Az antarktiszi Totten-gleccser a világ egyik legnagyobb és leggyorsabban mozgó jégtömege. Emiatt a tudósok mindig rajta tartják a szemüket, aggódva figyelve az olvadási mutatóit, ugyanis a gleccserbe zárt víztömeg súlyos hatással lehet az amúgy is gyászos állapotban lévő bolygónkra.
A Totten-gleccser alatt részben a Déli-sark kőzetlemeze húzódik, de egy része az óceán vize felett lebeg. Nemrég a kutatók egy különleges vizsgálatot hajtottak végre: mesterségesen keltettek szeizmikus hullámokat, kvázi földrengést szimuláltak a térségben. Ezzel a módszerrel „átláttak” a jégtakarón, és meglepő eredményeket rögzítettek.
A gleccserek tárolják a bolygó édesvízkészletének jelentős részét (Fotó: NASA)
Kiderült ugyanis, hogy a Totten-gleccsernek jóval nagyobb része „lóg” az óceán fölé, mint korábban gondolták.
„Bizonyos helyeken, ahol azt gondoltuk, hogy kőzetlemezen nyugszik a gleccser, az óceánra bukkantunk. Ez annyit jelent, hogy a gleccser jelentős része gyakorlatilag a víz felszínén lebeg” – magyarázta Paul Winberry, a Central Washington University kutatója a Phys.org-nak. Winberry a tavalyi nyarat az Antarktiszon töltötte, a gleccsert tanulmányozva.
A Totten-gleccser alulról melegszik
A felfedezés komoly aggodalmat keltett a klímakutatók között, főleg, mivel már korábban kiderült, hogy a Totten-gleccser alja már így is komolyan olvad, mivel a jégnél jóval melegebb sós tengervíz áramlik a kontinens belsejébe víz alatti átjárókon keresztül, így erodálva a Totten szárazföldi részét. Ahogy pedig a gleccsernek egyre nagyobb része lebeg a víz felszínén, az olvadás mértéke csak fokozódni fog.
A Totten-gleccser elhelyezkedése a Déli-sarkon (Fotó: NASA)
Winberry rámutatott, hogy a melegedő óceánon lebegő gleccser magyarázatot adhat az elmúlt időszakban megfigyelt gyorsuló olvadásra.
„Ez egyben azt is jelenti, hogy a Totten-gleccser jóval érzékenyebb lehet a klímaváltozás jövőbeni hatásaira, mint gondoltuk” – hangsúlyozta a szakember.
A Föld édesvízkészleteinek nagy része a gleccserekbe fagyva alakítja a bolygó felszínét, azonban ha ezek olvadásnak indulnak, jelentős mértékben járulhatnak hozzá az óceánok vízszintjének emelkedéséhez.
A NASA adatai szerint a 2002 és 2016 közötti időszakban az Antarktiszról évente (!) 125 milliárd tonna jég tűnt el, ez éves szinten átlagosan 0,35 milliméterrel emelte meg az óceánok vízszintjét.
Az antarktiszi gleccserek állapotának felmérését nehezíti, hogy a kontinens nagy részét akár kilométeres vastagságú hó- és jégréteg fedi. A kutatók számára ezért is fontos, hogy megértsék, mi történik a gleccserek alatt, ahová az emberi szem nem lát be.
A legaggasztóbb adatot dr. Ben Galton-Fenzi ausztrál klímakutató osztotta meg a világgal. Eszerint a Totten-gleccser annyi fagyott vizet tartalmaz, hogy ha mind elolvadna, az óceánok vízszintje világszerte közel három méterrel (!) emelkedne meg.
„A XX. század eleje óta a vízszint globálisan körülbelül 20 centiméterrel emelkedett, a XXI. század végére pedig akár egy méterrel is növekedhet” – mondta Galton-Fenzi. „De ezen a téren sok a bizonytalanság, ezért rendkívül fontos a Tottenhez hasonló gleccserek tanulmányozása.”
A tavaly nyári vizsgálatok után a kutatók 12 hónapon át az Antarktiszon hagyott szenzorok és egyéb mérőeszközök segítségével figyelik a gleccser mozgását, sebességét, és vastagságának változásáról is gyűjtenek adatokat.
