A Hóembert teljes egészében Norvégiában forgattátok, télen, elképesztő hidegben. Hogy bírtad a mínusz húsz fokot hosszú távon?
Ha hiszed, ha nem, semmi bajom nem volt vele. Ez száraz hideg, ki lehet bírni. A Macbeth sokkal rosszabb volt. Pusztítóan hidegben forgattuk, amihez még jött egy csomó eső, és a nedves hideg egészen a csontomig hatolt. Soha életemben nem fáztam annyira, mint a Macbeth forgatásán. A Hóember esetében csupán egyetlen nap volt, amikor tényleg úgy éreztem, hogy ez a hideg már nekem is sok. Abban a jelenetben, amikor a filmbeli nevelt fiamat, Oleget koncertre viszem. Ezt leszámítva marhára élveztem Norvégiát. Életemben először síelhettem.
Hogy ment?
Ahhoz képest, hogy öreg vagyok ahhoz, hogy most kezdjem, egész jól. Óvatos duhaj voltam, még nem próbálgattam a túl meredek pályákat, és valószínűleg külső szemmel nem lehettem túl szép látvány csúszás közben. (nevet)
A Hóembert olvastad könyvként, mielőtt felajánlották a szerepet?
Nem, sőt be kell vallanom, nem is ismertem. Forgatókönyv formájában találkoztam először vele. Nagy volt a kísértés, hogy elolvassam, de aztán úgy döntöttem, nem teszem meg. Tudtam, hogy a filmben rengeteg változás lesz a könyvhöz képest, és én inkább Tomas Alfredson filmjéhez, és nem a könyvhöz próbáltam kötődni. Viszont az utolsó két könyv és a Hóember kivételével az összes Harry Hole-könyvet elolvastam, mert minél jobban szerettem volna megismerni a figura hátterét és gondolkodásmódját. Jo Nesbø kiválóan ír, a krimijei szinte olvastatták magukat, ugyanakkor mégis igényesek, és az írásainak több rétegük is van. Harry Hole-t egyszerűen láttam magam előtt lélegezni, járkálni, beszélni… Megjelent a képzeletemben. Hole nem egy akcióhős. Kemény csávó, de teli van hibákkal, az ökle helyett többnyire az eszét használja, és én ezt nagyon csíptem benne.
Ha nem a könyv, akkor mi vonzott ebben a szerepben?
A rendező, Tomas Alfredson. Még 2010-ben kért fel, hogy szerepeljek a Suszter, szabó, baka, kém című filmjében, de az akkoriban forgatott X-Men filmem miatt nem értem rá. Viszont a találkozás nagy hatással volt rám, és azt gondoltam, sokat tanulhatnék a vele való munkából, így az újabb lehetőségre már nem tudtam nemet mondani.
Kultúrafogyasztóként kedveled a krimiket?
A nyolcvanas években nőttem fel, számomra tinédzserként a krimit Kojak, Columbo és Magnum jelentette. Kezdő színészként nagyon sokat jelentett számomra Al Pacino Serpicoja. Lenyűgözött az energia, ahogy azt a szerepet alakította.
A sármos színész Lisszabonban él, amikor épp nem keményen dolgozik (Fotó: Getty Images)
Van olyan híres nyomozó, akit még szívesen eljátszanál?
Magnumot örömmel eljátszanám. (nevet) Hány nyomozó mondhatja el magáról, hogy folyton rövidnadrágot és hawaii mintás inget visel? És még ott van az a hatalmas bajusz is…
Jo Nesbøvel találkoztál személyesen?
Igen, egyszer beszélgettünk, és néhány üzenetváltásunk is volt. Jo szeret falat mászni, és engem is magával vitt. Nem az a fajta író, aki bele akarna szólni abba, hogyan játsszam a figurát. Úgy tartja, hogy a könyv az könyv, a film meg a film.
Ahhoz mit szóltál, hogy ez egy norvég nyelven íródott, Norvégiában játszódó regény, norvég szereplőkkel, ti mégis angolul beszéltek?
