Amikor Markus Persson 2009-ben megírta a Minecraft szoftverét, még nem sejtette, hogy valóságos kulturális forradalmat indít el. Az első ránézésre idejétmúlt megjelenésű játék azonban elképesztően nagyot durrant, olyannyira, hogy ma már több mint százmillió játékos kedvencévé vált. A sikerre a Microsoft is felfigyelt, 2014-ben pedig elképesztő összegért, 2,5 milliárd dollárért vásárolta meg a játékot fejlesztő Mojang nevű céget. Összehasonlításként: a Facebook 2012-ben „mindössze” egymilliárdot fizetett az Instagram képmegosztóért, amelynek a felhasználói tábora mára már meghaladta a 700 milliót.
Miért gondolta tehát a redmondi óriás, hogy jó ötlet két és félszer ennyit fizetni ezért a furcsa játékért, amely tényleg úgy néz ki, mintha Persson apjának a Commodore 64-én futna? Nos, azért, mert 2012 májusában már több mint négymillió, a játék menetét bemutató videót töltöttek fel a YouTube-ra, 2014 júniusára pedig az Xbox 360 konzolon is elérhető program a világ harmadik legnépszerűbb videojátékává nőtte ki magát. A University of Pennsylvania kutatása szerint a több mint százmillió játékos harmada, vagyis több mint három Magyarországnyi ember az ilyen videók miatt ismerte meg a játékot.
Jó, jó, de mire jó a Minecraft?
A gamer szakzsargonnal nyílt világú (open world), úgynevezett sandbox játék szépsége, hogy nincs kötött játékmenet, a játékos gyakorlatilag azt csinál, amit akar. A sandbox elnevezés is erre utal: ez egy virtuális homokozó, ahol kedvünkre szórakozhatunk, úgy, ahogy éppen gondoljuk.
A Minecraftban háromdimenziós kockákból álló blokkok alkotta világban mozoghatunk, a különböző színű-textúrájú kockák jelenítik meg a különféle nyersanyagokat. A sziklákat, fát, ércet felhasználva a játékosnak lehetősége nyílik különböző építményeket létrehozni, de nem kötelező. Akinek ahhoz van kedve, vándorolhat a gyakorlatilag végtelen világban, amelyet a gép a játékos mozgásától függően teremt meg, ahogy halad valamelyik irányba. Különféle élőlényekkel is találkozhat a játékos, az ártalmatlan, ám táplálék és nyersanyagok formájában feldolgozható állatokkal, barátságos emberekkel, illetve éjszaka – ugyanis a játékban a napszakok is váltják egymást – ellenséges szörnyekkel, zombikkal is. Természetesen mindezt a képeken is látható pixeles, 8-bites grafikával kell elképzelni, tehát szó sincs véres hullákról és ijesztgetésről.
A felhasználók különféle játékmódokban próbálhatják ki magukat: a túlélő módban nyersanyagokat kell gyűjtögetni, közben visszaverve a véletlenszerű időközönként érkező szörnyek támadásait. A nyersanyagokból felszerelést, páncélt és fegyvereket lehet gyártani, illetve menedékhelyet építeni. A békés karakterekkel kereskedni is lehet, a megtermelt nyersanyagok különböző árucikkekre cserélhetőek.
A kreatív játékmódban az építkezésé a főszerep, ezt talán a legkönnyebben egyfajta digitális legóként lehet elképzelni. Sok türelmet és figyelmet igényelnek a kockánként összeálló építmények – a játékosok fanatizmusát mutatja, hogy blokkonként haladva megépítették már a párizsi Notre Dame, a New York-i Chrysler Building, a Szabadság-szobor vagy épp a római Colosseum mását. De létrehoztak olyan helyszíneket is, mint a Királyváros a Trónok harcából vagy épp Minas Tirith A Gyűrűk Urából. Építettek Minecraft-blokkokból űrsiklót is, illetve működő processzorként viselkedő logikai kapukat is.
Mint látható, a lehetőségeknek szó szerint csak a fantázia szab határt, így akinek kellő türelme van a molyoláshoz, gyakorlatilag akármit fel tud építeni, akár a Föld 1:1500 arányú kicsinyített mását is, mint az alábbi videón is látható. Amikor pedig kicsinyített másról beszélünk, ezt úgy kell érteni, hogy még a Mariana-árok is a helyén van, az óceán mélyén.
Miért örüljünk, ha a gyerek a Minecraft megszállottja?
Mielőtt a szülők látványosan kiakadnának, érdemes végiggondolni, hogy milyen haszna van, ha a kölyök a digitális építőjátékra kattan rá, és nem mondjuk valamelyik, szinte fotorealisztikusan létrehozott lövöldözős játékra. Nem mintha nem lenne idejét múlt elképzelés az sem, hogy a lövöldözős játékoktól agresszív állattá változnak a gyerekek, de mégiscsak békésebb időtöltés pixelblokkokat tologatni a gépkarabélyos mészárlás helyett. A Microsoft egyébként egy saját oktatási platformot is létrehozott, amelyen keresztül a tanárok akár az iskolai órákat is feldobhatják a népszerű játék segítségével.
