá illusztris szereplőgárdával (Laurence Fishburne, Steve Carell és Bryan Cranston), és ránézésre egy öreg katonasorsokat bemutató, megható történetnek tűnik.