Erről előzetesen sokat beszélgettünk. Abban maradtunk, hogy egy neutrális, se nem amerikai, se nem angol akcentussal próbáljuk áthidalni a dolgot. Lehet, hogy létezik ennél jobb megoldás, de inkább ez, mint az, hogy elkezdjük norvég akcentussal beszélni az angolt. Amikor nézem ezeket a II. világháborús filmeket, ahol a nácik vaskos német akcentussal angolul beszélgetnek (itt pár másodperc erejéig elkezdi ezt utánozni – a szerző), menten a falnak tudnék rohanni. Egyszerűen kiesem a filmből, annyira mesterkélt az egész. A Hóember közönségének nagy része az angolt beszélő országokból fog összejönni: az angol használata szimpla gazdasági döntés volt.
Michael Fassbender Harry Hole szerepében (Fotó: Tumblr)
Te már akkor is a része voltál a projektnek, amikor még úgy volt, hogy Martin Scorsese rendezi, és Norvégia helyett Chicagóban játszódhat?
Nem, én már csak ezután jöttem.
Scorsesevel azért találkoztál?
Nem. Illetve mégis. Egyszer egy mosdó piszoárjánál. (szünetet tart) Azóta még nagyobb rajongója lettem. (hatalmasat röhög)
Ki az a Harry Hole, és mi az a Hóember?
Jo Nesbø skandináv krimisorozata a norvég Harry Hole nyomozó főszereplésével immár a tizenegyedik kötetnél tart. A sorban hetedik regény, a Hóember még 2007-ben jelent meg, és ez aratta a legnagyobb sikert a sorozatból. A sztoriban Harry Hole nyomozó egy olyan sorozatgyilkos után nyomoz, aki mindig akkor csap le, amikor lehull az első hó, és az áldozatai háza közelébe hóembereket épít. A nyomozás közben Harrynek rá kell jönnie, hogy a Hóember elfogása számára nemcsak szakmai kihívás, hanem egy nagyon is személyes játszma, amellyel a szeretteit is veszélybe sodorja.
Ha egy ennyire komor, sötét hangulatú filmen dolgoztok, akkor a forgatáson is komor a hangulat?
Á, dehogy. Pont az ellenkezője. Folyton hülyéskedtünk. Tomas vicces fickó, Rebecca szintén… Szerintem ha nehéz, komoly anyagon dolgozunk, akkor a szokásosnál is fontosabb, hogy ki tudjuk engedni a gőzt.
A munkatársaid szerint rengeteget énekelsz a forgatásokon…
Egy forgatás nagyon stresszes tud lenni, és az éneklés kikapcsol közben.
Egy ilyen sötét kriminél, mint a Hóember, csupa sötét, szomorú dalt énekeltél?
Inkább falzettben énekelhető dalokban gondolkodom. (nevet)
Egy karaokebárban mi lenne az erősséged?
A Frank Sinatrám egyáltalán nem rossz, az számomra a biztonsági játék. Ha egy kicsit ambiciózusabb vagyok, akkor Marvin Gaye-jel próbálkozom. Amikor meg igazán bátor vagyok, akkor jöhet Rihanna. De hidd el, az szörnyű.
Jó néhány szuper skandináv krimisorozat létezik. Követed őket?
Sajnos nem. Manapság egyre több a jó sorozat, nekem meg nagyon kevés a szabadidőm. Tévém nincs, ha nézek valamit, akkor azt általában laptopon teszem, viszont türelmetlen vagyok, és nem is tudnék heti rendszerességgel követni egy sorozatot. Inkább darálni szoktam.
El tudod képzelni, hogy egy olyan hideg helyen éljél, mint Skandinávia?
(elgondolkodik) Azt hiszem, igen. Egy darabig jól bírnám, de nem vagyok biztos abban, hogy hosszú távon is. Jelenleg Portugáliában, Lisszabonban élek, és eszem ágában sincs lecserélni.
És hogy megy a portugál nyelv?
Si. (nevet) Szeretem az ottani embereket, az időjárást, az ételeket, a borokat. Lisszabon kevésbé intenzív hely, mint London, és ezért számomra sokkal barátságosabb.
Ráadásul bármelyik sarkon énekelhetsz fadót.
Az nem az én világom. Nagyon jól elvagyok melankólia nélkül.