Mert a Minecraft fejleszti a kreativitást: nem véletlenül hasonlítottuk a legóhoz, a digitális kockákból ugyanis a dán építőjátékhoz hasonlóan lehet létrehozni a különféle építményeket. Ez fejleszti a térlátást és a térben való gondolkodást, ráadásul az online játszható többjátékos üzemmódban a csapatmunkát és az ehhez szükséges társas készségeket is játszva sajátíthatják el a megcélzott korosztály tagjai. De persze idősebbek is nyugodtan csatlakozhatnak, ha kedvük támad hozzá.
Emellett, mivel a játékban meg kell tanulni beosztani a nyersanyagokat, bölcs döntéseket kell hozni azok felhasználását illetően. Így az erőforrás-menedzsment tudományával is viszonylag fiatalon meg lehet ismerkedni. A játék szinte tudat alatt tanítja meg a gyerekeknek az ár-érték arány elemzését, a költségvetés-tervezést, valamint a befektetés és a megtérülés fogalmait. Itt azért érdemes lehet rávilágítani a való életben előforduló párhuzamos példákra, de ennek köszönhetően a szülők a gyerek kedvenc időtöltésére alapozva tudnak értékes tudást átadni a gyereknek, így megéri rászánni az időt.
A Minecraft emellett türelemre is tanít, ami kifejezetten nagy erény napjaink telefonos és egyéb játékaihoz képest. Míg a népszerű mobilos játékokban vagy a közösségi média használatában az azonnali „kielégülés” (instant gratification) miatt nyomkodják a képernyőt akár órákon át, a Minecraftban bizony időt és energiát kell rászánni, ha valamit fel akarunk építeni, hiszen a szükséges nyersanyagokat is elő kell állítanunk. Ebben az esetben sem nehéz rávilágítani a mindennapi élet nehézségeire, így az új iPhone-ért a szüleit nyaggató gyerekeknek könnyű lehet a játék segítségével elmagyarázni, hogy bizony anyának és apának is sok idejébe kerül, amíg a telefonhoz szükséges „nyersanyagokat” kibányásszák a való világból.
Az egyszerű fizikai szabályokból is meg lehet párat ismertetni a gyerekekkel, ha ugyanis nem kellően stabil építményt állítottak össze, az bizony össze fog rogyni a saját súlya alatt. Ez egyben kitartásra is nevel, főleg, mivel eleinte biztosan nem fognak a cikkben is látható képekhez hasonló grandiózus alkotásokat létrehozni, ahogy a valóságban sem egyik napról a másikra épül fel egy ház vagy egy szobor.
Bár a Minecraftban a harc és a halál is jelen van, ezeket a fogalmak még egy átlagos Tom és Jerry-epizódhoz képest is igen felhasználóbarát módon ábrázolják. A pacifista szülőknek azonban még ez is sok lehet; számukra jó hír, hogy létezik egy úgynevezett békés (Peaceful) játékmód is, amelyben nincsenek ellenfelek, meghalni sem lehet, csak felfedezni és építkezni.
További nagy előny, hogy a Minecrafthoz nincs szükség bikaerős számítógépre vagy játékkonzolra. A játék fejlesztője ugyanis elsősorban a játszhatóságra, a játékélményre helyezte a hangsúlyt a valósághű – vagy ahhoz nagyon közelítő –, szemkápráztató grafikai megjelenítés helyett. Ezért akár egy belépő szintű számítógépen, mobiltelefonon vagy táblagépen is élvezhető a játék, nincs szükség hozzá több százezres kütyükre.
Ami pedig talán a legnagyobb előny, hogy a Minecraft akár az egész család számára nyújthat szórakozást és a közös kikapcsolódás élményét. Szerencsére ma már a játék által megcélzott korosztály szülei is nagy valószínűséggel játszottak számítógépes játékokkal, esetleg maguk is aktív gamerek, de még a kütyük világától idegenkedő szülők is viszonylag könnyen elsajátíthatják a játék kezelését. Nem kell megjegyezni bonyolult billentyűkombinációkat, nem kell pattanásig feszült figyelemmel rácsavarodni a monitorra, marad a közös építkezés és a kreativitás öröme. Nem véletlen, hogy ma már sok olyan család van, ahol közös Minecraft-esteket tartanak, ilyenkor anyuka és apuka is csatlakozik a játékhoz, vagy csak afféle digitális kibicként segítik a gyerekeket az építkezésben.
Természetesen, mint minden másban, itt is a mértékletesség a lényeg. Hiába fejleszti a kreativitást a játék, az valóban nem egészséges, ha a kicsik fél napokat gubbasztanak a képernyő előtt. Ezt azonban már a szülőkre bíznánk, a fentiekkel csupán útmutatót szerettünk volna nyújtani, hogy mi is ez az izé, amivel olyan sokan játszanak világszerte. Ha pedig a gyerek Minecraft-rajongóvá vált, a karácsonyi ajándékozáson sem kell sokat gondolkodni, a különböző webshopokban, de akár a társas- és videojátékokkal foglalkozó szaküzletekben is Dunát lehet rekeszteni a Minecraft-témájú matricákkal, játékokkal, kiegészítőkkel, kulcstartókkal és a többivel. De komolyan mondjuk a kíváncsi szülőknek, hogy egyszer üljenek le a gyerek mellé, és ismerkedjenek meg ezzel a különös világgal. Ki tudja, lehet, hogy utána ők is rákattannak, és felfedezik a digitális legózás örömét.