Nézőként szereted az olyan kegyetlenségekkel és brutálisan erőszakos jelenetekkel teli filmeket, mint amilyen a Hóember?
Nem feltétlenül erre hajtok, amikor filmet akarok nézni, de értékelni tudom, ha megijesztenek a moziban. Ahogy például David Lynch ráhozza a parát az emberre, az valami piszok jó. Imádom a távol-keleti horrorokat, mint amilyen a Meghallgatás vagy a Kokszongi sirató. Régen rajongtam Az ördögűzőért is, de újranézve már kicsit gagyinak találtam a trükköket benne.
Mi ijeszt meg téged a moziban, és mi a magánéletben?
A filmekben jobban szeretem a sejtetést annál, amikor direktben megmutatják a rémségeket. Nem vagyok híve a cenzúrának, de kétségtelenül van egy olyan előnye, hogy kreatívabbá teszi a filmeseket, és eléri, hogy ne minden szörnyűséget vágjanak direktben az arcunkba. A magánéletben pedig a xenofóbia az, amit igazán ijesztőnek tartok.
A Hóemberben a hallgatások fontos szerepet játszanak a színészi játékban. Színészként te hiszel a hallgatás erejében?
Ez erősen filmfüggő. Egy olyan filmben, mint amilyen a Steve Jobs volt, nincs helye ilyesminek. Ott állandó a dialógus a szereplők között. Egy ilyen komor filmben, mint a Hóember, a jól időzített hallgatás fontos szereppel bír.
Harry Hole-ként nagyon szuper kabátot viselsz. Mesélnél róla?
Sokat agyaltunk azon, milyen kabátom legyen. Az eredeti egy jóval hosszabb kabát lett volna, de kipróbáltuk, és elég hülyén nézett ki rajtam. Aztán kaptam egy fekete alsó kabátot, amire végül rávehettem ezt a mostani zöld kabátot, amit a film nagy részében viselek. A zöld színhez Tomas Alfredson ragaszkodott a könyvek miatt.
A legendádhoz hozzátartozik, hogy szinte semmit sem pihensz a forgatások között, és amint végeztél egy filmmel, pár napon belül nekikezdesz a következőnek. Ha jól tudom, a Hóember esetében is csupán két nap pihenő állt rendelkezésedre. Hogy bírod ezt a tempót?
Képzeld, most pont a vakációmat töltöm. Leforgattam a jövőre érkező X-Men mozit, és azóta nem csinálok semmit. Kivettem szabinak az egész idei évet, és baromira élvezem a semmittevést. Utoljára tíz éve voltam hosszabb szabadságon. Azóta kisebb megszakításokkal folyamatosan dolgozom. Nem direkt csinálom így, egyszerűen ilyen ez a business. Ha kapsz egy jó szerepajánlatot, és a forgatás rögtön azután indul, hogy végeztél egy másik melóddal, akkor nem kéred meg a stábot, hogy várjanak még egy hónapot, amíg kipihened magad. Szerencsére Harrynek nincs sok szövege, így nem kellett sokat tanulnom. (nevet) A Hóember után amúgy még ennél is rövidebb szünetem volt. Ahogy végeztünk, másnap már a repülőn ültem Új-Zéland felé, hogy odaérjek az Alien: Covenant forgatására.
Rengeteg Harry Hole-regény van még. Melyikből szeretnél leginkább filmet készíteni?
Sokat agyaltam ezen forgatás közben. Sok szól amellett, hogy a Norvégiában játszódó sztorik mellett maradjunk, mert így még inkább be tudnánk mutatni Harry hazai terepét, ugyanakkor egy thaiföldi vagy ausztráliai forgatás is jó mókának tűnik. Nem tudom, melyik lenne jobb.
Szerinted belőled jó detektív válna?
Nem hinném, hogy ez a fajta munka nekem való volna. Talán a fánk/kávé részét élvezném. (nevet) Oké, azt se annyira, mert sosem iszom kávét.
Tavaly egy interjúdban azt mondtad, hogy nagyon könnyen tudsz hazudni az újságíróknak. Ma hazudtál valamit?
Jó eséllyel igen. (nevet) Nem hazugság ez, inkább csak bullshitelés. Persze a dolog erősen kérdésfüggő.
